Közel százezer nő menekült nyugdíjba 2 év alatt

A Világgazdaság szerint a Fidesz választási ígéretét beváltó jogszabály hatályba lépése óta eltelt két évben a nők korkedvezményes nyugdíjazásával kapcsolatos költségvetési kiadások is radikálisan emelkedtek: a 2011-es 26,3 milliárd forintról tavaly 109 milliárd forintra nőttek. Miután ez utóbbi összeg nem kevesebb, mint 80 százalékkal meghaladta az előirányzatot, és ezzel felborította a Nyugdíjbiztosítási Alap nullszaldósra tervezett költségvetését, a kormány, okulva az előző év tapasztalataiból, az idén már 133,7 milliárd forintot tervezett a nők korkedvezményes nyugdíjának fedezetére.

A 2011. március 1-je óta érvényben lévő lehetőséggel az első évben még csak 16,5 ezren, 2012-ben azonban már csaknem ötször többen, 79,4 ezren éltek.

A lap szerint a gazdasági válság és a leépítések miatt a nők menekülő útvonalként használták a korábbi nyugdíjba vonulás lehetőségét. A Világgazdaság egy szakértőt is idéz: az azzal kapcsolatos negatív várakozás is közrejátszhat a nők döntésében, hogy a jövőben esetleg megszűnik ez a kedvezmény.

Így billent meg a nyugdíjkassza

A társadalombiztosítási alapok hiánya tavaly több mint háromszor akkora lett, mint az előirányzat. Ide tartozik a Nyugdíjbiztosítási Alap (vagyis a nyugdíjkassza) és az Egészségbiztosítási Alap (E-alap). A 2012. évet az nyugdíjkassza az előirányzott nullszaldóval szemben 70,8 milliárd forint hiánnyal zárta, miközben a megelőző évben az alap hiánya csak 0,2 milliárd forint volt. A nyugdíjkassza kiadásai annak ellenére haladták meg a bevételeket, hogy azok az előirányzatnál jobban teljesültek.

* az előirányzathoz képest
** korkedvezmény-biztosítási járulék, Nemzeti Foglalkoztatási Alapból származó megtérítés, egyszerűsített foglalkoztatás utáni közteher-befizetés (forrás: NGM)

* Átutalva az E-Alap részére (korábban a nyugdíjkasszát terhelte ez a tétel is). Forrás: NGM

Nyugellátásra végül 88,2 milliárddal kellett többet költeni tavaly, ennek egyik oka, hogy a kormány  visszamenőleg megemelte az ellátmányokat, hiszen az infláció a vártnál magasabban alakult (így összességében 5,9%-kal kellett emelni a nyugdíjakat 2012-ben). A másik ok pedig, hogy a nőknek 40 év jogosultsági idő alapján járó nyugdíjat igénybe vevők létszáma a tervezettnél jóval gyorsabban nőtt. Mindez az NGM államháztartási jelentéséből derül ki.

Miközben Magyarország az EU-átlagnál gyorsabban öregszik, nincs igazi válasza a gazdaságpolitikának a nyugdíjkérdésre. A látszatmegoldások helyét hamarosan a fájdalmas valóság veheti át. További részletek korábbi összeállításunkban >>