.jpg)
Az alapszakokra 94 ezer hallgatót vettek fel, a mesterszakokon a meghirdetett helyeknek csak a fele kelt el A felsőoktatási intézményekbe való bejutáshoz az idén sem kellett sehol sem a maximális 480 pontot elérni. A legmagasabb pontszám 469 volt, ennyivel juthattak be a hallgatók a Budapesti Corvinus Egyetem nemzetközi gazdálkodás szakára, a második legmagasabb pont szintén itt volt, 462 ponttal lehetett a nemzetközi tanulmányok szakra bekerülni - tudta meg az MTI Bakonyi Lászlótól, az Oktatási Hivatal elnökétől.
Magas, 453 volt a ponthatár az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) és a Károli Gáspár Református Egyetem pszichológia szakán is. Bakonyi László elmondta még, hogy magasak voltak a pontszámok az orvosi képzésben, ahol intézménytől függően 421 és 432 pont közötti eredményt kellett hozni. A jogászképzésben 408 és 426 között alakultak a pontszámok, magasabban, mint tavaly.
A fővárosban, a Millenárison a kánikulai meleg ellenére is több ezren várták a pontszámok megjelenését. Az adatsor Hiller István oktatási miniszter gombnyomására indult el és kezdett futni a kivetítőn csütörtök este 8 óra után pár perccel.
| Felvételi: a maximum nem kell, de erős a verseny? |
Azok a jelentkezők, akik a jelentkezési lapjukon mobiltelefonszámukkal és hozzájárulásukkal erre engedélyt adtak, még csütörtökön sms-ben is értesítést kapnak. Az idén 127.500 diák jelentkezett egyetemekre és főiskolákra, a tavalyi 96 ezerrel szemben, s közülük első körben mintegy 94 ezren kerültek be az intézményekbe, ezen belül államilag finanszírozott képzésre 66 ezren.
Mesterképzésen a helyek közel felét sikerült betölteni
| Az, aki csütörtök este nyilvánosságra hozott pontszámok alapján nem kerül be sehová, a pótfelvételin próbálkozhat, erről részletes információkat a www.felvi.hu portálon lehet majd olvasni. Az idén is egyetlen felsőoktatási intézménybe és egyetlen képzésre lehet jelentkezni, újdonság azonban, hogy a kérelmeket az Oktatási Hivatalhoz kell benyújtani, nem az egyetemekre, főiskolákra, s a feldolgozás központilag történik. |
Manherz Károly, felsőoktatási szakállamtitkár szintén arról beszélt, hogy az alapképzés harmadik, záró évfolyamán még nem végzett mindenki, s nem mindenki döntött úgy, hogy továbblép mesterképzésre. A felsőfokú szakképzés 12.500-as keretszámából 11 ezret töltöttek fel, az MTI információi szerint a fennmaradó helyeket átcsoportosították többek között gazdasági képzésekre.
Lebénult a rendszer
Nem sokkal a felsőoktatási felvételi ponthatárok csütörtök esti kihirdetése után a www.felvi.hu weboldal a túlterheltség miatt elérhetetlenné vált. A ponthatárokról szóló listát 10 perccel este 8 óra után már nem lehetett letölteni, de az átmeneti zavar után az oldal újra elérhetővé vált.
Többen kezdik a következő tanévet
| Felsőoktatás: etikátlan nyelvvizsgát kérni? |
A felvettek több mint fele alap- vagy egységes, osztatlan képzés nappali munkarendjén kezdheti meg tanulmányait; az alapszakos hallgatók között a nappalisok, a mesterszakosok körében a levelezősök lesznek túlsúlyban. A tavalyi évhez képest az államilag támogatott képzésre felvettek száma mintegy 13 ezer fővel növekedett (23,8 százalék), a költségtérítésre felvettek ugyanakkor csak nagyjából 600 fővel lesznek többen, mint 2008-ban. A költségtérítéses képzésre jelentkezők száma mind az összes jelentkezést, mind az első helyes jelentkezéseket figyelembe véve csökkent; az összjelentkezői létszámnövekedés ellenére közel ezer fővel kevesebben kívántak költségtérítéses képzésben részt venni.
A karok közül az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kara és a Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Kara vette fel államilag támogatott helyre a legtöbb új alapszakos hallgatót. A mesterszakok esetében ugyancsak az Eötvös Loránd Tudományegyetem dominál: két kara, a Bölcsészettudományi, valamint a Pedagógiai és Pszichológiai Kar található a képzeletbeli dobogó első két fokán, míg a harmadik legtöbb nappali munkarendű államilag támogatott mesterszakos hallgatót az SZTE-BTK vette fel. Az egyetemek mesterképzésben betöltött nagy szerepét jelzi az is, hogy a fenti szempontok alapján összeállított top 20-as listára kizárólag egyetemi karok tudtak felkerülni.
Az idén legnépszerűbb felsőoktatási szakon, a turizmus vendéglátáson az államilag támogatott képzések mindegyikénél 352, vagy ennél több pont kellett bejutáshoz - olvasható az Országos Felsőoktatási Információs Központ tegnap későeste szerkesztőségünkhöz eljuttatott gyorselemzésében. 451 pont jelentette a belépőt a Budapesti Corvinus Egyetem Gazdálkodástudományi Kar nappali, államilag támogatott képzésére, ugyanennek költségtérítéses formájára 435 pont szükségeltetett. A Budapesti Gazdasági Főiskola Kereskedelmi Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Főiskolai Kar magyar nyelvű alap, nappali képzésén 427 ponttal vették fel a hallgatókat.
Magas volt a ponthatár a gazdálkodás és menedzsment képzésben is. A legmagasabb ponthatárok a Budapesti Corvinus Egyetem Gazdálkodástudományi Karán alakultak ki, ahol 454 pont kellett a bejutáshoz, harmadik helyre a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Karán meghirdetett képzés került 432 ponttal. 400 pont fölött kellett még teljesíteni a Heller Farkas Gazdasági és Turisztikai Szolgáltatások Főiskoláján (406 pont) és a Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Karán (402 pont).
Az informatikai képzési terület legnépszerűbb alapszakja a mérnök informatikus volt. Idén a legnagyobb felkészültséget - és vele 435 pontot - a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Információs Technológiai Karára pályázóknak kellett felmutatniuk. Több 400 pont feletti ponthatár nincs is a szakon; a Pannon Egyetem Mérnöki Karán 375 pont, a Műegyetemen 373 pont kellett a bejutáshoz.
Már nem akarnak annyian újságírók lenni?
A kommunikáció és médiatudomány képzésnél kiemelkedik a mezőnyből a Budapesti Corvinus Egyetem Társadalomtudományi Kara és az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kara (államilag támogatott nappali képzésen 455 illetve 451 pont). A harmadik legmagasabb ponthatárral - talán az intézmény profiljához képest meglepetést okozva - a Budapesti Műszaki Egyetem Gazdasági és Társadalomtudományi Kara rendelkezik, itt 439 pont kellett a bejutáshoz.
Évek óta a jelentkezési top 10-ben található a pénzügy és számvitel alapszak is. Az utóbbi két évhez hasonlóan idén is a Budapesti Corvinus Egyetem Gazdálkodástudományi Karán lett a legmagasabb a ponthatár, államilag támogatott képzésre 452, költségtérítésesre 400 pontra volt szükség a bejutáshoz - előbbi kissé csökkent, utóbbi emelkedett 2008-hoz képest. A harmadik helyen egyszerre nyolc képzést is találni, mindegyiken 396-nál húzták meg a ponthatárt.
Az elemzés kitér arra is, hogy idén több mint harminc százalékkal többen jelentkeztek első helyen valamely nappali tagozatos jogászképzésre, mint tavaly. Államilag támogatott képzésben a legtöbb pont - 426 - az ELTE jogi karán kellett a bejutáshoz, a Pázmány Péter Katolikus Egyetemre már 411, a szegedi jogi karra pedig már 409 pont is elég volt. A negyedik helyen négyes holtverseny alakult ki: a Károli Gáspár Református Egyetemen, a győri Széchenyi István Egyetemen, a Szegedi és a Pécsi Tudományegyetemen is egyaránt 408-408 a ponthatár.
A gépészmérnöki képzés három helyett javított tavalyi helyezéséhez képest: 2580 jelentkezőjével a 7. helyen áll a legnépszerűbb szakok rangsorában. A képzést meghirdető intézmények közül magasan kiemelkedik a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem: az első helyen jelentkezők negyede a BME-t választotta. Ez visszaköszön a ponthatárokban is: itt volt a legmagasabb (367 pont). Jóval kevesebb, 299 pont kellett a Budapesti Műszaki Főiskolára és az őt követő Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemre való bejutáshoz (275 pont).
A kelet-európaiakból élnek a britek
Játékokból élnek az egyetemisták
Este kiderül, ki van benne a 94 ezerben
Alacsony a léc: a diákok emelnének a ponthatárokon
Kőkemény matek: csütörtökön meghúzzák a vonalat
MTI, Privátbankár
A részvénypiac forgalma 7,203 milliárd forint volt. 
