Az Északiak nem hátrálhatnak meg, mert a görög adósság újratárgyalása politikai földcsuszamlást okozna Dél Európában, amely elsöpörné a megszorítások politikáját és újraindítaná az euró válságát. A december 29-én lezajlott harmadik sikertelen elnökválasztás eredményeképpen várhatóan 2015 január 25-én előrehozott országgyűlési választásokra kerül sor Görögországban.
Ezt kívánja a görög nemzet
A legfrissebb közvélemény-kutatások szerint ezt a szélsőbaloldali Sziriza párt nyerheti meg, amely újra akarja tárgyalni az Európai Unió, az EKB és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) által Görögországnak nyújtott pénzügyi segély feltételeit. Alekszisz Ciprasz, a párt karizmatikus fiatal vezetője követeli, hogy hosszabbítsák meg a mentőprogramban felvett hitelek futamidejét, vigyék lejjebb azok kamatait, és így a kormány enyhíthessen a szociális megszorításokon. Ezen kívül Ciprasz vissza kívánja emelni a súlyosan megvágott minimálbért és a közkiadásokat, valamint föl kívánja függeszteni az állami vagyon további kiárusítását.
Megint egekben a görög kötvényhozamok
De még ha Ciprasz meg is nyeri a választásokat, partnereket kell találni a koalíciós kormányzáshoz, hiszen a választók 27,5 százalékos támogatottságával egyedül nem tud kormányt alakítani. 2012-ben egy ilyen politikai lóvásár már egyszer kudarcba fulladt, ami újabb választást is hozhat.
A koalíciós kormány bukása növeli a pénzügyi, szociális és politika bizonytalanságot Európában. Első lépésben a piaci bizonytalanság a mediterrán periféria-országok piacait érinti, mivel egy EU-ellenes párt előretörése katalizálhatja más euroszkeptikus pártok megerősödését is, itt elsősorban Spanyolország, Olaszország és Franciaország érintett. Athénban már forró a piaci hangulat, a tízéves kötvényhozamok 100 bázisponttal 9,7 százalékra szöktek a politikai bizonytalanságra, a háromévesek 12,5 százalékon forogtak tegnap.
Nesze neked, biztonságos államkötvény
Bár Görögország gazdasága már stabilizálódott, de ezt az elmúlt hat év depressziója következtében ezt egy 25,7 százalékos zsugorodás után érte el. A befektetések ezen idő alatt 63,5 százalékkal zuhantak, a munkanélküliség még mindig 25,9 százalékon áll. Az államadósság 177 százalékos szinten van a GDP arányában, holott már két „haircut” is volt a magánhitelezők rovására. (Azaz a kötvényköveteléseik egy részéről le kellett mondaniuk.)
Az athéni kormány összeomlása újraélesztett már látszólag nyugvópontra jutott kérdőjeleket Görögország eurozóna-tagságáról is. Mindezt alig két évvel azután, hogy az ország adósságválsága majdnem szétrobbantotta a valutauniót és alapjaiban rázta meg az európai projektet.
Észak és Dél harca
Az újabb kihívás egy olyan időszakban érkezik, amikor az eurózóna gazdasága stagnál, a populista EU-ellenes pártok erősödőben vannak és számos országban fogytán a türelem a megszorítások Berlin által vezényelt politikájával szemben. A Sziriza választási sikere kétségtelenül tovább mélyíti az Észak-Dél ellentéteket az EU-ban.
Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter éppen ezért már hétfőn kijelentette: Athénnak folytatnia kell a megkezdett reformokat. Továbbá leszögezte, hogy az előre hozott választások semmilyen hatással nem lesznek a görög kormány korábban aláírt szerződéses kötelezettségeire.
Mit lép erre az EKB?
Gerry Rice, a Nemzetközi Valutaalap szóvivője közölte, hogy az új görög kormány megválasztása után folytatják a dél-európai ország pénzügyi helyzetéről szóló egyeztetéseket. A tárgyalások hónapokkal korábban akadtak meg a felek között, mivel Athén nem értett egyet a Valutaalap újabb költségcsökkentési javaslataival.
A görögországi fejlemények nyomán a piac feszülten figyelni fogja azt is, hogy a frankfurti székhelyű EKB január 22-i ülésén belekezd-e az eddig széles körben és rövid időn belül várt, a szuverén euróövezeti kötvényeket is érintő mennyiségi enyhítési ciklusba, amit viszont a német pénzügyminiszter ellenez. Jens Weidmann Bundesbank kormányzó is szükségesnek látta, hogy újonnan megszólaljon a témában. Egy vasárnapi interjúban kifejtette, hogy Németország nem fog garanciát biztosítani más európai államok hiteleire, mint például az EKB által vásárolt adósság ügyében.
!No pasarán!
Az Északiak nem hátrálhatnak meg, mert a görög adósság újratárgyalása politikai földcsuszamlást okozna Dél Európában, amely elsöpörné a megszorítások politikáját és újraindítaná az euró válságát. Az európai integráció számára komoly kihívást jelent, hogy az athéni fejlemények újabb lökést adhatnak a populista politikai dinamikának Madridban, Rómában és Párizsban. A spanyol populista Podemos párt – amely vezeti a közvélemény kutatásokat – már üdvözölte Ciprasz sikerét az előrehozott választások kikényszerítésében.
Káncz Csaba jegyzete
Támogatják a köztársasági elnök döntését. 
