A Nemzeti Bank honlapján olvasható jegyzőkönyv szerint a Monetáris Tanács legutóbbi ülésén az alapkamat 5 százalékra csökkentésére Matolcsy György jegybankelnök és Balog Ádám alelnök, valamint Bártfai-Mager Andrea, Cinkotai János, Gerhardt Ferenc, Kocziszky György és Pleschinger Gyula külső tagok voksoltak. Az 5,25 százalékos kamat szinten tartására az MNB két alelnöke, Király Júlia és Karvalits Ferenc szavazott.
A tanács tagjai egyetértettek abban, hogy az alapkamat további csökkentésére akkor kerülhet sor, ha a középtávú inflációs nyomás mérsékelt marad és a pénzügyi piaci környezetet övező bizonytalanság csökken. Utoljára vett részt a tanács ülésén Karvalits Ferenc, illetve Király Júlia. Előbbi hatéves mandátuma március végén lejárt, míg Király Júlia alelnök legkésőbb április 22-i hatállyal benyújtotta lemondását.
A jegyzőkönyvből kiderül, hogy a beérkezett év eleji inflációs adatok inflációs fordulatra utalnak, megerősítve a Monetáris Tanács többségének azon korábbi véleményét, hogy a nyomott keresleti környezet jelentős árleszorító hatással bír, mivel a fogyasztói árak emelésére a cégek lehetőségei korlátozottak. Az év eleji rezsicsökkentések szintén érdemben mérsékelték a fogyasztói inflációt. A piaci árazású termékek és szolgáltatások körében általánosan alacsony év eleji áremelés volt megfigyelhető.
Az éves árindex februárra a 3 százalékos jegybanki cél alá süllyedt. Bázishatások és a kormányzat rezsicsökkentő lépései következtében az infláció rövid távon tovább csökkenhet. Ugyan az egyes ágazatok adóterhelését növelő költségvetési intézkedések költségnövelő hatása a termelési láncon
keresztül fokozatosan a teljes vállalati szektorban jelentkezhet, ami az indirekt adók hatásaitól szűrt maginfláció emelkedését eredményezheti, a tanács többségének megítélése szerint negatív kibocsátási rés mellett a fogyasztói árakba történő továbbhárítás lassú és csak részleges lehet. Mindezen tényezők hatására az infláció az idei év egészében a 3 százalékos cél alatt maradhat, míg 2014-ben a célérték közelében várható.
A hazai fizetőeszköz közelmúltbeli gyengülését és árfolyamának megemelkedett volatilitását illetően nem volt egységes a tanács tagjainak véleménye. A döntéshozók többsége szerint ez elsősorban a ciprusi
eseményekhez, a jegybanki vezetőségváltással kapcsolatos bizonytalansághoz és az S&P általi leminősítéshez köthető. A tanács néhány tagja szerint azonban ebben jelentős szerepet játszottak a piac által várt és beárazott lazítási lépések; megítélésük szerint a forintárfolyam aktuális szintje és megemelkedett volatilitása, továbbá az állampapír-piaci folyamatok óvatos és kiváró monetáris politikát indokolnak.
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe a mínusz 0,23 pontos nyitás után emelkedett pénteken délelőtt. 
