A teljes fűtési rendszer korszerűsítésével akár 20-30 százalékkal csökkenthető egy ingatlan energiafelhasználása, társasházi lakások és családi házak esetében egyaránt – állítja az OTP Lakástakarék friss modellszámításaira hivatkozva.
„A régi rendszerek nem szabályozhatók megfelelően, és jellemző rájuk, hogy általában a kazán rossz hatásfokkal, a tapasztalataink szerint nagy átlagban körülbelül a névleges teljesítmény 70 százalékán üzemel. A hőtermelő berendezések cseréjénél a hatásfoknövelés mellett a megfelelő szabályozás kiépítése biztosítja a gazdaságos üzemeltetést, hiszen beállíthatóvá válik, hogy a fűtőkészülék mindig az éppen szükséges energiát adja le. Így azonos komfortérzet mellett egy jó hatásfokú fűtőberendezéssel és jól beszabályozott rendszerrel akár 20-30 százalékkal csökkenhet az energiafelhasználás” – magyarázza Köntös Péter, az OTP Lakástakarék vezérigazgató-helyettese.
Luxus-e a napkollektor?
A megtakarítási arány tovább növelhető, ha a használati meleg víz előállításának módját is korszerűbbre cseréli az ingatlantulajdonos. „Ez utóbbi például a családi házaknál elsősorban napkollektor alkalmazásával lehetséges, ami a meleg víz előállításához szükséges energiafelhasználást akár 60 százalékkal is csökkentheti” – mondja. Tapasztalataik szerint így összességében egy olyan családi háznál, amelynek az éves fölgáz- és áramfogyasztása körülbelül félmillió forintra rúg, fűtés-korszerűsítéssel, vagy megújuló energiás beruházással 50-75 ezer forintos megtakarítás érhető el egy fűtési szezon alatt.
A sorrendre is figyeljen, ha felújít
A szakemberek szerint egy nyílászárócsere után mindenképpen szükséges a fűtési rendszert is korszerűsíteni, és az épület szigetelése után is kifejezetten ajánlott. „Fűtés-korszerűsítés nélkül a beépített kazán teljesítménye gyakran nagyobb a szükségesnél, ami a gyakorlatban a fűtőkészülék gyakori ki-be kapcsolását eredményezi, ez pedig többlet energiafelhasználással jár, és a készüléket is tönkreteszi” – mondja Köntös Péter. Hozzáteszi: az energetikai felújításoknál nagyon fontos a megfelelő sorrendre is ügyelni, az esetek 90 százalékában előbb a külső hőszigetelést és az ablak- és bejárati ajtócserét érdemes elvégezni, és utána a fűtés-korszerűsítési munkálatokat.
Bár egy társasházi lakás és egy családi ház esetében is hasonló arányú energiamegtakarítást lehet elérni a fűtési rendszerek felújításával, előbbi esetben sokkal behatároltabbak a korszerűsítési lehetőségek. Itt főként a megfelelő fűtőkészülék és hőleadási mód - radiátoros fűtés, padló-, fal-, mennyezetfűtés – kiválasztása, valamint a szabályozás eredményezhet a pénztárcán is érezhető megtakarítást. Családi ház esetében sokkal több eszköz áll rendelkezésre a fűtésszámla csökkentésére: itt már a geotermikus, vagy levegő hőszivattyús fűtési rendszerek, a hővisszanyerős szellőztetési rendszerek és a napenergia-működtetésű rendszerek (napkollektor, napelem) is kiépíthetőek.
| hőszigetelés | 100-150 ezer forint/fűtési szezon |
| nyílászárócsere | 50-75 ezer forint/fűtési szezon |
| fűtéskorszerűsítés | 50-75 ezer forint/fűtési szezon |
* Becsült értékek egy olyan családi ház esetében, amelynek az éves földgáz- és áramfogyasztása körülbelül félmillió forintra rúg.
A fűtés-korszerűsítési beruházások megtérülése nagyon változó, mivel az nem csak a műszaki megoldásoknak, hanem a felhasználói szokásoknak is függvénye. „Általánosságban azonban elmondható, hogy egy napkollektoros rendszer megtérülése 4-6 év, egy kazáncseréé pedig 7-10 év” – mondja Köntös Péter. Az OTP Lakástakarék vezérigazgató-helyettese azt tanácsolja azoknak, akik ilyen munkálatokba vágnak bele, hogy már a mostani fűtési szezon vége előtt kezdjék el a felkészülést a beruházásra. A fűtés-korszerűsítési beruházások kivitelezési ideje nem túl hosszú, általában egy hét alatt be lehet fejezni őket, viszont a tervezéssel és az engedélyeztetéssel együtt akár másfél-két hónapot is igénybe vehet a teljes procedúra. Ezért bár magát a beruházást érdemes tavasztól őszig kivitelezni, az előkészítő munkákat már el kell kezdeni a fűtési szezon alatt – húzta alá a szakember.
Az EKB inflációs céljának majdnem a kétszerese a drágulás mértéke. 
