Kármán András, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) igazgatója szerint a beruházási ráta emelése a legszükségesebb feltétele annak, hogy a kelet-közép-európai térségben ismét meginduljon a válság hatására megtorpant felzárkózási folyamat. Az EBRD igazgatója erről a GKI Gazdaságkutató Zrt. által rendezett üzleti konferencián beszélt kedden, Budapesten.
A GDP-arányos beruházási ráta emeléséhez a szakember szerint szükség van mind a belföldi lakossági és költségvetési megtakarítások növelésére, mind egy kiszámítható, befektetőbarát üzleti környezet erősítésére és ezen keresztül a működőtőke-beáramlás növelésére.
Kármán András szerint a magasabb beruházási ráta finanszírozásának külföldi forrásai közül a működőtőke beáramlásának lehet érdemi szerepe a régióban a következő években. Ehhez árban és minőségben is versenyképes munkaerőre van szükség. A régió átlagos bérszintje érdemben alacsonyabb az EU-átlagnál, és alacsonyabb az eurózóna perifériájának országainál is, ahhoz azonban, hogy ez az előny kiaknázható legyen kiszámítható, befektetőbarát üzleti környezet kell - fejtette ki.
A banki finanszírozási forrásokról szólva elmondta, hogy azok a válság hatására beszűkültek, és bár a térségre jellemző külföldi forráskiáramlás fokozatosan lecseng, de középtávon az európai bankok mérlegalkalmazkodása miatt továbbra sem várható, hogy jelentős források elérhetővé válnak a bankrendszeren keresztül. A belföldi finanszírozási források közül a lakossági megtakarításoknak egyelőre nem kedvez az általánosan alacsony kamatszínvonal.
Jelasity Radován, az Erste Bank elnök-vezérigazgatója a konferencián a magyarországi banki hitelezésről szólva elmondta, hogy továbbra is alacsony a hitelkereslet, és ezen egyelőre nem tud változtatni az alacsony alapkamat sem. A lakossági hitelezés jelenleg a 2008-as szint alig 20 százalékát teszi ki. A vállalati hitelezés, amely lassabban csökkent, mint a lakossági, némileg emelkedett az MNB növekedési hitelprogramjának hatására, és remélhetőleg ez a trend 2014-ben is folytatódni fog. Kijelentette, hogy a bankok szeretnének hitelezni Magyarországon, de a drasztikus kereslet-visszaesés miatt ez sokkal nehezebb. Hozzátette, hogy a hitelezés lassulása a bankszektor jövedelmezőségére is káros hatással van. Megjegyezte, hogy nem sok szolgáltatási vagy iparág bírná azt elviselni, hogy néhány éven belül négyötödére csökkenjen a kibocsátása.
A külföldi bankok esetleges kivonulásáról szóló híresztelésekre reagálva Jelasity Radován megerősítette, hogy az Erste Bank továbbra is aktív szeretne maradni Magyarországon. Hozzátette: ennek legfőbb bizonyítéka, hogy az elmúlt években is vásárolt például privátbanki üzletágakat itt. Kifejtette, hogy a bankcsoport fő üzleti célpontja a kelet-közép-európai térség, és a cég hozzászokott, hogy ebben a régióban a politika gyakran változik.
Se hitel, se megtakarítás, ergo növekedés sincs
Egy üzleti konferencián elhangzott: a bankok adnának hitelt, de nincs rá kereslet, hiába alacsony az alapkamat.
Az elmúlt évek legfontosabb ingatlanpiaci eseményei között említhetjük a CPI Hungary vállalatfelvásárlásait, amelynek eredményeképpen jelenleg a cég összesen 603 500 négyzetméternyi kereskedelmi területet kezel, többek között a legnagyobb budapesti irodaportfólióval rendelkezik. 
