Korábban gazdasági szempontból a legtöbb érv Skócia függetlensége ellen szólt. Az országot London támogatja, az északi-tengeri olaj pedig drágán kitermelhető, így hiába lenne a skótoké, nem sokra mennének vele, és arra már nem lehet számítani, hogy a korábbi évek magas szintjére visszaemelkedne az olajár. Ugyanakkor más, hasonló helyzetű országok is tudtak boldogulni: a Csehszlovákián belül gyengébb Szlovákia a szétválás óta utolérte, sőt talán le is hagyta Csehországot, és Jugoszlávia egyes utódállamai, mint Montenegró és Szerbia sem állnak olyan rosszul, mint ahogy az ország szétszakadásakor várni lehetett.
Az ír példa
Más példa is van, mely ráadásul sokkal jobban összevethető Skóciával: Írország. Az ország az angol, majd brit uralom alatt végig igen szegény volt, nem véletlenül onnan vándoroltak ki a legnagyobb arányban Amerikába. A függetlenné válás után ugyancsak sokáig gyengélkedett az ország, majd épp az európai uniós tagság hozta meg a fordulatot: a viszonylag kis lakosságú, 4 milliós ország teljesen felzárkózott a leggazdagabbak szintjére, sőt ma már tőkevonzó képességének köszönhetően nagyobb az egy főre jutó GDP, mint az Egyesült Királyságban.
Ez az út Skócia számára is nyitott, hisz földrajzi helyzete és népessége hasonló Írországéhoz, csak vissza kell valahogy kapaszkodnia az Európai Unióba, ha most akarata ellenére kirángatják onnan. Ezt elvileg Európa legtöbb országa is támogatná, hisz így mégiscsak megmaradna a kilépő nagyobb ország egy darabja, de a katalán szeparatizmustól félő Spanyolország finoman szólva nem lelkesedne az ötletért. Persze az is igaz, hogy Skócia a norvég vagy svájci utat is választhatná: úgy lenne kvázi tag, hogy névlegesen nem csatlakozik. Ez az a lehetőség, ami Nagy-Britannia számára is nyitva állna és egyben kiutat jelenthetne, de úgy tűnik, nem akarnak élni vele.
Bombabiztos terv kell
A Skót Nemzeti Párt gazdasági szóvivője, Stewart Hosie szerint mindenesetre gazdaságilag és politikailag bombabiztos tervet kell készíteni a függetlenség esetére, sőt már magára a népszavazásra is, hogy a nemzeti érzelmeken túlmenően is vonzónak és kockázatmentesnek találják a skótok az önálló állami létet. Kétségkívül az EU-tagság már önmagában is megnyugtatná őket, és abban is biztosak lehetünk, hogy az EU már csak példastatuálás véget is segítene az új országnak, ami kis lakosságszámára tekintettel nem is okozna túl nagy nehézséget.
Érvek és ellenérvek
Hosie azt állítja a CNBC-nek adott interjújában, hogy a válság óta Skócia egy főre jutó GDP-je eleve gyorsabban nőtt, mint Angliáé. Más vélemények szerint ugyanakkor, noha az Egyesült Királyság uniós kilépése tragikus, ha ehhez még egy rossz döntés társulna, az csak rontana a helyzeten. Skócia exportjának kétharmada Angliába irányul, ez négyszer több, mint amit az Európai Unió más részeiben értékesítenek. Persze ha a kis független országba egy írországihoz hasonló tőkebeáramlás és cégközpont-áthelyezés indulna, hamar kompenzálnák ezt az akadályt.
A próbálkozás életveszélyes kockázattal jár. 
