2012-ről 2013-ra 24,3 százalékkal nőtt a törölt cégek száma hazánkban, így tavaly meghaladta a megszűnt vállalkozások száma a 36 ezret – derült ki a Bisnode nemzetközi cégminősítő elemzéséből.
Naponta 100 cég
Megszűntnek tekintjük azokat a vállalkozásokat, amik önszántukból vagy akár külső kényszerrel (pl.: felszámolás, kényszertörlés) zártak be. 2013-ban átlagosan 3 ezer vállalkozás szűnt meg havonta, ami naponta 100 cég törlését jelenti.
|
| Cégtörlések alakulása 2012-ről 2013-ra. Forrás: Bisnode |
Idén februárban már ezt a számot is túlszárnyalta a magyar cégvilág, ugyanis 2014 második hónapjában több mint 3600 cég megszűnését regisztrálták. Jól látható a cégek fogyása, mivel 2013-ban havonta átlagosan 2800 új cégalapításra 3000 törlés jutott. A tendencia továbbra is folytatódik, mivel januárban és februárban összesen több mint 5500 cégalapításra jutott több mint 6500 törlés.
Valahol csökkent, valahol nőtt
A közép-európai régióban változatos a helyzet. Sok országban csökken a cégtörlések száma, míg hazánkban, Csehországban és Szlovákiában nőtt a számuk egy év alatt.
|
| Cégtörlési Index országonként 2013-ban |
Horvátországban 72 százalékkal csökkent a törölt vállalkozások száma, ami jogi változások következménye. 2012-ről 2013-ra a legnagyobb mértékben (121,5 százalékkal) Csehországban nőtt a megszűnt cégek száma, míg Lengyelországban csak 11,8 százalékos csökkenés következett be. Leginkább Szerbiában (-22,5 %) és a már említett Horvátországban csökkent a cégtörlések száma.
Szerbiában a legkevesebb
A cégtörlések cégszámhoz viszonyított aránya tekintetében Magyarország a közép-európai mezőny felső részében található, mivel nálunk 2013-ban 6,5 százalék volt a cégtörlési index, azaz a törölt vállalkozások cégszámhoz viszonyított aránya. Szerbiában a legalacsonyabb a cégtörlési index, mivel itt csupán a vállalkozások 0,8 százalékát törölték ebben az évben.
Szlovéniában a legmagasabb ez az érték, ugyanis az országban tavaly a cégtörlések vállalkozások számához viszonyított aránya 8,9 százalék volt. Csehországban, ahol 2012-ről 2013-ra jelentősen megemelkedett a megszűnt vállalkozások száma, 5,2 százalékos értékével (a többi országhoz viszonyítva) még mindig alacsony a cégtörlési index.
Az építőiparban minden 10. cég megszűnik
Iparági szinten azt láthatjuk, hogy azokban az iparágakban törlik a legtöbb céget, ahol a felszámolási eljárások száma is kiemelkedően magas.
|
| 5 legnagyobb cégtörlési indexű iparág (2013) |
Az építőipar rendelkezik a legmagasabb törlési indexszel, itt egy éven belül minden 10. vállalkozás megszűnik. A textiliparban, a vendéglátásban és a nagykereskedelemben 8 % körüli cégtörlési aránnyal szintén nagymértékben szűnnek meg a vállalkozások. A legkisebb cégtörlési aránnyal a szociális ellátásban, a vegyiparban és a gépjavításban tevékenykedő cégek büszkélkedhetnek.
|
| 5 legkisebb cégtörlési indexű iparág (2013) |
A megyei cégtörlési indexeket vizsgálva nagy eltérés látszik az ország egyes területei között. Míg Nógrád megyében egy éven belül minden 10. cég törlésre kerül (bedőlési index = 10,6 százalék), addig Pest megyében ennél jóval kevesebb, csak minden 25. vállalkozás esetében fordul ez elő. Pest és Csongrád megyében szűnnek meg a vállalkozások a legkisebb arányban, míg Fejér, Borsod-Abaúj-Zemplén és Nógrád megyében a legnagyobb mértékben.
|
| Cégtörlési index megyénként 2013 |
|
Ami a számok mögött van A cégmegszűnések számát ugyanakkor érdemes az új cégek alapításának számával összevetni. A korábbi években rendre azt tapasztalhattuk, hogy az új cégek alapításának száma meghaladta a cégmegszűnések számát, amelynek okát messze nem a gazdasági expanzióban, hanem inkább abban ildomos keresni, hogy a csődtörvény aktuális szabályozásai ellenére a cégek tulajdonosai számára viszonylag nyugodt megoldás jelentett a (köz)tartozásokat felhalmozó cégek bezárása, majd ugyanazon a címen, hasonló vezetői körrel és profillal új cégek létrehozása. (Ezen az sem segített, hogy a legújabb csődtörvény szigorította a személyi felelősség kérdését és korlátozta a csődbe kerülő cég vezetőjének újbóli szerepvállalását – nem túl sok eljárás indult ilyen jogcímen.) A szakértők szerint a társaságoknak a gazdasági válság nyomán tapasztalt kivérzésével hozható összefüggésbe, hogy 2012-2013-ban már csökkent a cégalapítások száma – a Bisnode adatai szerint 2012-ben 20, tavaly egy év alatt 13,9 százalékos volt a cégalapítások számának visszaesése hazánkban, 34 167 új vállalkozás alapult. Az új cégek alapításának számát tovább csökkentheti, hogy a korábbi évek „cégalapítás-könnyítő” megoldásai után (amit nem az érdemi cégalapítók, hanem inkább a már említett zavarosban halászók köszöntek), az új szabályok inkább abba az irányba hatnak, hogy valóban felelős döntés legyen a cégalapítás. Szombattól már újra csak 3 millió forintnyi tőkével lehet korlátolt felelősségű társaságot alapítani – a már működő vállalkozások 2016-ig kaptak haladékot a törzstőke megemelésére. Ugyanakkor a szigorítás mellett is van lehetőség arra, hogy a kormányzat segítse az új vállalkozások beindítását. Csütörtökön jelentette be a Fidesz szóvivője, hogy a 18-35 év közötti fiatalok cégalapítását támogató kormányzati program indul, amelynek keretében az érintettek április 30-ig pályázhatnak a vállalat indítás költségeinek támogatására. Selmeczi Gabriella szerint a program kerete 7,83 milliárd forint, ebből a legsikeresebbek fejenként hárommillió forintos vissza nem térítendő támogatást nyerhetnek vállalkozásuk előkészítésére, cégalapításra, ügyvédi költségekre, valamint eszközbeszerzésre és –bérlésre. |
Az Európai Bizottság 4,5 millió euróval támogatja 324 ukrán kutató akadémiai projektjeit, az EURIZON ösztöndíjprogram keretében.t 
