| Lájkold a Privátbankárt, mi adunk 10 forintot - fogjunk össze együtt a gyerekekért! >> |
A Központi Statisztikai Hivatal csütörtökön közölt adatai szerint márciusban 2,2 százalékos volt az éves infláció, februárhoz képest pedig 0,3 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak. A fogyasztói áremelkedés további jelentős lassulását mutatja az adat a januári 3,7, és a februári 2,8 százalékos éves infláció után.
Az alacsony kereslet is foghatja az inflációt
|
| Török Zoltán, a Raiffeisen Bank elemzője |
Török Zoltán, a Raiffeisen Bank elemzője részben bázishatással, részben pedig az élelmiszerárak vártnál kisebb márciusi emelkedésével magyarázta az infláció lassulását. Megjegyezte, hogy keresleti tényezők sem fűtik az áremelkedést, hiszen a kiskereskedelmi eladások lassan egy éve csökkennek, ami azt mutatja, hogy a lakossági fogyasztás továbbra sem élénkül.
Kiemelte, hogy az idén új inflációs korszakba léphet Magyarország azzal, hogy a 3 százalékos inflációs cél alatt marad az áremelkedés üteme, szemben a korábbi évek jóval a cél fölött teljesülő adataival. A Raiffeisen Bank szakértője az idén 2,5 százalékos éves átlagos inflációval számol, és várakozása szerint jövőre is a 3 százalékos cél közelében alakulhat az adat.
Török Zoltán hozzátette, hogy az inflációs nyomás enyhülése teret adhat a további kamatcsökkentésnek is, ami az év második felében is folytatódhat, így az alapkamat akár 4 százalék alá is csökkenhet 2013 végére.
1,7 százalékra is csökkenhet az infláció
|
| Suppan Gergely, a TakarékBank elemzője |
Suppan Gergely, a TakarékBank szenior elemzője szerint a belső kereslet hiányát tükrözi, hogy a gyengébb forintárfolyam hatása nem érezhető az infláción, valamint az is, hogy élelmiszerárak a korábbi előrejelzésekhez képest lassabban növekedtek. Az élelmiszerárakra nézve enyhülő nyomást jelenthet a mezőgazdasági termelői árak mérséklődése, valamint a nemzetközi gabonaárak meredek zuhanása is, ami később akár lefelé mutató meglepetést is okozhat - hívta fel a figyelmet.
Várakozása szerint az infláció bázishatások miatt a következő hónapokban 1,7 százalékig mérséklődhet, amit egyrészt az üzemanyagárak tavalyi magas árszintje, másrészt az üzemanyagárak jelenlegi csökkenése is támogat. Mivel a belső kereslet hiánya továbbra is az infláció csökkenése irányába hat, valamint az idei év második felében feltehetően a tavalyi élelmiszerár emelkedés hatása is kiesik a bázisból, az infláció mérsékelt marad. Ezért decemberig 2 százalék körül ingadozhat az infláció, ezt a további rezsicsökkentések - például szemétszállítási díj, csatornadíj, vízdíj - is támogatják - fejtette ki.
Az idén 2,2 százalék, jövőre 3 százalék lehet az átlagos infláció Suppan Gergely szerint. Az elemző kifejtette: mivel az infláció várhatóan az egész év során bőven a 3 százalékos inflációs cél alatt maradhat, a kamatcsökkentési ciklus folytatódhat, amit a piacok áraznak is: a határidős kamatlábpiac 125 bázispontos további kamatcsökkentésre számít fél éven belül.
Hozzáfűzte: "arra számítunk, hogy amennyiben a forint gyengélkedése csupán átmeneti, év közepéig 4,50 százalékra, az év végére 4,25 százalékra csökkenhet az alapkamat, további kamatcsökkentésekhez azonban az ország kockázati megítélésének szignifikáns javulása, illetve a kedvező nemzetközi hangulat fennmaradása szükséges".
Fellendül-e ettől a fogyasztás?
Az Országos Kereskedelmi Szövetség közleményében kifejti, hogy az elmúlt évek tapasztalatai alapján a magasabb infláció visszahúzza a háztartások költekezését. A vártnál alacsonyabb infláció a szövetség szerint mégis felveti azt a kérdést, hogy nőhet-e a fogyasztás. A minimálbérek és a nyugdíjak reálértékének jelentősebb növekedése és a rezsicsökkentésnek a családi kasszákban maradó többlete ebbe az irányba mutat.
Az az alapvető kérdés ugyanakkor, hogy a magasabb árszint a fogyasztás nagy árnyomás alatt álló területein - így az élelmiszereknél és az üzemanyagoknál - csökken-e. Az OKSZ kifejti: a családi kasszák számára természetesen kedvező az alacsony ütemű infláció, de azt kell megnézi, hogy lesznek-e olyan termékek, amelyekért kevesebbet kell fizetni, mint korábban.
Az élelmiszereknél az idei termés árai lesznek a meghatározóak, ezek hatása csak a későbbi hónapokban várható, az év első időszakában még nem. Az élvezeti cikkek 10 százalék feletti mértékben drágultak, az üzemanyagoknál pedig hullámzás várható.
Az OKSZ szerint a vártnál alacsonyabb infláció ugyanakkor azt is jelentheti, hogy a háztartások a nehézségeik (például rezsi-, devizahitel tartozások) ellenére növelhetik fogyasztásukat. Ennek alapvető feltétele, hogy a gazdaság teljesítménye elérje az előző évi szintet, továbbá ez az alacsony inflációs ütem tartós maradjon.
Az amerikai elnök nemrég többezres európai csapatkivonást lengetett be. Ez az európai szövetségeseket nem rettentette meg. 
