Jó nyaruk volt a szállodásoknak

Az idén júliusban egyaránt emelkedett a külföldi és a belföldi vendégéjszakák száma, előbbi 4,7, utóbbi 7,6 százalékkal. A szálláshelyek folyó áron számolt bruttó árbevétele 12 százalékkal nőtt. Az árbevétel növekedésében szerepet játszott a kiadott szobák átlagárának 5,1 százalékos emelkedése is - tette közzé a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

Júliusban a külföldi vendégek 1,5 millió vendégéjszakát töltöttek el a kereskedelmi szálláshelyeken, számuk 4,0, az általuk eltöltött vendégéjszakáké pedig 4,7 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest.

Júliusban a belföldi vendégek 1,9 millió vendégéjszakát töltöttek a kereskedelmi szálláshelyeken, számuk 8,6, az általuk eltöltött vendégéjszakáké pedig 7,6 százalékkal bővült az előző év azonos időszakához viszonyítva.

A belföldi vendégéjszakák száma 6,0 százalékkal nőtt augusztusban, a külföldieké 4,5 százalékos növekedést mutatott. A kereskedelmi szálláshelyek bruttó szállásdíj-bevétele 2012. augusztusban 13 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz mérve, 19,6 milliárd forintot ért el.

Noha az ingatlanpiaci válság hatására a szállodaiparban is felértékelődött megfelelő üzleti tervek szerepe, a BDO Hotel és Ingatlan tapasztalatai szerint a hazai szálláshelyek jelentős hányada továbbra sem él a stratégiailag megalapozott, historikus adatokra, frissített versenytárs- és környezetelemzésre épülő tervezés módszereivel.

„A szállodaüzemeltetés sokmilliós felelősség, komoly piaci kockázatokkal. A felületes, kevés hozzáadott értéket képviselő jövedelmezőségi, marketing, beruházási tervek elsősorban ezeket a tulajdonosi kockázatokat növelik – magyarázza Hegedűs Attila, a BDO Hotel és Ingatlan ügyvezető partnere. – Ezért fontos, hogy minden szálloda, mérettől és üzemeltetési struktúrától függetlenül rendelkezzék megalapozott tervvel, vagy javítson jelenlegi tervkészítési gyakorlatán.”

A leggyakoribb eljárás még mindig az, hogy a tavalyi számokhoz – kedvezőbb jövő évet feltételezve – automatikusan 2-5 százalékos növekedést tesznek hozzá. Eközben olyan, alapvető kérdések sikkadnak el, mint a bevételt generáló tényezők vizsgálata, illetve az azokban rejlő lehetőségek kiaknázása.