Elérhetetlen luxus a nyugdíj? Sok fiatal pesszimista

A 12 országban végzett reprezentatív felmérés szerint a 20-29 év közötti fiatal munkavállalók 59%-a úgy véli, nyugdíjasként rosszabb helyzetben lesz szüleinél, és nagyobb anyagi felelősséget kell vállalnia, többek között a nyugdíjas éveinek finanszírozását is. Azt, hogy fedezni tudja majd a nyugdíjas évek szükségleteit, 37% kétségesnek tartja, 27% pedig úgy gondolja, hogy megtakarításai nagymértékben – akár 50 %-kal is – elmaradnak az elvárásaitól - közölte az eredményeket a Privátbankáral az Aegon.

Sokan spórolnak, de legalábbis akarnak

Emiatt 44 % pesszimista, és úgy véli, nem a saját döntésén múlik majd, mikor akar nyugdíjba menni, pedig ez a luxus a szüleinek még megadatott. Egy másik szempont is megjelent a kutatásban, mégpedig az idősebb családtagokról való gondoskodás anyagi terhe: a válaszadók 28 %-a gondolja, hogy anyagilag is támogatnia kell majd az idős szüleit, és 40 százalék értett egyet azzal a kijelentéssel, hogy a nyugdíjasok felnőtt gyermekeinek szükség esetén anyagilag is támogatniuk kell a szüleiket.

Az Aegon szerint a kutatás egyik meglepő, és egyben reményre okot adó következtetése, hogy a fiatalok kétharmada rendszeresen megtakarít a nyugdíjas éveire, vagy tervezi ezt a közeljövőben. Minden negyedik válaszadó már beállt a takarékoskodók sorába. Biztató adat az is, hogy a fiatal munkavállalók 41 %-a tervezi, hogy a közeljövőben pénzt tesz félre. Magyarországon 54% szeretne megtakarítani, míg Németországban csupán 23%.

Egyedül nem megy?

Azt, hogy megtakarításokra szükség van, a legtöbben tudják. A megkérdezettek 57 százaléka  – Magyarországon 67 százaléka  –fontosnak tartja a nyugdíjcélú megtakarításokat, de jelenleg nem tekinti prioritásnak. Mindez azt jelenti, hogy sok fiatal magáénak érzi a nyugdíjproblémát, és elfogadta az új realitást, talán gyorsabban is, mint az idősebb generáció tagjai.

A fiatalok ugyanakkor támogatást várnak a munkáltatóktól, a nyugdíjpénztáraktól és az államtól, hogy valóban a kezükbe tudják venni az irányítást a nyugdíjas éveiket illetően. A javaslatok között megfogalmazódott, hogy fontos lenne közérthető nyelven és felhasználóbarát módon megfogalmazni a pénzügyi információkat, olyan pénzügyi termékeket kidolgozni, amelyek passzolnak a fiatalok életstílusához, nagyvonalúbb adókedvezményekkel támogatni az ilyen irányú megtakarításokat, és több munkáltatói juttatást bevezetni.

Az Aegon szerint erre már csak azért is szükség volna, mert a válaszadók jelentős hányada – 47 százaléka – nem tudja, vajon jó úton jár-e a vágyott nyugdíjcél eléréséhez, nem lát előre a jövőbe, ami megmagyarázza a megtakarítással kapcsolatos fásultságot. Emiatt sokan érdeklődnek a pénzügyi ismeretek és a tanácsadás iránt. 26 százalékuk azt vallja, hogy a nyugdíj-megtakarításaikról szóló jobb és gyakoribb tájékoztatás arra ösztönözné őket, hogy még többet tegyenek félre, 23 % szeretne konzultálni profi pénzügyi tanácsadóval, akit ismerős ajánl, és 22 % bővíteni szeretné a pénzügyi ismereteit, hogy tudatában legyen a szükséges lépéseknek.

A különböző kedvezmények segítenének

A munkavállalási szokások az utóbbi években megváltoztak ebben a korosztályban. Az adatok szerint a válaszadók 39 százaléka tervezi, hogy 12 hónapon belül új állást keres, szemben a minden korosztályra vonatkozó 29 százalékkal. A fiatalok 31 százaléka gyakran gondolkozik azon, hogy felmond a munkahelyén.

Ennek a trendnek megfelelően a fiatalok rugalmas megtakarítási termékekre vágynak, például arra, hogy munkahelyváltás esetén magukkal vihessék az addig összegyűlt nyugdíjcélú juttatásaikat. Ezeket egyébként igen nagyra értékelik, és 87 %-uk úgy nyilatkozott, hogy a munkahelyválasztásnál fontos szempont lenne egy olyan munkáltatói nyugdíjprogram megléte, ami befizetésekkel ösztönzi a takarékoskodást.

A nyugdíjprogramok iránti igény és a munkahelyi mobilitás magas szintje közötti ellentmondást rugalmasabb juttatásokkal lehetne feloldani. A fiatalok egyharmada (éppen 33%) ugyanis megtakarítana a nyugdíjas éveire, ha a munkáltató ugyanilyen mértékű befizetésekkel támogatná. A kulcs itt is az átláthatóság és a tájékoztatás lenne, hiszen a megkérdezettek 24 százaléka szerint az egyszerűbb megtakarítási termékek őt is arra ösztönöznék, hogy tegyen félre. Az is kiderült, hogy az állam vezető szerepét sem lehet megkerülni a stabil, hosszú távú pénzügyi- és adókörnyezet kialakításában. A válaszadók 34 százaléka szerint a nagyvonalúbb adókedvezmények további megtakarításokra bátorítanák őket.