Ahol nincs rezsicsökkentés: drágább lett a tűzifa, de így is megéri

A KSH szerint egy mázsa „egységes fűrészelt tűzifa” 2700-ról 2800 forintra drágult átlagosan Magyarországon 2012-ről 2013-ra, ami 3,7 százalékos emelkedés. Az állami tulajdonú, az MFB-hez tartozó erdőgazdaságok egy része januárban újra árat emelt, a meglátogatott tucatnyi honlap jelentős részén január első napjaitól érvényes új árszabást találtunk. (Néhány, pl. a Zalaerdő azonban már ősszel változtatott.)

Ahol sok az erdő, olcsóbb

A nem kevesebbet, mint a teljes internetet archiválni próbáló Web.archive.org segítségével begyűjtött 2013-as adatokból is az látszik, hogy 2013 eleje és 2014 eleje között cégenként és fafajtánként nagyon különböző mértékben ugyan, de emelték az erdőgazdaságok a tűzifa árát. Nulla és 7,7 százalék között sokféle mértéket találtunk.

Különböző fafajták az erdőben (Fotó: 123rf.com)

Az is megfigyelhető, hogy még egy erdőgazdaság különböző erdészetei között is lehetnek jelentős eltérések, az ország különböző vidékei között pedig még inkább. Éppen Zalában a legalacsonyabbak az árak, amely a leginkább erdősödött megyénk. Az Alföldön pedig, ahol kevés az erdő, egyes társaságok nem is foglalkoznak tűzifával, oda sok fát szállítanak a Dunántúlról. A 19 megyénkben 22 állami erdőgazdaság működik.

(A táblázatban úgynevezett tő melletti árak szerepelnek, azaz ezért az árért az erdőből, a kivágás helyétől kell elszállítania az árut a vevőnek. A fa egy méretes darabokra van vágva. A fűrészelt – „kuglizott” – és belterületi telephelyekre vagy házhoz szállított fa ára általában pár ezer forinttal magasabb köbméterenként.)

Piacvezetők az erdőgazdaságok

A végfelhasználói árak emelkedésének egyik magyarázata, hogy amint arról az Országos Erdészeti Egyesület tavaly nyáron beszámolt, átlagosan 200-500 forintos áremelkedés következett be a tűzifa köbméterenkénti árában még tavaly júliusban az E-útdíj bevezetése miatt. Míg egyébként az erdészetek és a faipari vállalkozók köbméterben számolnak, addig a kiskereskedők, tüzépek általában már mázsára mérik a tűzifát.

Egy tapasztalt vidéki faipari szakember szerint bár a tűzifa a szocializmusban hatósági áras volt, és az összes erdő állami vagy termelőszövetkezeti, nagyon gyakori volt a „feketevágás”, a nem hivatalosan, pult alatt értékesített fa, elsősorban a szövetkezeteknél. Azóta viszont a tűzifa hiába szabadáras, a piacot mégis alapvetően az állami erdőgazdaságok uralják, és az árat lényegében ők alakítják ki. Jelentős méretük, piaci súlyuk, az egész országban levő telephelyeik miatt az általuk szabott árak fölé a kisebb szereplőknek nem éri meg menni, mert akkor a vevők elpártolnának. Az alacsonyabb ár pedig csak bevételkiesést okozna nekik.

Az erőművek is nyelik

Az eltüzelhető belföldi tűzifa mennyisége pedig minden évben véges az országban, mert a jogszabályok meghatározzák, mikor van egy fa vágásérett korban, és korábban nem szabad kivágni. A szakértő szerint eddig jelentős mennyiségű tűzifát szállítottak az erdőgazdaságok a hőerőműveknek, szerződések alapján, annak érdekében, hogy az országban jelentős legyen a megújuló energia felhasználásának aránya.

Ezért a kormány szociális tűzifaprogramjához hiába irányozták elő, hogy majd az állami cégektől olcsóbban vásárolnak az önkormányzatok a rászorulók számára, nem volt megfelelő mennyiség készleten vagy kivágható korban, és a hiányzó mennyiséget végül a szabad piacon, piaci áron kellett megvásárolni. (Azt is rebesgetik, hogy a megvett szociális famennyiségnek végül sokszor csak egy része jutott el a rászorulókhoz, a többi út közben eltűnt.)---- Mire vigyázzunk vásárláskor? ----

Hány mázsa egy köbméter?

Amint említettük, az erdészek, fakitermelők, egyes vidéki fogyasztók inkább köbméterben, a tüzépesek, városi végfelhasználók inkább mázsában mérik a fát. Egy köbméter tűzifa fafajtától, nedvességtől, a darabok méretétől függően általában 18-22 mázsa közötti súlyú. (Az akác például könnyebb, a tölgy, a cser nehezebb.)

Kuglizott tűzifa (Fotó: 123rf.com)

Így a táblázatunkban szereplő 16-19 ezer forintos ÁFÁ-s erdei árak mázsánként körülbelül 700-1050 forintra jönnek ki, a KSH által 2013-ra számított kiskereskedelmi átlagár harmadára-negyedére. Persze erre rájön a rakodás, az erdőből való elszállítás, a fűrészelés költsége, a kiskereskedő, a nagykereskedő árrése, a mérés, ezek egy része az iparágat ismerők szerint eléggé költséges. (Például a rakodás drága daru vagy sok élőmunka kérdése.) A szakemberek szerint azonban fával fűteni mindenképpen olcsóbb, mint gázzal.

Mire vigyázzunk vásárláskor?

Sokféle történet kering arról, hogy mi mindenre kell vigyázni, ha tűzifát vesz az ember. Az egyik szerint ha valaki elég korán kel, és jól rálát egy tüzépre, esetleg megpillanthatja, amint slaggal locsolják a fát, hogy többet nyomjon majd a mázsán. Más esetekben magát a mérlegelésre szolgáló mázsát manipulálják valahogy. Abba pedig nem szabad belemenni, hogy kiszállításkor csak az első kosarat mérjék, utána már csak a fordulókat számolják, mert az elsőt mindig meg tudják olyan ügyesen pakolni, hogy az többet nyomjon.

Tanuljunk meg mérni!

A legnagyobbat azonban a mértékegységekkel lehet csalni. Egy köbméter (űrméter), azaz egy méter szorozva egy méter szorozva egy méterrel, tömör, rések, üres tér nélküli fából sokkal többet nyom, mint amikor tűzifával töltik ki ezt a teret. A tűzifa esetében ugyanis a darabok közötti űr miatt egy hozzávetőleg 1x1x1,7 méter körüli, azaz 1,7 köbméter (űrméter) térfogatú tűzifamennyiség súlya felel meg egy köbméter tömör fáénak.

Mivel ezt sokan nem tudják, vannak olyan vállalkozók, akik feltűnően alacsony köbméterenkénti árakat kínálnak, például köbméterenként tízezer forint alatt, de valójában 1,7 helyett 1 űrméternyi fát értékesítenek ezen az áron. Ez az ár tehát csak úgy lehetséges, ha alaposan átverik a fogyasztót, ezzel rontva az egész iparág üzletét. Ha pedig valaki reklamál, hogy ez a köbméter nem az a köbméter, inkább gyorsan lelépnek, és továbbviszik az árut a következő vevőhöz.

További ismert trükk, hogy nem szabványos, nem szokásos mértékegységet találnak ki, mint simán csak „méter”, vagy „erdei köbméter”.

Sokaknak ettől van munkájuk

Úgy tudjuk, ez az üzletág rengeteg embernek ad munkát vidéken, ami főleg olyan helyeken nagy érték, ahol más munkalehetőség alig van. Az erdős vidékeken persze több, a gyéren erdősített alföldi tájakon kevesebb faipari vállalkozó működik.

Az 1990 óta lezajlott privatizációs folyamatok eredményeképpen ugyanis ma már sok erdő van magánkézben, önkormányzatoknál vagy egyéb intézményeknél. Ezek a szereplők nem értenek a fakitermeléshez és az azután kötelező újratelepítéshez, ezért másokat bíznak meg vele.

Amint grafikonunkon látható, az 1996 óta rendelkezésre álló KSH-adatok szerint azóta a hatósági áras gáz értéke nagyjából hatszorosára emelkedett nominálisan, a rezsicsökkentés ellenére is. A szabad áras fa és szén ára ugyanakkor csak hozzávetőleg a négyszeresére. Ezért is éri meg még mindig jobban fával fűteni, mint gázzal. Persze a fa sok munkával, vesződséggel, kosszal jár, ugyanakkor megvan a maga szépsége, romantikája is. A favágás, fahordás pedig edzi az izmokat, ami ülőmunkát végzőknél nagy előny.