Az elmúlt három évben nagyságrendileg nem változott az egészségpénztári költések mértéke, a sláger még mindig a gyógyszer, amire tavaly a pénztártagok által költött teljes összeg 46,9 százaléka jutott, állapítja meg az Optisoft Nyrt. elemzése, melyet a kezelésében lévő egészségpénztári adatokra alapoztak. A 19 megye és a Budapesti adatok összesítése alapján fejenként valamivel több, mint 52 400 forintot költöttek számlájukról a pénztártagok 2011-ben.
|
| Egészségpénztári költések aránya az összes kiadáshoz képest |
2011-ben csupán 10 különböző térítési formán osztoztak az egészségpénztári kiadások az Optisoft Nyrt. által elemzett egészségpénztári adatbázisok szerint. A teljes költés öt százalékánál többet sporttevékenységre, szakellátásra, látásjavító eszközökre, fogászatra, gyógyhatású termékekre és gyógyszerre költötték a pénztártagok. Ezek összesen a 4,1 milliárdos teljes jóváírási összeg 91,7 százalékát tették ki.
Megelőzésre alig-alig jut
„Ebből a hat térítési kategóriából mindössze egyet sorolhatunk az egészségmegőrzés és –megelőzés kategóriába. Ráadásul a hat kategóriára együttesen fordított összegnek valamivel több, mint felét gyógyszerre fordították a pénztártagok. A második legtöbbet egyéb gyógyhatású készítményekre költötték tavaly, míg a ráfordítások toplistájának harmadik helyén a fogászati szolgáltatások álltak. Megelőzésre alig költenek a magyarok.” – foglalja össze az elemzés főbb megállapításait Semerédy Péter, az Optisoft igazgatótanácsának elnöke.
Mindez azt is előrevetíti, hogy a kifejezetten az előregondolkodást, későbbi helyzetekre való tudatos felkészülést igénylő egészségbiztosítások nem lesznek annyira népszerűek a kafetéria rendszerekben, mint azt feltételezik a piacot 50 milliárdosra becslő biztosítók. Sajnos a magyarok az azonnali előnyöket előnyben részesítik a későbbi biztonsággal szemben, és inkább költenek életkoruk előrehaladtával az egészségi állapotuk helyreállítására, semmint idejében annak tudatos megőrzésére.
Egyre többet fordítunk gyógyszerre
A tavalyi év költési mutatói jól illeszkednek az elmúlt évek trendjébe. A pénztártagok 2007 óta a legtöbb pénzt gyógyszerekre fordítják, de a fogászati kezelések és az egyéb gyógyhatású készítmények is mindig benne voltak a legnépszerűbb egészségügyi ellátások listájában. „Érdekes tapasztalata volt az elmúlt éveknek, hogy noha az ezen termékekre és szolgáltatásokra fordított kiadások nagyságrendileg csökkentek, a termékek mindig a legnépszerűbbek között vannak. Az elmúlt három évben évről-évre öt százalékkal nőtt a táppénz kiegészítésre költött összeg nagysága” – hívja fel a figyelmet Semerédy Péter.
Különbségek a korosztályok között
A költések életkor szerinti megoszlása alapján az látszik, hogy a 40 évesnél idősebb korosztály a teljes kifizetett összeg mintegy felét használta fel. Ez a túlsúly szinte minden térítési kategóriára jellemző, a fiatalabb – 31-40 éves kor közötti – korosztály csak néhány kategóriában költött többet egészségpénztári számlájáról az idősebb korosztálynál, míg a 30 évnél fiatalabbak esetében legkisebbek az egyes kategóriákban elköltött összegek.
A 31-40 év közötti korosztály költés tekintetében mindössze hat területen előzte meg az idősebb korosztályt 2011-ben. Ezek közé tartozik a szemészet, az egyéb szakellátások igénybe vétele, a nőgyógyászati ellátások, a gyógyteák, valamint a sporteszközök és sporttevékenységek finanszírozása. Sporteszközökre egyébként a fiatalabbak jóval többet költöttek, mint az idősek, azonban a sporttevékenységre majdnem ugyanannyit fordított a két korosztály.
„A legnagyobb különbség a két életkori csoport költése között a fiatalok javára a nőgyógyászati ellátások terén mutatkozik. Erre a fiatalabbak mintegy hatszor annyit fordítottak, mint az idősek, annak ellenére, hogy nem csak gyermekvállaláshoz kapcsolódik a nőgyógyászati ellátás, hanem számos szűrővizsgálatot is csak nőgyógyászok tudnak elvégezni. Itt sem mutatható ki tehát a megelőzési cél érvényesülése.” – mutat rá Semerédy.
Megyénként jelentős eltérések
Jelentős eltérés figyelhető meg az ország egyes területei között a számlákról tavaly felhasznált pénz mennyiségének tekintetében. Országos átlagban a pénztártagok 52 423 forintot költöttek. Ennél többet csak hét megyében – Borsod-Abaúj-Zemplén, Somogy, Pest, Jász-Nagykun-Szolnok, Csongrád, Baranya, Győr-Moson-Sopron – és Budapesten költöttek az fejenként. Az egy főre jutó költés tekintetében, mintegy 83 ezer forintos összeggel, Somogy megye volt a listavezető tavaly. A második és harmadik helyen Csongrád és Pest megye végzett közel 77 500 forinttal, míg Budapest csak a negyedik lett. A fővárosban az egy főre jutó költés átlagosan 71 550 forintot tett ki.
A legkevesebb pénzt, 5549 forintot pénztártagonként, Bács-Kiskun megyében használták fel. „Természetesen ez nem reprezentatív, hiszen egy-egy egészségpénztári ügyfélkör nem mutat egyenletes eloszlást országosan. Mindazonáltal megállapítható, hogy a nagy foglalkoztatókkal bíró közép-magyarországi, illetve dunántúli régiók foglalkoztatói szívesebben támaszkodnak az egészségpénztári konstrukciókra a javadalmazások körén belül” – mondja Semerédy.
Az első negyedévben éves szinten 11,5 százalékkal 394 443 darabra nőtt a személyautó-gyártás Csehországban. 
