Görögország kimasírozik az euróövezetből - a katonaság tétlenül nézi?

EPA/Simela Pantzartzi

A választók túlnyomó részének nem volt teljesen világos, hogy mik lennének döntésének következményei az EU- és euró-övezeti tagságra nézve. A gyeplőt a Ciprasz kormány a nép közé dobta, tudva-tudván, hogy egy esetleges megegyezést a hitelezőkkel nem lehetett volna elfogadtatni a parlamenttel.

Előrehozott választást sem akart a kormány, így maradt a nép megkérdezése az ország jövőjéről. A frusztrált átlagember számára pedig túl kevés idő maradt arra, hogy átlássa a teljes képet szavazása előtt. A nép többsége már torkig van a megszorításokkal és nem szíveli a hitelezők ajánlatát sem - ugyanakkor a többség az EU tagja is szeretne maradni.

Mialatt a görög polgár számára nem világos, hogy mit hoz a szavazás másnapja, egy dolog bizonyos: Ciprasz és Varufakisz pókerezése mélyen elmélyítette az árkokat. Nemcsak Athén európai partnereivel, de a görög családokon belül, baráti körökben és a munkahelyeken. Ezek a szakadékok minden valószínűség szerint jóval a szavazás után megmaradnak, árnyékot vetve Görögország jövőjére és a teljes európai projektre is.

Mozgás a katonaság köreiben

Fragkosz tábornok teljes harci díszben

Alig 24 órával a múlt pénteki megszorítás-ellenes tüntetés előtt 65 nyugalmazott, magas rangú katonatiszt nyilvánosan ’Igen’ szavazatra szólított föl, szembemenve Ciprasz miniszterelnök kampányával a ’Nem’ mellett. Frangulisz Frangosz tábornok, volt honvédelmi miniszter és a görög vezérkar egykori parancsnoka, „hangos igent követelt vasárnap”. Frangoszt 2011-ben távolította el az akkori miniszterelnök George Papandreu, mert puccs híre kapott szárnyra.

Világosan utalva Cipraszra, Frangosz kijelentette, hogy „azon erkölcsi értékek és elvek, amelyek minket görögöket mindig vezéreltek, nem részei a tárgyalásnak, amelyet egy elképzelések nélküli, történelemből képzetlen politikus hajszol a saját pártérdekeit tartva szem előtt.” A tisztek állásfoglalást is nyilvánosságra hoztak, idézve „esküjüket a Hazához és Zászlóhoz” és nyíltan figyelmeztetve: „Ha az elszigetelődést választjuk, azzal a Hazát és annak jövőjét veszélyeztetjük. Távozásunk Európából gyengébbé tenné országunkat. Elveszítenénk szövetségeseinket, akik mellettünk állnak.”

A múlt hosszú árnyai

Hogy megértsük a görög tisztek állásfoglalásának jelentőségét, vissza kell mennünk az 1967-es puccsig, amelyet George Papadopulosz ezredes vezetett. A katonák egy politikai válság közepette vették át a hatalmat és 1974-ig működtettek egy Washington által támogatott brutális katonai diktatúrát. Ennek során feloszlatták a parlamentet, betiltották a politikai pártokat, teljes tisztogatást hajtottak végre az államszervezetben és a hadseregben valamint cenzúrázták a sajtót. Bár a puccs vértelenül zajlott le, tízezer embert letartóztattak, hatezer "felforgató elemet" pedig koncentrációs táborokba hurcoltak.

A jelenkori görög politikai feszültség tükrében nem véletlen, hogy Panosz Kammenosz védelmi miniszter pénteken kijelentette, hogy a görög fegyveres erők garantálják az ország belső stabilitását.

Káncz Csaba jegyzete