Így sikerült összehozni a márciusi 230 milliárdos hiányt

Márciusban az államháztartás központi alrendszerének hiánya 230,9 milliárd forintban alakult. Ezen belül a központi költségvetés mintegy 235,5 milliárd forintos, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 3,6 milliárd forintos deficittel, az elkülönített állami pénzalapok pedig 8,2 milliárd forintos szufficittel zártak. Tavaly márciusban az államháztartás központi alrendszerének deficitje 182,4 milliárd forint volt. Így az év harmadik hónapjában sikerült az államháztartási hiánycél közel 90 százalékát elérni.

Az NGM kiemelte: a két év összehasonlításánál figyelembe kell venni, hogy a megyei önkormányzatoktól az államhoz átkerült intézmények bér és dologi kiadásai az idei évben a központi költségvetési szervek kiadásait növelik, ezzel szemben ezen kiadások a tavalyi évben még az államháztartás helyi önkormányzati alrendszerénél jelentkeztek.

A kormány idén 2,5 százalékos GDP arányos hiánycélt tűzött ki. A cél tartásának érdekében a kormány 155 milliárd forinttal kívánja javítani a költségvetés egyenlegét. Az intézkedéseket a Széll Kálmán Terv 2.0 tartalmazza, többek között szerepel bennük a költségvetési szervek kiadásainak csökkentése, a távközlési szolgáltatási adó bevezetése, és a fordított általános forgalmi adó bevezetése a mezőgazdaságban.

A központi költségvetés március havi bevételei az előző év azonos hónapjához képest közel 47 milliárd forinttal alacsonyabb összegben alakultak. A bevételek közül elsősorban a szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok bevételei maradtak el a tavalyi összegtől, melynek oka főként az uniós előirányzatokon belül egyes operatív programok alacsonyabb teljesülése.

Visszaesett az áfából származó bevétel

Az egyszerűsített vállalkozói adóból 1,7 milliárd forint bevétel keletkezett, amely 29 százalékos visszaesést jelent az előző év azonos időszakához képest. Játékadóból az év harmadik hónapjában 4,0 milliárd forint bevétel keletkezett, amely 0,2 milliárd forinttal alacsonyabb a 2011. évi azonos havi befizetésnél. A pénzügyi szervezetek 2010-ben bevezetett különadója címén márciusban 42,6 milliárd forint bevétel keletkezett. Márciusban általános forgalmi adóból 63,7 milliárd forint bevétele keletkezett a költségvetésnek, ami az egy évvel korábbinál 4,1 milliárd forinttal, 6 százalékkal alacsonyabb.

Jövedéki adóból a március hónapban realizált bevétel 54,3 milliárd forintot tett ki, amely az egy évvel korábbi bevételhez képest 1,8 milliárd forinttal, 3,5 százalékkal magasabb. Az üzemanyagok esetében 28,7 milliárd forint jövedékiadó-bevétel keletkezett, ami a bázistól 2,8 milliárd forinttal maradt el. A dohánytermékek esetében az egy évvel korábbinál 4,3 milliárd forinttal több, 20,8 milliárd forint összegű jövedéki adó folyt be a költségvetésbe, mely az adóemelések hatásával hozható összefüggésbe.

A személyi jövedelemadó államháztartási szintű bevétele március hónapban 95,6 milliárd forint volt, amely a 129,8 milliárd forintos bruttó befizetés és a 34,2 milliárd forintnyi kiutalás egyenlegeként képződött. Ez a bevétel 17,5 milliárd forinttal, 22,3 százalékkal magasabb az egy évvel korábbi összegnél.

31 milliárddal ugrottak meg a kiadások

A központi költségvetés március havi kiadásai 31,3 milliárd forinttal magasabb összegben teljesültek, mint az elmúlt év azonos hónapjában. A kiadások esetében elsősorban a kamatkiadások alakultak nagyobb összegben a tavalyi év azonos hónapjához képest. Ezen felül az egyedi és normatív támogatások, a Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Alap kiadásai (a korhatár előtti ellátások átkerülése miatt) és az EU-hoz történő hozzájárulások lettek magasabbak a tavalyi értéknél.

A Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Alap a családi támogatások, a jövedelempótló és jövedelemkiegészítő szociális támogatások, valamint a különféle jogcímen adott térítések mellett tartalmazza a korhatár alatti ellátásokat is, melyekre márciusban összesen 69,1 milliárd forintot fizettek ki. A költségvetési szervek kiadásai márciusban 217,7 milliárd forintot tettek ki, amely 8,7 százalékkal, 17,4 milliárd forinttal haladta meg az egy évvel korábbi kiadásokat.

Márciusban 90,2 milliárd ment el kamatkiadásokra

Kamatkiadásokra 2012. márciusban 90,2 milliárd forintot fordított a költségvetés. A kamatkiadások kisebb része (35,9 milliárd forint) a forintban fennálló adósságot terhelte. Az államkötvények utáni 15,6 milliárd forint összegű kamatfizetés zömét a hiányt finanszírozó és adósságmegújító államkötvények terhei jelentették. A kincstárjegyek utáni közel 14 milliárd forintos kiadások nagyobb részét a diszkontkincstárjegyek kamatai (12,7 milliárd forint) tették ki. Az ún. forinthitelek kamata 6,3 milliárd forint volt. A devizaadósságot 54,3 milliárd forint kamatköltség terhelte márciusban. Ebből 18,6 milliárd forintot a devizakötvények, 35,7 milliárd forintot a devizahitelek kamatterheként fizetett a költségvetés.

A társadalombiztosítási alapok 2012. március havi 3,6 milliárd forintos hiánya a Nyugdíjbiztosítási Alap 7,1 milliárd forintos deficitjéből, valamint az Egészségbiztosítási Alap 3,5 milliárd forintos többletéből tevődik össze. 2011. március hónapjában az Alapok együttes hiánya 23,0 milliárd forintot tett ki. A tavalyi évnél alacsonyabb hiány alakulásában kiemelt szerepet játszanak az Egészségbiztosítási Alap magasabb szociális hozzájárulási adó- és járulékbevételei, mely összefügg az egyéni egészségbiztosítási járulék, valamint az egészségügyi szolgáltatási járulék mértékének emelkedésével.

Az elkülönített állami pénzalapok március havi 8,2 milliárd forintos egyenlege az előző év azonos hónapjához képest kedvezőbb lett. Az alapok összes bevételei 8,8 milliárd forinttal magasabb, kiadásai pedig 1,5 milliárd forinttal alacsonyabb összegben alakultak. A bevételek esetében a többlet főként a Nemzeti Foglalkoztatási Alap szakképzési hozzájárulás jogcímsorán jelentkezett. A kiadások közül a Központi Nukleáris Pénzügyi Alap kiadásai teljesültek alacsonyabb összegben az előző év azonos hónapjához képest.