Miközben a hazai bankkártya-kibocsátás lényegében stagnál – 2009-hez képest tavaly év végén 3,7 százalékkal több betéti és 10,5 százalékkal kevesebb hitelkártya volt forgalomban (amely hatások lényegében kiegyenlítik egymást), a POS-terminálok száma 4 év alatt 58,7 százalékkal nőtt. A magyar kártyatulajdonosokról ma már elmondható, hogy tudják használni már a kártyáikat – egyre kisebb összegű fizetésekre is előveszik a plasztikot, az egy kártyára jutó vásárlási tranzakciók száma 1,74-ről 4 év alatt 2,76-ra nőtt, s immár havi 19700 forintot hagy egy kártyabirtokos átlagosan a pénztáraknál. Eközben az egy kártyára jutó ATM-es pénzfelvétel darabszáma 2013. végére havi 1 alá csúszott, s bár a felvett pénz összege 4 év alatt negyedével nőtt, még most sem éri el az 55 ezer forintot – ami messze van a 150 ezer forintos ingyenes pénzfelvételi limittől – hangzott el az IIR Bankkártya-konferenciáján.
Az online pénztárgépnél a POS nagyobb garancia a könyvelt fizetésre
Nagy László Nándor, a Privátbankár főmunkatársa szerint tavaly a kártyás vásárlások után a költségvetés 5 milliárd forintos bevételt realizált, amely miatt korántsem biztos, hogy érdemes volt a kártyás vásárlásokat illetékkel sújtani, hiszen minden kártyás vásárlás lekönyvelt tételnek számít. Tavaly év végén 76 ezer kereskedőnél 90 ezer POS-üzemelt, miközben – miként a Népszabadság összesítéséből kiderül – áprilisban a 180 ezer pénztárgép közül 69 ezer volt on-line bekötve. Ráadásul azóta kiderült, hogy az on-line bekötés korántsem garantálja a számlázást, hiszen azt nem gátolja semmi, hogy a kereskedő ne (vagy ne az online terminálba) üsse be a tranzakciót....
Az ügyfél ki tudja kényszeríteni a kártya-elfogadást
|
Egységes szabályozás kell Jól látható, hogy a banki lobbi gyengébb volt a kereskedői lobbinál, ennek köszönhető az interchange-szabályozás - vélekedett Eölyüs Endre, a MasterCard Europe igazgatója az interchange díj szabályozása kapcsán. A szakember szerint fontos, hogy senki ne kérdőjelezhesse meg, hogy az elektronikus pénzhasználat az ügyfélnek előny, emiatt a készpénz továbbra is a legnagyobb ellenség. Csatlakozott a véleményhez Kiss Ede, a Visa Europe Kiss Ede, country managere, hangsúlyozva, hogy fejlettebb elektronizáció a közhaszont növeli. A jelenlegi szabályozás nem ebbe az irányba tart – a két kártyacég képviselője szerint ideje volna új vizsgálatban elemezni a készpénzhasználat költségeit. Szász Ferenc, a First Data üzletfejlesztési igazgatója szerint a 0,2-0,3 százalékos IC-díjak mellett már nem lehet a díjakban versenyezni, felértékelődik a szolgáltatási oldal. A lecsökkent díjak szinte bizonyosan magukkal hozzák azt a helyzetet, mint ami a telefonpiacon már jelen van: az ügyfél maga dönti el, milyen készüléket használ (vesz meg) a szolgáltató csak az összeköttetést biztosítja, azaz a POS-terminálokat hamarosan a kereskedőknek kell majd megvásárolmniuk. Ugyanakkor jól látható, hogy az új helyzet vonzza a bankfüggetlen kártyaelfogadókat, egyre több processzorként működő cég jelenik meg a piacon és veszi át a bankok kereskedői ügyfelet. Krasznai Zoltán szerint a verseny az árazásról a szolgáltatások felé megy, ezzel egyetértve Eölyüs Endre kifejtette: a bankoknak egyértelműen költségcsökkentési terveket kell készíteni: szegmentálni kell a fejlesztéseket és olyan irányba kell haladni, ahol az ügyfél a vásárlói élmény miatt dönt a kártyahasználat mellett. A szakember szerint a pénzintézetek egyelőre csak a szabályozások utáni operatív lépések megtételénél tartanak, inkább az év végétől várhatóak a fenti, szegmentációt előkészítő stratégiai döntések. Kiss Ede szerint fontos volna, ha a feltételek minden piaci szereplőre egyformán vonatkoznának, mert bár jelenleg a két nagy kártyatársaság szerepe megkérdőjelezhetetlen az európai fizetési forgalomban, vannak vetélytársak, akik a szabályozatlan piac adta előnyökkel élve könnyen átrajzolhatják a térképet. Véleményéhez csatlakozva Eölyüs Endre arról beszélt, hogy a MasterCard (és a Visa) mindent megtesz azért, hogy ha már lesz szabályozás, akkor az mindenhol tiszta, egyenlő versenyt hozzon – a négy és háromszereplős kártyarendszerek esetében egyaránt. |
A kereskedői elfogadóhelyek bankkártya-terminálllal történő ellátása felgyorsult – a fejlődés gyorsabb mint Csehországban, ráadásul a tavalyi év második félévében a bekötött kereskedők számának 9,9 százalékos bővülése meghaladta a POS-készülékek 6,5 százalékos bővülésének ütemét. Ez ugyanakkor sokkal inkább annak tudható be, hogy a kisebb kereskedők is látják, érzik, hogy az ügyfelek szeretnének kártyával fizetni, mint annak, hogy a múlt év végén Fejér megyében egy pilot projektben ingyen lehetett bekötni a készülékeket. (Bár erről nincsenek hivatalos adatok, ám a hírek szerint nem volt jelentős a POS-bővülés.) Vagyis az az érv nem áll meg a januárban bevezetett kártyakibocsátói jutalék (interchange díj) harmadára csökkentése mellett, hogy a magas díjak hátráltatják az elfogadás bővülését.
Németország: 6,2 euró felett ne fizess készpénzzel
Persze, a kártyahasználatot alapjaiban befolyásolhatja a fizetési szokások változása. Hiába szerepelt a korábbi kormány programjának alapját adó Széll Kálmán tervben, hogy a fizetési forgalom mind nagyobb részét elektronikus csatornák felé kell terelni, hiába mutatta ki az MNB, hogy a nemzetgazdaságnak éves szinten 100 milliárdos veszteséget okoz a készpénz, az ingyenes készpénzfelvétel lehetőségének megteremtése szembe megy ezekkel az elképzelésekkel. Sokszor hangzik el, hogy Nyugat-Európában a legtöbb banknál ingyenes a készpénz-felvétel, ám fontos látni, hogy az érintett országokban sokkal magasabb az átlagos megtakarítás és számottevően magasabb az egy ügyfélre jutó banki tranzakciók száma. Bár Németországban dívik az ingyenes pénzfelvétel lehetősége, egy tanulmány szerint a német fogyasztóknak évente fejenként 150 eurójukba kerül a készpénzforgalom. A statisztika szerint a német ügyfeleknek 6,20 euró – azaz 1900 forint felett nem éri meg készpénzzel fizetni.
Lecsökkent visszatérítések
A bankok jó része a várakozásoknak (és a nemzetközi gyakorlatnak) megfelelően a kártyadíjak emelésével, illetve az interchange-díj lecsökkentésével védekezett a tranzakciós illeték szemben – derült ki az MNB tanulmányából, illetve a banki képviselők beszámolóiból. Haraszti Zsuzsanna, az Erste Bank bankkártya operációs igazgatója szerint a kártyás vásárlások ingyenességét biztosító megoldás az ügyfelek ingerküszöbét nem érte el az évi egyszer jelentkező kártyadíj-emelés okán nem nőtt meg a visszaadott plasztikok száma. A központi intézkedések nyomán ugyanakkor több bank kénytelen volt hozzányúlni az értékajánlatokhoz, csökkentette a korábban akár 2-3 százalékos díjvisszatérítést, illetve az addig minden vásárlásra kínált díjvisszatérítést csak bizonyos áru- és szolgáltatásvásárlás esetén tartja fenn a kártyatulajdonosok felé – számolt be Gerstner Júlia, az AXA Bank direktbanki és bankkártya termékfejlesztője, illetve Györkei Krisztián Citi CEC hitelkártya üzletág-vezetője.
Ingyenes pénzfelvét: 20 százalékkal nőtt a kivett összeg
Az ingyenes pénzfelvétel kapcsán Haraszti Zsuzsanna arról számolt be, hogy nagyjából 0 az eredmény: azzal ahány saját ügyfél más ATM-et használ (amiért az Erste fizetni kényszerül az Atm-üzemeltetőjének), nagyságrendileg azonos azon, más bankhoz tartozó ügyfelek száma, akik más bank kártyájával Erste-automatákból vesznek fel pénzt. Az OTP-nek ennél jobban fáj a történet, hiszen a bank ügyfelei 90 százalékban az OTP automatáit használták, a pénzintézetnek most jelentős kiesést jelent, hogy drasztikusan lecsökkent az on/us tranzakciókból származó bevétel.
Az Erste igazgatója szerint február óta az egy készpénzfelvételre jutó tranzakció összege mintegy 20 százalékkal emelkedett meg az Ersténél. Krasznai Zoltán, az OTP Bank kártyaelfogadói főosztályának vezetője szerint a banknál a készpénzfelvétei tranzakciók számának 10 százalékos csökkenése mellett a felvett összegek tekintetében az Erstéhez hasonlóan mintegy 20 százalékkal magasabb értéket tapasztalnak. Ez annyit tesz, hogy azok az ügyfelek is arányosan magasabb összeget vesznek fel, akiknek nincs annyi jövedelme, hogy élni tudnának az ingyenes pénzfelvétel lehetőségével. Azt, hogy az emberek ismeretei még nem teljesen tiszták az ingyenes pénzfelvét kapcsán arról Lukácsi Zoltán, a Magyar Cetelem ügyfél és termékmarketing üzletág vezetője számolt be: a csak hitelkártyás ügyfelekkel rendelkező pénzintézet ügyfelei között végzett legfrissebb kutatása szerint a megkérdezettek 35 százaléka azt hiszi, hogy rájuk is vonatkozik az ingyenes pénzfelvétel.
Miközben a hazai bankkártya-kibocsátás lényegében stagnál – 2009-hez képest tavaly év végén 3,7 százalékkal több betéti és 10,5 százalékkal kevesebb hitelkártya volt forgalomban (amely hatások lényegében kiegyenlítik egymást), a POS-terminálok száma 4 év alatt 58,7 százalékkal nőtt. A magyar kártyatulajdonosokról ma már elmondható, hogy tudják használni már a kártyáikat – egyre kisebb összegű fizetésekre is előveszik a plasztikot, az egy kártyára jutó vásárlási tranzakciók száma 1,74-ről 4 év alatt 2,76-ra nőtt, s immár havi 19700 forintot hagy egy kártyabirtokos átlagosan a pénztáraknál. Eközben az egy kártyára jutó ATM-es pénzfelvétel darabszáma 2013. végére havi 1 alá csúszott, s bár a felvett pénz összege 4 év alatt negyedével nőtt, még most sem éri el az 55 ezer forintot – ami messze van a 150 ezer forintos ingyenes pénfelvételi limittől – hangzott el az IIR Bankkártya-konferenciáján.
Nagy László Nándor, a Privátbankár főmunkatársa szerint tavaly a kártyás vásárlások után a költségvetés 5 milliárd forintos bevételt realizált, amely miatt korántsem biztos, hogy érdemes volt a kártyás vásárlásokat illetékkel sújtani, hiszen minden kártyás vásárlás lekönyvelt tételnek számít. Tavaly év végén 76 ezer kereskedőnél 90 ezer POS-üzemelt, miközben – miként a Népszabadság összesítéséből kiderül – áprilisban a 180 ezer pénztárgép közül 69 ezer volt on-line bekötve – ráadásul azóta kiderült, hogy az on-line bekötés korántsem garantálja a számlázást....
A kereskedői elfogadóhelyek bankkártya-terminálllal történő ellátása felgyorsult – a fejlődés gyorsabb mint Csehországban, ráadásul a tavalyi év második félévében a bekötött kereskedők számának 9,9 százalékos bővülése meghaladta a POS-készülékek 6,5 százalékos bővülésének ütemét. Ez ugyanakkor sokkal inkább annak tudható be, hogy a kisebb kereskedők is látják, érzik, hogy az ügyfelek szeretnének kártyával fizetni, mint annak, hogy a múlt év végén Fejér megyében egy pilot projektben ingyen lehetett bekötni a készülékeket. (Bár erről nincsenek hivatalos adatok, ám a hírek szerint nem volt jelentős a POS-bővülés.) Vagyis az az érv nem áll meg a januárban bevezetett kártyakibocsátói jutalék (interchange díj) harmadára csökkentése mellett, hogy a magas díjak hátráltatják az elfogadás bővülését.
Persze, a kártyahasználatot alapjaiban befolyásolhatja a fizetési szokások változása. Hiába szerepelt a korábbi kormány programjának alapját adó Széll Kálmán tervben, hogy a fizetési forgalom mind nagyobb részét elektronikus csatornák felé kell terelni, hiába mutatta ki az MNB, hogy a nemzetgazdaságnak éves szinten 100 milliárdos veszteséget okoz a készpénz, az ingyenes készpénzfelvétel lehetőségének megteremtése szembe megy ezekkel az elképzelésekkel. Sokszor hangzik el, hogy Nyugat-Európában a legtöbb banknál ingyenes a készpénz-felvétel, ám fontos látni, hogy az érintett országokban sokkal magasabb az átlagos megtakarítás és számottevően magasabb az egy ügyfélre jutó banki tranzakciók száma. Bár Németországban dívik az ingyenes pénzfelvétel lehetősége, egy tanulmány szerint a német fogyasztóknak évente fejenként 150 eurójukba kerül a készpénzforgalom. A statisztika szerint a német ügyfeleknek 6,20 euró – azaz 1900 forint felett nem éri meg készpénzzel fizetni.
A bankok jó része a várakozásoknak (és a nemzetközi gyakorlatnak) megfelelően a kártyadíjak emelésével, illetve az interchange-díj lecsökkentésével védekezett a tranzakciós illeték szemben – derült ki az MNB tanulmányából, illetve a banki képviselők beszámolóiból. Haraszti Zsuzsanna, az Erste Bank bankkártya operációs igazgatója szerint a kártyás vásárlások ingyenességét biztosító megoldás az ügyfelek ingerküszöbét nem érte el az évi egyszer jelentkező kártyadíj-emelés okán nem nőtt meg a visszaadott plasztikok száma. A központi intézkedések nyomán ugyanakkor több bank kénytelen volt hozzányúlni az értékajánlatokhoz, csökkentette a korábban akár 2-3 százalékos díjvisszatérítést, illetve az addig minden vásárlásra kínált díjvisszatérítést csak bizonyos áru- és szolgáltatásvásárlás esetén tartja fenn a kártyatulajdonosok felé – számolt be Gerstner Júlia , az AXA Bank direktbanki és bankkártya termékfejlesztője, illetve Györkei Krisztián Citi CEC hitelkártya üzletág-vezetője.
Az ingyenes pénzfelvétel kapcsán Haraszti Zsuzsanna arról számolt be, hogy nagyjából 0 az eredmény: azzal ahány saját ügyfél más ATM-et használ (amiért az Erste fizetni kényszerül az Atm-üzemeltetőjének), nagyságrendileg azonos azon, más bankhoz tartozó ügyfelek száma, akik más bank kártyájával Erste-automatákból vesznek fel pénzt. Az OTP-nek ennél jobban fáj a történet, hiszen a bank ügyfelei 90 százalékban az OTP automatáit használták, a pénzintézetnek most jelentős kiesést jelent, hogy drasztikusan lecsökkent az on/us tranzakciókból származó bevétel.
Az Erste igazgatója szerint február óta az egy készpénzfelvételre jutó tranzakció összege mintegy 20 százalékkal emelkedett meg az Ersténél. Krasznai Zoltán, az OTP Bank kártyaelfogadói főosztályának vezetője szerint a banknál a készpénzfelvétei tranzakciók számának 10 százalékos csökkenése mellett a felvett összegek tekintetében az Erstéhez hasonlóan mintegy 20 százalékkal magasabb értéket tapasztalnak. Ez annyit tesz, hogy azok az ügyfelek is arányosan magasabb összeget vesznek fel, akiknek nincs annyi jövedelme, hogy élni tudnának az ingyenes pénzfelvétel lehetőségével. Azt, hogy az emberek ismeretei még nem teljesen tiszták az ingyenes pénzfelvét kapcsán arról Lukácsi Zoltán, a Magyar Cetelem ügyfél és termékmarketing üzletág vezetője számolt be: a csak hitelkártyás ügyfelekkel rendelkező pénzintézet ügyfelei között végzett legfrisebb kutatása szerint a megkérdezettek 35 százaléka azt hiszi, hogy rájuk is vonatkozik az ingyenes pénzfelvétel.
Jól látható, hogy a banki lobbi gyengébb volt a kereskedői lobbinál, ennek köszönhető az interchange-szabályozás - vélekedett Eölyüs Endre, a MasterCard Europe igazgatója az interchange díj szabályozása kapcsán. A szakember szerint fontos, hogy senki ne kérdőjelezhesse meg, hogy az elektronikus pénzhasználat az ügyfélnek előny, emiatt a készpénz továbbra is a legnagyobb ellenség. Csatlakozott a véleményhez Kiss Ede, a Visa Europe Kiss Ede, country managere, hangsúlyozva, hogy fejlettebb elektronizáció a közhaszont növeli. A jelenlegi szabályozás nem ebbe az irányba tart – a két kártyacég képviselője szerint ideje volna új vizsgálatban elemezni a készpénzhasználat költségeit.
Szász Ferenc, a First Data üzletfejlesztési igazgatója szerint a 0,2-0,3 százalékos IC-díjak mellett már nem lehet a díjakban versenyezni, felértékelődik a szolgáltatási oldal. A lecsökkent díjak szinte bizonyosan magukkal hozzák azt a helyzetet, mint ami a telefonpiacon már jelen van: az ügyfél maga dönti el, milyen készüléket használ (vesz meg) a szolgáltató csak az összeköttetést biztosítja, azaz a POS-terminálokat hamarosan a kereskedőknek kell majd megvásárolmniuk. Ugyanakkor jól látható, hogy az új helyzet vonzza a bankfüggetlen kártyaelfogadókat, egyre több processzorként működő cég jelenik meg a piacon és veszi át a bankok kereskedői ügyfelet.
Krasznai Zoltán szerint a verseny az árazásról a szolgáltatások felé megy, ezzel egyetértve Eölyüs Endre kifejtette: a bankoknak egyértelműen költségcsökkentési terveket kell készíteni: szegmentálni kell a fejlesztéseket és olyan irányba kell haladni, ahol az ügyfél a vásárlói élmény miatt dönt a kártyahasználat mellett. A szakember szerint a pénzintézetek egyelőre csak a szabályozások utáni operatív lépések megtételénél tartanak, inkább az év végétől várhatóak a fenti, szegmentációt előkészítő stratégiai döntések. Kiss Ede szerint fontos volna, ha a feltételek minden piaci szereplőre egyformán vonatkoznának, mert bár jelenleg a két nagy kártyatársaság szerepe megkérdőjelezhetetlen az európai fizetési forgalomban, vannak vetélytársak, akik a szabályozatlan piac adta előnyökkel élve könnyen átrajzolhatják a térképet. Véleményéhez csatlakozva Eölyüs Endre arról beszélt, hogy a MasterCard (és a Visa) mindent megtesz azért, hogy ha már lesz szabályozás, akkor az mindenhol tiszta, egyenlő versenyt hozzon – a négy és háromszereplős kártyarendszerek esetében egyaránt.
Alapjaiban formálná át a lengyel kormányt.
