Kátyúban a magyar gazdaság szekere - miben bízhatunk?

Köhög a motor, egekben az infláció

A külső környezetben nincs javulás, a legújabb jegybanki gazdaságélénkítő lépésekről még nem tudni, hogy valódi megoldást kínálnak, vagy csak elkendőzik a meglévő problémákat. Elsősorban ez okozza, hogy a magyar gazdaság szekere kátyúba jutott – mondta a Takarékbank elemzői sajtótájékoztatóján Oszlay András.

A kedvezőtlen nemzetközi környezet mellett vannak azonban komoly strukturális problémáink is – mondta a Takarékbank osztályvezetője. A GDP tekintetében Magyarország a legfrissebb adatok szerint Európa sereghajtói közé került, a 2011-es bruttó hazai termék a válság előttinek mindössze 96,8 százaléka, és az optimistább várakozások szerint is csak a 2007-es szint 97,1 százalékra emelkedik 2013-ra. A gazdaság csökkenése ráadásul magas inflációval is társul, az augusztusi 6 százalékos éves ráta a legmagasabb az EU-ban.

Mikor kérnek már segítséget?

Hivatalosan csak Európa fele van recesszióban, a német gazdaság kiemelkedő teljesítménye stagnálásra „mentette” az összképet – mondta Suppan Gergely. A bizalmi indikátorok azonban a recesszió mélyülését és elhúzódását valószínűsítik az eurózónában, még az is kérdéses, hogy Németország el tudja-e kerülni a technikai értelemben vett recessziót. A belső kereslet mindenesetre egyelőre erős, a kilátásokat árnyalja a külpiacok – többek között Kína – gyengélkedése is. A Fed legújabb eszközvásárlási programja ugyan megszüntetheti a lefelé ható kockázatokat az Egyesült Államokban, növekedésösztönzésről azonban egyelőre még korai beszélni – véli Suppan.

Európában a kötvényvásárlási programot várják a befektetők, ennek  beindításához azonban szükség van az érintett országok segítségkérésére – erre egyelőre nem került még sor, Spanyolországtól idegesen várja a piac, hogy lépjen rá az útra, így kiderülhetnének a működés pontos feltételei. Ha a kötvényprogram beindul, az megállíthatja az adósságspirált, és felfelé fordíthatja a gyenge makroadatokat – véli a szakember.

Leszakadunk a régiótól

A hazai ipari kilátásokat illetően Suppan Gergely elmondta: a bizalmi indexek továbbra is a mélyben vannak, az iparban némi javulás várható, ám a Mercedes gyár várt felpörgető hatása egyelőre csak korlátozottan jelentkezett.

A 2012-13-as alappályát illetően idén 0,8 százalékos visszaesést, 2013-ban 1,3 százalékos növekedést várnak a Takarékbank elemzői. A háztartások fogyasztása idén 1,4 százalékkal visszaesik, jövőre stagnál.

A beruházásoknál a le nem hívott európai uniós pénzek gyorsított felhasználása hozhat némi aktivitást, az idénre várt 3,8 százalékos visszaesést jövőre 0,9 százalékos emelkedés követheti – ez már csak az alacsony bázis miatt is valószínű. Ahogy Suppan Gergely ironikusan fogalmazott: egy új aszfaltcsík az M0-son már kiugrást okoz az adatokban.

A GDP változása (%)

 

A magyar növekedési ráta a régiós átlag alatt marad – ráadásul a gyenge cseh adathoz fűzött magyarázatában Oszlay elmondta, ennek hátterében a fiskális megszorítások miatti belső fogyasztás-visszaesés áll, nem pedig a beruházások zsugorodása. A befektetési környezet barátságos, a cseh kilátások összességében jobbak, mint a magyarok.

A Takarékbank előrejelzései

	2012	2013
GDP (%)	-0,8	1,3
Lakossági fogyasztás (%)	-1,4	0,0
Közösségi fogyasztás (%)	-1,6	-0,7
Beruházások (%)	-3,8	0,9
Export (%)	3,5	6,0
Import (%)	2,0	4,6
Infláció (%)	5,7	4,0
Munkanélküliség (%)	10,9	10,8
Államháztartás egyenleg (ESA-95, GDP %-a)	-2,5	-2,5
Külkermérleg (millió euró	7400	8500
Folyó fizetési mérleg (GDP %-a)	1,7	2,1
Külső finanszírozási képesség (GDP %-a)	4,6	5,0

Miben reménykedhetünk?

Hitelességi kérdésAz alapkamat csökkentését a jegybankok likviditásbővítő programjai tették lehetővé, jelenleg rövid távon egy újabb 25 bázispontos, 1 éven belül 100 bázispontos kamatvágást áraznak a piacok. Ha azonban valamilyen okból újra drámaian romlana a külpiaci hangulat, Suppan szerint nagy kérdés, vajon mit fog tenni az MNB - újra megemeli a kamatot?

A magyar GDP növekedési szerkezetét elemezve Suppan elmondta: a készletleépítések magas szintje komoly hatással van az adatra, ha ez kifut, és a termelés visszatér a normális szintre, az komolyabb pozitív hatással járhat az ipari termelésre. A Takarékbank elemzőgárdája a többi szakértőcsoporthoz képest viszonylag optimista: bár a készletek gyorsabb tempójú feltöltésére nem számítanak, a jövő évben a készletek elégetése helyett újra a termelésre helyeződhet a hangsúly, ami beindíthatja a GDP-növekedést.

Felhasználás-oldali növekedési hozzájárulások (%-ban)

Jövőre a Mercedes és az Audi is komolyabb mértékben járulhat hozzá a magyar gazdasághoz, emellett a mezőgazdaságot idén erősen megterhelő aszály remélhetőleg kikerül a képletből. Reményeink szerint az egyes gazdasági ágazatok negatív teljesítménye lassan átfordul – mondta a szakember. Az építőiparban pedig már olyan szinteken jár a termelés, ahonnan gyakorlatilag nincsen már lejjebb – ha nagy fellendülés nem is, komolyabb visszaesés már csak ezért sem várható.

Az ország külső adóssága továbbra is nagyon magas, ennek mérsékléséhez elhúzódó kiigazításra lesz szükség. A gazdasági mutatók javulásához ezért elsősorban a külső környezet, a világgazdaság teljesítményének javulása vezethet, nem pedig valamiféle csoda-gazdaságpolitika.

Finanszírozás: bezsákoltunk forintból, ezért nem kellett a devizakötvény

A banki mérlegalkalmazkodás tovább folytatódik, a hitelek állománya zsugorodik, a kkv-k a belső fogyasztás bővülésére nem építhetnek, csak az exportra támaszkodhatnak – ezt persze megnehezíti az európai gazdasági visszaesés.

A mérlegalkalmazkodás keretében a hazai bankszektorból óriási összegű forrásokat vontak ki a tulajdonosok, ezt azonban ellensúlyozza a külföldi befektetők (elsősorban a Templeton-alapok) erőteljes állampapír-vásárlása: a külföldiek állampapír-állománya a bizalomhiány ellenére sem csökkent – Suppan Gergely szerint ez a fő oka annak, hogy nem beszélhetünk Magyarország kapcsán credit crunch kialakulásáról.

A devizakötvény-kibocsátást azért tudtuk megúszni, mert a forintpiacon bár meglehetősen drágán, de nagy összegben tudott forrást bevonni az ország, a kötvényaukciók sikeresek, és a lakossági állampapír-állomány is növekszik. Ehhez társul még az állami tartalékok kiemelkedő szintje; bár 2012 végén, 2013 elején jelentősebb lejárati csúcs várható az állampapír-piacon, 2014 végéig biztosan nem lesz finanszírozási gondja az országnak.m

És még az IMF-fel nem is számolunk…

A masszív állampapírpiaci hozamcsökkenésben szerepe van az IMF-tárgyalások megkezdésének is, Suppan Gergely szerint azonban nagyobb részt nemzetközi folyamatok – jegybanki programok, spanyol hozamesés, stb – játszanak szerepet. A szakértő felhívta a figyelmet arra is: devizakötvényeink hozamai még a forint-állampapírok hozamánál is nagyobbat estek, már olyan alacsony szinten vannak, hogy a döntéshozók akár az IMF-megállapodás előtt is kacérkodhatnának a devizakötvény kibocsátásának gondolatával – bár hivatalosan ezt időről-időre cáfolják az illetékesek.

Suppan Gergely szerint a piacok még nem árazzák az IMF megállapodást: ha az bekövetkezik, további, 70-80 bázispontos hozamszakadást okozhat a kötvénypiacokon.