Szergej Lavrov orosz külügyminiszter, Staffan de Mistura, az ENSZ szíriai különmegbízottja és John Kerry amerikai külügyminiszter (b-j) a szíriai konfliktus rendezését célzó újabb nemzetközi értekezlet végén tartott sajtóértekezleten Bécsben 2015. október 30-án. (MTI/EPA/Georg Hochmuth)

Alig egy hónappal azután, hogy Putyin beszállt a szíriai konfliktusba, az USA múlt pénteken szárazföldi csapatok bevetését jelentette be. Washington Észak-Szíriába, a kurd ellenőrzés alatt álló területre küld pár tucatnyi kommandóst, hogy tanácsokkal támogassák az Iszlám Állam elleni harcot. Ez fordulatot jelent az elnök politikájában, aki hosszú ideig elzárkózott az elől, hogy katonákat vezényeljen a szíriai harctérre, mert el akarta kerülni, hogy egy újabb háborúba keveredjen a Közel-Keleten.

Azt csak halkan jegyezzük meg, hogy lépésnek semmifajta nemzetközi jogi alapja nincs, hiszen sem az ENSZ, sem pedig a szír kormány nem hatalmazta fel Obamát ennek a lépésnek a megtételére. Mindenesetre a bejelentéssel Washington gyakorlatilag elismerte, hogy az Iszlám Állam (IS) ellen tavaly indított stratégia kudarcot vallott. A lépés PR-jelentőséggel is bír, hiszen ellensúlyozni kell azt a kialakuló képet, amely szerint Moszkva egy hónap alatt jóval nagyobb kárt okozott az IS-nek, mint Washington egy év alatt. A kommandósok telepítésével Amerika azt is be akarja biztosítani, hogy neki tetsző legyen a „jövő Szíriája”.

De mit szól ehhez Ankara?

Az új amerikai Szíria-stratégiával párhuzamosan a Pentagon iraki Kurdisztán székvárosába, Erbílbe újabb különleges alakulatokat vezényel, fokozza az iraki erőkkel való együttműködést az IS kezén lévő nyugat-iraki Ramádi visszafoglalása érdekében, megerősíti a Jordániának és Libanonnak nyújtott biztonsági támogatást, valamint A-10-es és F-15-ös harci repülőgépeket telepít a Dél-Törökországban található incirliki légi bázisra.

Mivel az amerikai kommandósokat Szíriában a kurd területekre dobják át és az ottani kurd erőket (YPG) támogatják, felettébb érdekes kérdés, hogy mit lép erre Ankara? Különösen, hogy a múlt héten kétszer is török légitámadás érte az YPG állásait és Ankara hivatalosan is bejelentette korábban, hogy katonailag fogja megakadályozni a szír kurdokat céljaik elérésében.

Mi több, Törökország tegnap általános választásokat tartott – a másodikat öt hónapon belül. Ha Erdogan elnök nem szerezte volna vissza az abszolút többségét a parlamentben, akkor leszámolásként újonnan a kurdok elleni fokozottabb fellépésre kerülhetett volna sor. Rejtély, hogy Washington miként óhajtja elmagyarázni Ankarának, hogy gépei török légibázisról felszállva adnak támogatást azon kurd csoportoknak, amelyeket a törökök terroristáknak bélyegeznek.

Elkerülni a krízist Moszkvával

Az amerikai vezetés ugyanakkor el akarja kerülni, hogy újra válságossá váljon az USA és Oroszország viszonya, ezért összességében hagyja, hogy a dolgok Moszkva szája íze szerint történjenek.

Az amerikai külügyminisztérium ráadásul igyekszik rávenni Oroszországot, hogy álljon az USA mellé a diplomácia rendezés érdekében, miközben Putyin azt sugallja a térség vezetőinek, hogy országa az új erős nagyhatalom a térségben, ezért jó, ha vele tárgyalnak. Az USA még legfőbb követelése, Aszad távozása ügyében is tett egy lépést hátra, jelezte, hogy ezt nem feltétlenül azonnal akarja elérni, hanem esetleg egy átmeneti időszak után.

Sőt a Bécsben zajló szír béketárgyalásokra a múlt héten már meghívót kapott Irán is, amelynek Irak összeomlása után még erősebb a befolyása a térségbe. A meghívás – orosz kezdeményezésre – az USA-tól érkezett, hiszen Teherán egyre nagyobb szerepet játszik a konfliktusban. Meg nem erősített sajtóértesülések szerint több ezer iráni Forradalmi Gárdista harcol már Asszad elnök oldalán.

Káncz Csaba jegyzete