A Nagy fal mögött: most van vagy nincs pénz Kínában?

A hírügynökség szerint a kínai hitelszűke és az azzal járó áldozatok a fenntarthatóbb gazdasági modell felé való elmozdulást szolgálják. A kiigazítási folyamatban a bankok az elsők és minden bizonnyal nem az utolsók, akik nehézségekkel kénytelenek szembesülni - fogalmaz a kommentár.

A pénzpumpával volt a gond?

A Hszinhua úgy fogalmaz: a központi bank lépése a piaci erők gazdaságban való jobb érvényesülését szolgálja. A kínai kormány a világgazdasági válság kitörését követő négyezer milliárd jüanos élénkítő csomagja "könnyű pénzt" teremtett a gazdaságban, és ugyanakkor - az ingatlanpiaci fejlesztők és a tartományi kormányok tevékenysége miatt - mértéktelen hitelfogyasztáshoz vezetett. Sajnálatos módon több pénz áramlott pénzügyi derivatívákba, mint a reálgazdaságba - fogalmaz a Hszinhua. A jelenlegi helyzet szerint a tartományi kormányok hitelállománya rekordokat dönt, a túlfűtött ingatlanpiacot pedig mindezidáig nem sikerült lehűteni, itt az idő tehát a piaci buborékok csökkentésére és a normális gyakorlat visszaállítására.

A bankoknak meg kell tanulniuk valamit

A China Daily napilap csütörtöki összeállításában szintén az intézkedések helyességét dicséri. A lapnak nyilatkozó Haitong kínai értékpapírpiaci cég vezető elemzője, Li Hszün-lej szerint a központi bank politikájának változtatása a járandó út, a szabályozó szervek pedig sikeresen figyelmeztették a piacokat.

A Bank of China kínai központi televíziónak (CCTV) csütörtökön interjút adó vezető közgazdásza, Cao Jüan-cseng a veszélyekkel kapcsolatban úgy fogalmazott: a bankoknak piaci fegyelemre van szükségük, meg kell tanulniuk, hogy nem támaszkodhatnak mindig a jegybankra. Cao szerint a hitelszűke teljesen normális jelenség a piacon, a kiigazítás következtében pedig egyes bankok szükségszerűen csődöt fognak jelenteni. A mostani helyzet egy hosszabb történet kezdetét jelöli, a reformoknak ugyanis folytatódniuk kell - fogalmazott a közgazdász.