Brit statisztikák szerint 2015-ben először fordult elő, hogy a leggyakoribb halálokká a demencia (időskori elbutulás) és az alzheimer-kór lépett elő. A szív- és érrendszeri betegségek ezáltal a második helyre csúsztak vissza – írta a Heise.de.
Említik, hogy a mentális betegségek sok statisztikában egyáltalán nem is szerepelnek halálokként, mert a halál közvetlen kiváltó oka valami más, például tüdőgyulladás vagy más fertőzés is lehet, és a halotti bizonyítványokra ezt vezetik rá. Az is előfordul, hogy a beteg egyszerűen nem eszik és iszik többé. A Wikipedia is azt írja, az ilyen betegségeknél „a halál végül rendszerint valamilyen külső tényező miatt következik be, pl. fertőzés, felfekvés”.)
Valójában azonban a demenciával és az alzheimer-kórral összefüggő halálozások folyamatosan növekednek, miközben más halálokok visszaszorulnak. Ezt főleg azzal magyarázzák, hogy a várható életkor folyamatosan nő, a többi halálokot pedig kiküszöbölik, sok betegséget meggyógyítanak.
Erre utal az is, hogy a férfiak körében változatlanul gyakoribb a szív- és érrendszeri betegségek miatt bekövetkező halálozás, a nőknél viszont, akik tovább élnek, a demencia vette át a helyét. A demencia és az alzheimer főleg a 65 éven felülieket sújtják. A statisztikákat most az egészségügyi világszervezet, a WHO ajánlására reformálják meg.
Érzékeny téma Németországban a demencia, olyannyira, hogy a múlt héten a Bundestag (a parlament) elfogadott egy új törvényt a betegség kutatásával kapcsolatban – írta a Handelsblatt.com. A rendelkezéssel lényegében szélesítik a betegeken végzett engedélyezett gyógyszerkísérletek körét ebben a témában.
Németországban 1,5-1,6 millió demenciában szenvedő beteg él, a tendencia emelkedő – írja a lap. A legfontosabb halálokok viszont a szívinfarktus és az agyvérzés, ezek a lakosság 42 százalékát érintik.
Internetes leírások szerint a demencia nem egyszerűen időskori butulást jelent, mert az mindenkinél bekövetkezik kisebb-nagyobb mértékben, hanem annak kóros válfaját. Az alzheimer-kór pedig a demencia egyik változata.
Meddig élhet tulajdonképpen egy ember? - tettük fel a kérdést nemrég.
Csaknem 930 milliárd forintos többletbevételt vár a kormány a közteherviselés igazságosabbá tételéből. 
