Az előterjesztők rendeznék például a hamvak elhelyezésének nyitott kérdéseit, korlátoznák a temetkezési vállalatok működését a kórházak körzetében, szabályoznák a díjszabásokról szóló tájékoztatást.
| A temetkezés magas terheiről és eddigi szabályairól itt olvashat bővebben. |
A temetkezési szolgáltatásokban érdekeltek nehézségeit mindez azonban nem oldja meg, hiszen az általános pénzhiány itt is visszafogja a keresletet, a hozzátartozók jellemzően a legolcsóbb megoldásokat keresik, ez jelenik meg abban is, hogy egyre többen viszik haza az urnákat - írja a lap.
Az elhunytak 17−24 százaléka úgy hal meg, hogy fizetett társadalombiztosítást, de nyugdíjat nem vett igénybe, vagyis ezt az összeget nem a befizetési szándéknak megfelelően használják − mondják temetkezési szakértők. A 25 és 62 év között elhunyt személyek statisztikai adatai alapján ez fedezetet nyújthatna arra, hogy a társadalombiztosítás minden elhunyt után alanyi jogon 127 ezer forintot fizessen, ezzel megoldódhatna a szociális temetések, valamint az anyagi okokból hazavitt urnák problémája - írja a Napi Gazdaság.
A Napi Gazdaság szerint egyre több önkormányzat kényszerül arra, hogy saját kezébe vegye temetői üzemeltetését. A takarékosság meglátszik a temetőkön, ráadásul sok gondot okoznak a sírrongálók, illetve a temetők őrzése is drágul. A helyhatóságok egyre nehezebben birkóznak meg a köztemetésekkel is. Nem egy olyan ormánsági falu van, ahol idén eddig az elhunytak több mint felének búcsúztatását a helyhatóság állta, de a nagyvárosokban is nő a köztemetések száma - olvasható a lapban.
A Republikon Intézet tette fel a kérdést. 
