A devizaadósságtól szenvedő lakosság miatt 2012-ben egy országgyűlési határozat a pénzügyi ismeretek felvételét írta elő az általános iskolák és a középiskolák tananyagába. Ezt 2014-ben kormányrendelet is megerősítette – mondta el Sipos Imre, az EMMI helyettes államtitkára a Privátbankár Pénzügyi Tudatosság Fórum konferenciáján.

Az intézményrendszer, a módszertan és a tartom fejlesztésére is szükség van ehhez. Például a tananyag kidolgozására és pedagógus-továbbképzésekre. Témaheteket rendeznek, új tankönyvet adtak ki a Pénziránytű Alapítvány segítségével, a kötelező alaptantervben és választható kerettantervben is megjelenik a téma.

Pénzügyek matekórán és földrajzon

A Nemzeti Alaptantervben több területen is megjelennek a gazdasági és pénzügyi ismeretek, így a matematikában, az informatikában, történelemben, állampolgári és gazdasági ismeretek terén, gazdaságföldrajzban, sőt a fenntarthatóság témakörén keresztül még a természettudományokban is.

Témahetek keretében 2015-ben 600 iskolában 1000 pedagógus, 200 önkéntes és 90 ezer diák foglalkozott pénzügyekkel, fókuszban a családi költségvetéssel. Idén már 788 iskola 102 ezer diákja pedig megtakarításokkal és pénzügyi tervezéssel. A 2017-es Pénz7 program még erősebb lehet, mert a tanév rendjében már megjelennek a pénzügyi témahetek – mondta el az államtitkár-helyettes.

Csehül állunk az OECD-ben

Balogh László, az NGM helyettes államtitkára új lendületet tapasztal az összes szereplő részéről, akik a pénzügyi tudatosságra nevelésben részt vesznek. A 21. század elején, a pénzügyi válság után a pénzügyi ismeretek egyfajta önvédelmi képességet jelentenek, mint például az úszás – mondta el. Aki jártas a pénzügyekben, a saját és családja sorsát is sokkal jobban kézben tudja tartani.

Az OECD pénzügyi ismeretekről szóló felméréseiben Magyarország eléggé rosszul áll, a 2015-ös felmérés eredménye ráadásul rosszabb lett, mint a 2010-es. Magyarországon például csak a családok töredéke készít rendszeresen költségvetést, 25 százalék, míg az OECD-országok átlaga 57 százalék. Ezzel a legrosszabban teljesítő ország vagyunk a szervezet tagjai közül. Csak a családok 27 százaléka aktív megtakarító, a fejlett országok átlaga itt is 57 százalék.

Kevesebb lesz vele a feszültség?

A magyarok sokszor nem ismerik fel, vagy túlságosan kerülik a kockázatot. Hiányzik belőlük az előrelátás és a tudatos tervezés, nem hasonlítják össze eléggé a különböző lehetőségeket. Nem mernek váltani, változtatni az emberek, mert nem biztosak a pénzügyi jártasságukban, nincs önbizalmuk.

A pénzügyi tudatosság növekedésétől az életminőség javulását, nagyobb makrogazdasági növekedést, stabilitást, a kiszolgáltatottság csökkenését is várják. A társadalmi feszültségek is tudnak csökkenni, erre kiváló példa a devizahitelek, jelzáloghitelek millió fős nagyságrendű problémája. Így ez már társadalompolitikai kérdéssé vált – mondta el a helyettes államtitkár. Az erősebb pénzügyi tudatossággal rendelkező polgárok nagyobb eséllyel fognak vállalkozni is.

5-7 évre terveznek

Mindezért az NGM-ben a pénzügyi tudatosság fejlesztésére vonatkozó stratégiát kezdtek el kidolgozni, 5-7 éves időtávra. Október 25-én a kormány úgy döntött, hogy ezt a stratégiát meg kell alkotni. „Cél a lakosság attitűdjének megváltoztatása, a pénzügyi ismeretek iránti igény, érdeklődés fokozása” - hangzott el.

Sz. Pap Judit, a Magyar Nemzeti Bank vezető szakértője szerint a téma mintegy tíz éve van nálunk napirenden, a Pénziránytű Alapítványt a lakosság pénzügyi tudatosságának javítására 2008-ban hozták létre. Az alapítvány kiemelt célcsoportja a diákok és a tanárok, 2014-ben új öt éves stratégiát fogadtak el, növekedtek az ennek elősegítésére szóló támogatások.

Elfogyott az első tankönyv

Tavaly kiadták a magyar közoktatás első akkreditált pénzügyi-gazdasági tankönyvét, Iránytű a pénzügyekhez címmel. Ez gyakorlati szemléletű, esettanulmányokon keresztül közelíti meg az elméletet, egy család helyzetén keresztül. „Olyan, mint egy teleregény” - mondta Sz. Pap Judit. Az eddig kiadott 40 ezer példányt mind elvitték az iskolák.

A tervek szerint évente 500-500 középiskolai és középiskolai tanárnak tartanak majd továbbképzést.