|
| Kufstein |
Júniusban 73 253 ezer magyar állampolgár dolgozott Ausztriában, ez az első alkalom, hogy a hetvenezres határt meghaladta a számuk. Az előző rekordot, 69 954 főt tavaly júliusban jegyezték fel. Az osztrák turizmus jellegzetességei miatt nyaranta és telente szokott növekedni a foglalkoztatottak száma, majdnem mindig új és új rekordokat döntve. Ám ezen a télen a magyar dolgozók létszáma – sok év óta először – nem döntött rekordot.
A románok száma viszont, akik számára 2014 elejétől nyílt meg az EU egyes országainak, Németországnak, Ausztriának a munkaerőpiaca, az utóbbi időben erősebben nőtt, mint a magyaroké. Most ez a legfrissebb adat alapján változni látszik.
Lesz még osztrák, aki dolgozik?
Egy hónap alatt 4651 magyar kapott munkát szomszédainknál (jóval több, mint bármely más ország polgárai), valamint 2239 román állampolgár (akik között szintén lehetnek magyar, német és más nemzetiségűek is), és 1789 szlovák.
Az összes Ausztriában foglalkoztatott személy létszáma mintegy 39 ezer fővel 3,564 millióra emelkedett, a növekmény körülbelül felét a külföldiek – főleg a volt szocialista országokból érkezők – tették ki. A külföldiek aránya az összes dolgozó között 17,4 százalékról 17,7 százalékra emelkedett. A magyarok és a románok után a németek következtek, az ő létszámuk 1878 fővel nőtt.
Megtalálták a gyermekeket
Minden negyedik gyermek, aki Salzburg tartományban a világra jön, külföldi gyökerekkel rendelkezik, Salzburg városában pedig minden második – írja a Salzburger Nachrichten. Ausztria a bevándorlók országa, az iskolákban a gyermekeknek sok esetben több mint a fele külföldi.
Akár tetszik, akár nem, mi a bevándorlók országa vagyunk, már a mostani keleti bevándorlási hullám előtt is azok voltunk – írják. Lezárhatjuk a határokat, de akkor mi is felelősek leszünk egy humanitárius katasztrófáért. Vagy elkezdhetjük törni a fejünket az integráción. Mert a mai menekültek utódai osztrákok lesznek. Úgy, ahogy az egykori magyar menekültek gyermekei mára osztrákká váltak, vagy a hatvanas évek vendégmunkásainak, vagy a kilencvenes évek balkáni háborúinak gyermekei – írja a szerző.
És az árnyékgazdaság?
Ám az osztrákok is nagyon megosztottak a bevándorlás kérdésében. A Kurier.at például inkább azt emeli ki, hogy a határon keresztül rendszeresen ingázók közül sokan az „árnyékgazdaságot” erősítik. Takarítónők, építőmunkások, mezőgazdasági segéderők... Szerintük 2010-ben 26 ezer külföldi cég dolgozott az országban, a legutóbbi adatok szerint pedig 114 ezer. „És ez még csak a legálisan lejelentett rész” – írják.
Akcióban a fináncok
Beszámolnak arról is, hogy a burgenlandi politikusok nyomására fokozott határellenőrzést tart az osztrák rendőrség és az osztrák „fináncok” (Finanzpolizei). Hétfőn egy kiemelt akció során 140 céget és 345 munkavállalót ellenőriztek, és 65 szabálytalanságot találtak. A lap szerint az előzetes várakozásoknál is rosszabb lett az eredmény. Az egyik magyar, ausztriai kivándorlásügyi blog szerint a fokozott határellenőrzés rendszeres lesz.
Az illegális munkavállalást a Kurier.at az összesnek a harmadára becsüli. Ennek alapján lehet, hogy nem 73 ezer, hanem százezer magyar dolgozik a sógoroknál? Vagy még több?
Két héttel az Aszad-rezsim bukása után a szíriai menekültek levelet kaptak az osztrák bevándorlási hivataltól, amelyben közlik, hogy eljárást kezdeményeztek a menedékjoguk visszavonására. 
