Simor András ténynek nevezte, hogy az elmúlt bő fél évben született kamatdöntések nincsenek összhangban az MNB szakértőinek elemzéseivel. Sem a szeptemberi, sem pedig a decemberi előrejelzések alappályája nem azt jelezte, hogy az elmúlt hónapokban végrehajtott kamatcsökkentésekkel elérhető az inflációs cél.
|
| 2012 elején nagyon éles volt a helyzet, de a megbeszélés Orbán Viktorral barátságos hangnemben telt - Simor tavaly januárban - mikor a forint történelmi mélypontját elérte - másodszor találkozott Orbánnal. |
Vágjuk a kamatot, a forint meg gyengül
Félreértésnek nevezte, ha úgy próbálják megideologizálni a kamatdöntések helyességét, hogy ha nem omlott össze a forint, akkor minden rendben van.
A jegybanktörvény nem azt a célt tűzi a jegybank elé feladatként, hogy ne omoljon össze a forint. Ez szükséges, de nem elégséges feltétel. A piac meg értelemszerűen elfogadja a kamatcsökkentéseket - hisz mást nem nagyon tehet -, alkalmazkodik hozzá. Azt azonban mindenki látja, hogy a forint árfolyama ma gyengébb, mint a kamatcsökkentési ciklus kezdetén - fejtette ki az interjúban Simor András.
| Minden embert ki lehet csinálni, a kérdés az, hogy milyen eszközöket használnak ellene. Ezekben a tárház Magyarországon - az elmúlt száz évre gondolva - elég bőséges. - Simor András |
Az interjúban a távozó bankelnök azt mondta, 2011 második fele volt a legnehezebb időszaka elnökségének, ekkor elgondolkozott rajta, hogy ki tudja-e tölteni mandátumát. Hogy a nagy nyomást, ami főleg a kormánypártok oldaláról rakódott rám hogyan bírta, arra Simor így válaszolt: "elkezdtem sokkal többet sportolni, fegyelmezettebben élni és kikapcsoltam a televíziót, kevesebb hírt olvastam". Simor szerint nem az egész jobb oldalnak van vele gondja, hanem egy szűk réteg szemét csípte, hogy olyan valai vezeti az MNB-t, akit nem ez a kormány nevezett ki.
Az elnöksége alatt tartott utolsó kamatdöntő ülés utáni sajtótájékoztatón a távozó elnök önkritikusan szólt saját elmúlt 6 évéről, szerinte bár az MNB jogosultságok híján csak kommunikációs eszközökkel vehette fel a harcot a terjedő devizahitelezési gyakorlat ellen, erre még inkább oda kellett volna figyelniük. Simor ennek kapcsán most azt mondta, az ország elitjének a szegénységi bizonyítványa, hogy ebben az ügyben más nem gyakorolt önkritikát; sem a kereskedelmi bankok vezetői, sem a politikai pártok, sem a pénzügyi felügyelet, sem pedig a fogyasztóvédők nem mondták 2008 előtt, hogy a devizahitelek kapcsán máshogy kellett volna eljárni - egyedül a nemzeti bank elnöke. "Egyszerűen azt kell mondani, hogy hibáztunk, hogy nem hoztuk meg a megfelelő szabályokat a devizahitelezés korlátozására" - mondta Simor, aki szerint az MNB nem rendelkezett olyan szabályalkotási jogosultságokkal, melyekkel befolyásolhatta volna a banki hitelezési gyakorlatot. "Az ajánlásainkat nem fogadták el, a bankokat még 2009-ben, a válság kitörése után is győzködnünk kellett, hogy korlátozzák magukat a devizahitelezésben. Senki sem írta alá a papírt, amit eléjük tettünk" - mondta.
Kérdésre válaszolva azt mondta, ami az elmúlt 10-15 évben a költségvetéssel történt, az nagyobb bűn, mint amit a közgazdász szakma elkövetett. "Ami a költségvetésben történt a gyökere annak, ami a devizahitelezés kapcsán kialakult, nem is bűnnek, inkább gazdaságpolitikai hibának mondanám ezt" - válaszolta a riporter felvetésére.
A friss Magyar Közlönyben döntöttek az átcsoportosításról. 
