Ugyan a magyar gazdaság szereplői erőn felül teljesítettek, de még így is Magyarország a válság egyik legnagyobb vesztese: 2008-hoz képest 2011 végéig 3,9 százalékkal esett vissza a GDP - mondta Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke Miskolcon, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kereskedelmi és Iparkamara negyvenegyedik, tisztújító küldöttgyűlésén hétfőn.
A magyar gazdaságot négy nagyon komoly sokkhatás érte: a kereskedelem visszaesése, a cserearányok romlása, az állami kiadások "összezuhanása", valamint a hitelpiac szűkülése, jószerivel befagyása. Amíg nem fordul meg a trend, nem lesz javulás, az okok felszámolása nélkül nem lehet sikeres növekedési programot alkotni - mondta.
Magyarország jószerivel az egyetlen olyan ország az Európai Unióban, ahol az utóbbi években csökkent a kihelyezett hitelek mennyisége, miközben egy növekvő gazdasági környezetben a hitelek folyamatosan nőnek. Az, hogy ez a válság alatt megtorpan, természetes, de az, hogy 2008-hoz képest a hitelállomány euróban számolva 11,7 százalékkal csökkent, drámai. Biztos, hogy monetáris eszközöket kell alkalmazni ahhoz, hogy a cégek Magyarországon bejegyzett bankoktól vegyék fel a hiteleket, ugyanakkor az adórendszert egyebek mellett a megtakarítások ösztönzésére kell használni.
Az uniós források kérdésében a kamara komoly befolyást szeretne elérni, a pénzfelhasználást nagyon erősen kritizálta a szervezet. Míg 2004 és 2006 között 90 százalékban sikerült lehívni az uniós forrásokat - amelyek 30 százalékát gazdaságfejlesztésre fordították -, addig 2007-től mostanáig csak 36 százalékát, és a pénzek alig több, mint 12 százaléka ment gazdaságfejlesztési célokra.
Ekkora pénzt odahagyni súlyos hiba, éppen ezért a kamara számára is meghatározó lesz, hogy az unió következő, 2020-ig tartó költségvetési időszakában hogyan osztják majd el a forrásokat. Az lenne a kívánatos, hogy az uniós pénzek döntő hányada a gazdaságban hasznosuljon.
Parragh László szerint az elmúlt időszakban jelentősen nőtt a területi kamarák befolyása, és ez - reményeik szerint - a következő négy évben tovább fog nőni, mivel már a kormányzat is felismerte, hogy modern, európai kamarai hálózat nélkül nem tudja megszervezni a gazdaságot.
A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kereskedelmi és Iparkamara tisztújításán ismét Bihall Tamást választották a megyei kamara elnökének.
A magyar külügy is megszólalt. 
