Nyugat-nílusi vírus okozta fertőzést mutattak ki egy holland véradónál, hat év óta ez az első ilyen eset az országban – közölte a holland közegészségügyi intézet (RIVM) augusztus 17-én, hétfőn.
Az Utrecht tartományban élő donor a hatóságok szerint feltehetően Hollandiában fertőződött meg a vírussal, mivel a közelmúltban nem járt külföldön. A vírus jelenlétét azután erősítették meg, hogy a beteg a nyugat-nílusi láz enyhe tüneteiről számolt be. A Sanquin vérbank ezt követően laboratóriumi vizsgálatokat végzett számos mintán.
Az RIVM tájékoztatása szerint a vírussal megfertőződött emberek többsége tünetmentes, ugyanakkor az esetek körülbelül 1 százalékában idegrendszeri problémák alakulnak ki, főként az 50 év feletti, immungyenge embereknél.
A fertőzés ritka esetekben halálos kimenetelű is lehet. Az RIVM közölte, hogy a vírust egy lóban és egy madárban is kimutatták Hollandiában különböző helyszíneken, ami arra utalhat, hogy a vírust hordozó szúnyogok aktívak az országban. Azt tanácsolják az embereknek, hogy viseljenek hosszú ujjú ruhát, használjanak szúnyogriasztót, valamint szúnyoghálókkal tartsák távol a rovarokat.
Fotó: Facebook
A szúnyogok fertőzött madarakkal táplálkozva kapják el a nyugat-nílusi vírust, majd csípés útján átadják embereknek és más állatoknak. Ritkán szervátültetéssel, vérátömlesztéssel, terhességgel és szoptatás útján is elkapható a vírus. Viszont a mindennapi érintkezés útján emberről emberre történő átvitelt még soha nem jegyeztek fel.
Mi a helyzet a többi országban?
Az European Food Safety Authority (EFSA), az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság folyamatosan nyomon követi a nyugat-nílusi láz helyzetét a kontinensen. A 2026. augusztus 5-i állapot szerint (tehát a holland eset nélkül) hét európai országból jelentettek összesen 245 nyugat-nílusi vírus (WNV) okozta humán fertőzést.
Magyarország nem szerepel a listán. 2025- ben épp ilyentájt, a július 28-augusztus 3. közötti héten diagnosztizáltak először hazánkban nyugat-nílusi láz megbetegedést. A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) akkor azt közölte, a 31. héten az idegrendszeri fertőző betegségek csoportjában az encephalitis infectiosa diagnózissal bejelentett három megbetegedés közül az egyik nyugat-nílusi láznak bizonyult. Egy 67 éves, Pest vármegyei nőbetegnél a kezelését végző kórház jelentette az esetet. A járványügyi kivizsgálás során megállapították, hogy a páciens megbetegedése előtt külföldön nem járt, így a fertőzés hazai eredetű volt. Idén pedig nem érkezett nyugat-nílusi lázról jelentés még hazánkból. Az idei, utolsó, 32. heti jelentésben „csupán” egy maláriás és Chikungunya-lázas megbetegedést említenek az egzotikus betegségek között.
De vissza Európába és 2026-ba: a tünetek megjelenésének legkorábbi időpontja az EFSA statisztikájában 2026. május 12., a legkésőbbi pedig 2026. augusztus 1. volt. Helyben szerzett fertőzésekről számolt be Olaszország (139 eset), Görögország (65 eset, ebből négy ismeretlen fertőzési helyű), Spanyolország (17 eset), Észak-Macedónia (13 eset), Románia (6 eset), Franciaország (4 eset) és Németország (1 eset). Európában összesen 12 halálesetet jelentettek: Görögországban hat, Olaszországban öt, Romániában pedig egy haláleset történt.
Jó hír, hogy az eddig jelentett humán esetek száma (245) elmarad az elmúlt évtized azonos időszakára jellemző átlagtól (403 eset). A hatóság azonban arra hívja fel a figyelmet, hogy a késve leadott jelentések a jelenlegi járványok alulbecsléséhez vezethetnek, ezért a 2026-os adatok még nem teljes körűek – szemben a korábbi évek összesített adatain alapuló tízéves átlaggal. Emellett a tízéves átlagot befolyásolják a vírus terjedése szempontjából különösen intenzív szezonok, nevezetesen 2018 (az adott hétig 1065 jelentett eset volt), 2022 (781 eset) és 2024 (654 eset).
WHO: a melegebb nyarak nagyobb teret adnak a betegségnek
A nyugat-nílusi láz vírusfertőzésben szenvedők körülbelül 70-80 százalékánál semmilyen tünet nem jelentkezik.
Akiknél mégis, annál láz, fejfájás, fáradtság, testi fájdalmak, hányinger vagy hányás, néha kiütés vagy duzzadt nyirokcsomók jelentkezhetnek. A súlyos betegség magas lázat, nyakmerevséget, tájékozódási zavart, remegést, görcsöket, izomgyengeséget, bénulást vagy kómát okozhat.
„A nyugat-nílusi vírus nem új fenyegetés, de a terjedését előidéző körülmények gyorsan változnak” – mondja Dr. Hans Henri P. Kluge, a WHO európai regionális igazgatója.
Hozzátette: „A hőség és a hosszabb nyarak több időt és területet biztosítanak a szúnyogoknak a vírus terjesztésére. A legtöbb fertőzés enyhe lefolyású, de nagyjából minden 150. fertőzött embernél súlyos, a központi idegrendszert érintő fertőzés alakul ki, amely életveszélyes is lehet. Az olyan egyszerű lépések, mint a megfelelő ruházat, a rovarriasztók használata és az állóvizek eltávolítása, valódi megoldást jelenthetnek. Bárkinek, akinél tünetek jelentkeznek szúnyogcsípés után, haladéktalanul orvoshoz kell fordulnia.”
A betegségre nincs engedélyezett védőoltás, és nincs specifikus vírusellenes kezelés. A kezelés a tünetek kezelésére és a súlyos esetekben a kórházi támogató ellátásra korlátozódik.
