A hétfői EU külügyminiszteri találkozón egyetértés született arról, hogy részben az utóbbi napokban újra hevessé váló donyecki harcok miatt korai lenne gondolkodni arról, hogy az EU esetleg enyhítsen az Oroszországgal szembeni szankciókon. Federika Mogherini, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője egyértelműsítette, hogy kizárólag akkor következhet be változás a status quo-ban, ha Moszkva maradéktalanul teljesíti a tavaly szeptemberi minszki megállapodás, jegyzőkönyv rendelkezéseit.
Ezzel lényegében egyetértően nyilatkozott Szijjártó Péter magyar külügyminiszter is, aki azonban az energiapolitika terén is a folyamatos konzultációt sürgette az oroszokkal, illetve hangsúlyozta, hogy a globális kihívásokra Oroszországgal együttműködve könnyebb választ adni. Ezen kívül az Eurázsiai Unió és az EU közötti kapcsolatfelvételről szóló vita megkezdését is javasolta.
Eszkalálódó harcok Kelet-Ukrajnában
Eközben Ukrajna láthatóan úgy gondolja, hogy katonai erővel vissza tudja foglalni a lázadó területeket most, amikor Oroszországot megrogyasztották a nyugati szankciók és az összeomló olajárak. Hétfőn Porosenkó ukrán elnök egy új törvényt jelentett be a „részleges katonai mobilizációról” 2015-ben, amelynek keretében 40 ezer tartalékost hívnának be.
Az ukrán kormány új offenzívát indított a hétvégén az orosz szeparatisták ellen, hogy megerősítse az ellenőrzését a hónapokig tartó harcok után nemrég visszafoglalt Donyeck Nemzetközi Repülőtér fölött. Porosenkó vasárnap egy kijevi nagygyűlésen minden egyes négyzetcentiméter ukrán föld visszafoglalását ígérte híveinek.
Az általános európai háború elképzelhető
A hétvégi offenzíva megindítása előtt az Ukrán Nemzetvédelmi Tanács titkára, Olekszander Turcsinov azt hangsúlyozta az ukrán parlamentben, hogy az ukrán helyzet egy általános európai háborúva fajulhat. Szerinte két forgatókönyv képzelhető el. Egyrészről, „ha az ellenség teljeskörű katonai támadást indít az orosz seregek aktív részvételével, az egy teljes-körű európai kontinentális háborúhoz vezethet.” A második változatban egy elhúzódó gerilla-konfliktusról beszélt, amelynek célja lehet Ukrajna gazdasági, katonai, morális és pszichológiai potenciáljának kimerítése, amely aztán ez ukrán nemzeti lét és függetlenség megszűnéséhez vezetne.
Nos, a jelek szerint a kelet-ukrajnai harcok már régen nem csak Ukrajnáról szólnak. A konfliktus átalakult egy Oroszország és a Nyugat közötti destruktív adok-kapokká. A Nyugat szankciókkal sújtja Moszkvát, amely viszont tesz róla, hogy Kijevnek esélye sem legyen konszolidálódni.
Ezen szomorú és veszélyes játszma eddigi eredményeképpen az ENSZ adatai szerint 4800 személy vesztette életét és több, mint egy millió embernek kellett elhagynia az otthonát.
Káncz Csaba jegyzete
