|
| MTI Fotó: Varga György |
Az Alkotmánybíróság keddi döntése szerint alkotmányellenes a Kúria azon döntése, amely lehetővé tette a férfiak - nőkhöz hasonlóan - 40 év munkaviszony utáni nyugdíjazásáról szóló népszavazási kezdeményezést. Így nem lehet megtartani az erről szóló népszavazást.
Nem, igen, és végül nem
A Kúria most megsemmisített végzése a Nemzeti Választási Bizottságnak (NVB) azt a határozatát változtatta meg, amely megtagadta a férfiak és nők egyenlő nyugdíjkorhatárára vonatkozó országos népszavazási kezdeményezés aláírásgyűjtő ívén szereplő kérdés hitelesítését.
Dessewffy Alice ügyvéd augusztusban alkotmányjogi panaszt nyújtott be az Ab-hoz magánszemélyek és nőszervezetek megbízásából. Az ügyvéd szerint a sikeres népszavazás következménye sértheti az alaptörvény azon rendelkezéseit, melyek szerint a női esélyegyenlőség, az egyenlő bánásmód a pozitív diszkrimináción keresztül valósul meg. A szakszervezetek amiatt aggódtak, hogy esetleg a kormánypárt akarja megfúrni a kezdeményezésüket.
Majd a jövő héten megtudjuk, miért nem
Az Ab határozatát - a részletes indokolással, különvéleményekkel és párhuzamos indokolásokkal - hivatalosan a jövő héten teszik közzé. Tekintettel azonban az ügyben folyó aláírásgyűjtésre, az Ab indokoltnak tartotta a döntésről való tájékoztatást - közölte a testület.
Az ügyben a Kúria döntését követően megkezdődött az aláírások gyűjtése, eközben azonban több magánszemély és érdekvédelmi szervezet alkotmányjogi panasszal fordult az Ab-hez, kérve a Kúria végzésének megsemmisítését.
Az Alkotmánybíróság döntése nyomán a Kúriának új - az Ab döntésének megfelelő tartalmú - határozatot kell majd hoznia az ügyben, az alapján pedig az NVB ismét dönthet arról, hogy hitelesítí-e a népszavazási kérdéseket, végeredményben szintén az Ab keddi döntésével összhangban.
Ez lett volna a kérdés
Idén áprilisban Bodnár József, a Vasutasok Szakszervezete ügyvivő testületének tagja magánemberként kezdeményezett népszavazást arról, hogy a nőkhöz hasonlóan a férfiak is nyugdíjba vonulhassanak 40 év munka után. A nőknek erre mintegy fél évtizede van lehetőségük.
A népszavazásra feltett kérdés úgy szól: "Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés a nyugdíjjogszabályok megfelelő módosításával a jelen kérdésben megtartott népszavazást követő év január 1.-től a férfiak számára is tegye lehetővé Magyarországon a nők számára biztosított kedvezményekkel történő nyugdíjba vonulás lehetőségét?".
Hatással van a költségvetésre - de nem annyira?
Az NVB áprilisban megtagadta a népszavazási kérdés hitelesítését részben azért, mert annak költségvetési kihatása lehet, részben pedig azért, mert nem egyértelmű a kérdés. E döntés ellen a kezdeményező felülvizsgálati kérelemmel fordult a Kúriához, amely június végén meghozott döntésében az NVB határozatát megváltoztatva hitelesítette a kérdést, s ezzel utat nyitott a népszavazásnak.
A Kúria érvelése szerint, bár a kérdésnek valóban lehet költségvetési kihatása, ám a költségvetés alakítására eredményes népszavazás esetén is lesz lehetősége az Országgyűlésnek. Továbbá a legfelsőbb bírói fórum úgy ítélte meg, hogy a népszavazásra feltett kérdés - akarják-e a nyugdíjbavonulás feltételrendszerének változtatását - nem sérti az egyértelműség követelményét.
|
PRO: Aki negyven évet ledolgozott, tisztességgel vonulhasson nyugdíjba A férfiak 40 éves munkaviszony utáni nyugdíjba vonulása csak az egyik dolog, az egész nyugdíjrendszerre ráfér a reform. A Magyar Szakszervezeti Szövetség szerint a korkedvezményes nyugdíj jár a férfiaknak, de a szereplőknek le kell ülniük egy asztalhoz tárgyalni. A Privátbankár.hu műsorának vendége Kordás László, a szövetség elnöke volt >>. KONTRA: Fatális hiba lenne az általános módosítás Míg a keményen dolgozókat valóban megilletné a kedvezményes korhatár, addig az elöregedő európai társadalmak, a szűkös költségvetés azt sejteti, hogy fatális hiba lenne az általános módosítás. Dr. Farkas András nyugdíjszakértő mondta el érveit a Privátbankár.hu-nak >> |
Az Ab elnöke szeptember elején döntött arról, hogy az alkotmányjogi panaszok benyújtóinak kérésére soron kívül kell eljárni az ügyben.
Az ÁKK kismértékben átalakította a 2025-re tervezett kibocsátás szerkezetét, a korábbinál nagyobb összegre számít az intézményi piacról, kevesebbre a lakosságtól. 
