Sefer Stevan, az Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara (NMIKK) elnöke közölte: a befektetési környezet romlott, a felmérés szerint a német cégek 67 százaléka a magyar adórendszerrel, 62 százalékuk a jogbiztonsággal, és 87 százalékuk a gazdaságpolitika kiszámíthatóságával elégedetlenek, illetve nagyon elégedetlenek.
Kevesebben fektetnének be újra Magyarországon
A romló gazdasági kilátások fő oka a világgazdaság lassulásában rejlik, amely súlyosan érinti az erősen exportra utalt magyar gazdaságot. A vállalatok két harmada rossznak ítéli az ország gazdasági helyzetét, 2012-re pedig a cégek több mint a fele romló gazdasági helyzetre számít. Az adatok szerint, ha most kellene dönteni, hogy újra befektetne-e egy vállalkozás Magyarországon, akkor a német cégek 71 százaléka mondana igent, amely 9-12 százalékkal alacsonyabb az előző háromévi válaszokban foglalt aránynál.
A konjunktúra jelentés részleteiből kitűnik, hogy a német működőtőke-állományból Közép-Kelet-Európa (KKE) részesedése 8,3 százalék, Ázsia részesedése 4,5 százalék, Kínáé 2,6 százalék. A KKE régión belül 2009 végén Csehország (22 milliárd) és Lengyelország (19,7 milliárd) mögött Magyarországon van a legnagyobb német működőtőke-állomány (17 milliárd euró), miközben Kínában ez az összeg 22 milliárd euró.
A tervezett beruházások is csökkennek
A német cégek 30 százaléka Magyarországon a tavalyinál kevesebb beruházással számol 2012-ben, 24 százalékuk több beruházást kíván megvalósítani. A tervek szerint a cégek 20 százaléka csökkenő, 26 százaléka növekvő foglalkoztatással számol. Sefer Stevan, a DUIHK elnöke szerint eddig csak kismértékben teljesültek az új, beruházásbarát gazdaságpolitikára számító gazdasági szereplők várakozásai. Hozzátette, hogy ez a csalódottság tükröződik a befektetési feltételek idei minősítésében is.
Sefer Stevan kiemelte, hogy több kérdésben a hirdetett – és a vállalatok által is támogatott - célkitűzéseknek ellentmondó intézkedések születtek, ez viszont közép- és hosszú távon veszélyezteti Magyarország versenyképességét.
Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára az eredményekkel kapcsolatban elmondta, hogy az NMIKK felmérése reális, de azt is hangsúlyozni kell, hogy "a korábbi években mért, a németnél gyorsabb magyar gazdasági növekedés adósságból volt finanszírozva. Kérdésre válaszolva elmondta, hogy a tervezett tranzakciós adó mértékéről még nincs döntés, a bevezetés dátuma 2013, hozzátette azt is, hogy a gazdasági növekedés szempontjából a jövedelem típusú adók helyett a forgalmi típusú adóknál érdemes változtatáson gondolkodni. Cséfalvay Zoltán a választ kiegészítette azzal, hogy az ötkulcsos áfa bevezetését az EU szabályozása nem teszi lehetővé.
13 évig volt hivatalban. 
