Többet spórolunk, de sokan még a párnacihába dugják a pénzt

A megtakarítási szokásokat vizsgáló kutatás szerint a fiataloknak csak kevesebb mint fele tartja nagyon fontosnak a takarékoskodást, míg az 50 év felettieknek a kétharmada.

Az IMAS International az Erste Group megbízásából ötszáz magyar lakos megkérdezésével végzett kutatást a régióban élők megtakarítási szokásairól, és a pénzügyi aggodalmakról. A felmérést Ausztriában, Csehországban, Horvátországban, Romániában, Szerbiában, és Szlovákiában is elvégezték.

Még mindig népszerű a párnaciha

A magyarok körében tavalyhoz képest 3 százalékponttal 59 százalékra nőtt azoknak az aránya, akik nagyon fontosnak tartják a takarékoskodást. A 2012-es felméréshez hasonlóan az idei felmérés is megállapítja, hogy a nők számára fontosabb a spórolás: a magyar nők 61 százaléka tartja nagyon fontosnak ezt, miközben a férfiak esetében 57 százalékos volt az arány. Az életkor emelkedésével egyre kiemeltebb szerepet játszik a takarékoskodás, a 15-29 éves korosztályban csak 48 százalék számára nagyon fontos, míg az 50 éven felülieknél jóval magasabb, 67 százalékos eredmény született.

A múlt évhez képest változott a megtakarítási termékek népszerűsége: idén a banki betét volt a legkedveltebb megtakarítási forma, megelőzte a 2012-ben első helyezett tőkegarantált életbiztosítást. A harmadik helyen – tavalyhoz hasonlóan – idén is az államilag garantált nyugdíjbiztosítás áll. Érdekes, hogy a magyarok körében még mindig magas – 29 százalékos –, azoknak az aránya, akik otthon vagy trezorban tartják a megtakarításukat.

A többség az átlag alatt tud félretenni

A kutatás szerint a magyarok 2013-ban átlagosan 14 769 forintot tudnak félretenni havonta, ami 2,5 százalékkal haladja meg a tavalyi 14 411 forintot. Bár tavalyhoz képest növekedett a megtakarított összeg, 2011-hez képest már kevésbé kedvező a kép: az Erste Group megtakarítási barométere szerint tavalyelőtt a magyarok havonta átlagosan 14 705 forintot spóroltak, ehhez viszonyítva az idei eredmény mindössze 0,4 százalékos emelkedést, lényegében stagnálást jelent - az inflációt figyelembe véve pedig ennél is gyengébb az eredmény.

A legtöbben – a megkérdezettek 42 százaléka – az idén kevesebb mint 10 ezer forintot tud megtakarítani havonta, tavaly az arányuk még 46 százalékos volt. A friss felmérés szerint havi 10 és 20 ezer forint közötti megtakarításra a megkérdezettek 28 százaléka képes, ami 1 százalékpontos javulást jelent éves összevetésben. A mostani kutatás szerint 9 százalékos azok aránya, akik képtelenek félretenni, míg a válaszadók 1 százaléka mondta azt, hogy 75 ezer forintnál is többet tud spórolni minden egyes hónapban. 2012-ben a takarékoskodni képtelenek aránya csak 6 százalékos volt, a 75 ezer forintnál többet spórolók pedig ugyanúgy 1 százalékos tábort alkottak. A magyarok 80 százalékánál a megtakarítás legfőbb indoka, hogy tartalékot halmozzanak fel vészhelyzet esetére.

Sokan félnek, hogy nem tudnak majd félretenni

Az Erste Group megtakarítási barométeréből az is kiderül, hogy tavalyhoz képest 1 százalékponttal 27 százalékra nőtt azoknak az aránya, akik a következő 5 évben inkább többet szeretnének félretenni, mint most. Ezzel párhuzamosan 36-ról 32 százalékra mérséklődött azok aránya, akik előreláthatóan a mostaninál kevesebbet tudnak spórolni a következő öt évben. Az idei adatok szerint a magyarok 40 százaléka elégedett azzal az összeggel, amit meg tud takarítani, arányuk tavaly valamivel alacsonyabb, 38 százalékos volt.

A kutatás azt is értékelte, hogy a magyarok mitől féltik leginkább a megtakarításaikat. A legtöbben, a megkérdezettek 59 százaléka az árfolyam leértékelődésétől, a magas inflációtól és a vásárlóerő csökkenésétől félti a megtakarítását. Minden második ember ugyanakkor azért félti a megtakarítását, mert elképzelhetőnek tartják, hogy a jövőben nem tudnak félretenni.