A korábban autószerelőnek tanuló Bozó István jelenleg Londonban működtet egy 6 - magyar - alkalmazottnak munkát adó palacsintázó bisztrót. Bozó azért vágott bele az üzletbe, mert nem talált kint olyan palacsintát, mely gyermekkora kedvenc ízeire emlékeztette volna. A 35 éves vállalkozó, aki csaposként kezdte pályafutását a brit fővárosban, ma már 70-100 palacsintát ad el a Victoria Station melletti Crepe Fun-Tastic nevű bisztrójában. Azt mondja, Magyarországon mindez nem jöhetett volna össze, Londonban 17,5 ezer fontos hitelt kapott az induláshoz két nap alatt (3500 fontos önrész mellé), míg Magyarországon csak a cégbejegyzés (minimum) 15 nap. Ráadásul már az elején rengeteget kellett volna ügyvédre költenie, amire Londonban egyáltalán nincs szükség. Bozó szerint Magyarországon a tehetség nem elég, barátok és kapcsolatok nélkül nehéz boldogulni.
A Bloomberg egy budapesti vállalkozást is megkeresett, hasonlót Bozóéhoz. Békefi Zsóka vegetáriánus bisztrót nyitott, a cég 45 nap után került bejegyzésre, aminek ügyvédi költsége 100 ezer forint volt, a regisztrációs díj pedig 50 ezer forint. Angliában ennek tizedébe kerül egy kft bejegyeztetése és az ügyintézés is sokkal gyorsabb. A NemSüti végül az alapítás után három hónappal tudott megnyitni a belvárosban tavaly év végén, ennyi idő kellett az ügyintézéshez. Békefinek még azt is egyeztetnie kellett a lakókkal, hogy az üzlethelyiség fölé kihelyezhesse egyáltalán a bisztró logóját.
A cikk felidézi, hogy a Világbank összeállítása szerint Nagy-Britanniában van az EU-n belül a második legkedvezőbb vállalkozói környezet (az első Dánia), míg Magyarország ezen a listán csupán a 18. helyen áll. A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium azt közölte a lappal, hogy dolgoznak rajta, hogy az adminisztráció ne jelentsen ekkora terhet a magyar cégeknek.
Ez amúgy a 28 tagú unióban versenyhátrányt is jelent nekünk. Míg Békefi 45 nap után kapott engedélyt, addig Bozó ezt 2 nap alatt el tudta intézni, ráadásul a hatékonyabb ügyintézés egyáltalán nem drágább a szigetországban, mint idehaza, Bozó nagyjából 5000 forintnak megfelelő összeget fizetett be a brit államkasszába, ráadásul induló cégként még hitelt is kapott, ami a hasonló helyzetben lévő magyar vállalkozásoknak szinte elképzelhetetlen.
A kedvező környezet ráadásul "kineveli" az egészséges vállalkozó szellemet is, a cikk ugyanis azzal zárul, hogy az egykori csapos ma már nemzetközi franchise-hálózat alapításában gondolkozik, magyar palacsintákat akar vinni például Dubajba.
Az Egyesült Királyságban 2012-ben 47 ezer magyar élt, 10 évvel ezelőtt tized ennyien voltak csak kint (vagyis még az EU-csatlakozás előtt; a britek azonnal kinyitották munkaerőpiacukat 2004-ben, vagyis a csatlakozás után a kelet-európai új tagok előtt). Bár Bozó szerint az amerikaiak is nagyon szeretik a magyar palacsintát, a magyar közösség ma már akkora, hogy több üzleti vállalkozás is épül rájuk. A cikk felidézi, hogy ma már olyan zenekarok, mint a Tankcsapda is fellépnek Londonban, és kint már TúróRudit is lehet kapni.
A 37 éves Ceglédi Rita épp 2004-ben érkezett Londonba, Islington közelében 3 év múlva nyitott meg szépségszalonját, célközönsége pedig pont a kint tartózkodó magyarok voltak. Ma már két szalonja van Londonban és 7 honfitársának ad munkát. A 25 éves Bozsó Dóri 5 hónapja érkezett a szigetországba, Székesfehérváron dolgozott egy szalonban, de azt be kellett zárni a válság miatt. Ekkor indult útnak és ma már Ceglédinek dolgozik. Mint mondja, Magyarországon a válság miatt az emberek nem engedhetik meg maguknak a pedikűrt, inkább megcsinálják maguk, a fehérvári szalonból így elmaradoztak a vendégek. Londonban ötször annyi az ára, de az itteniek ezen nem spórolnak.
Hat ország példái közé tartozik a romák szegregált lakhatása és a menedékkérők számára fenntartott befogadóközpontok létesítése is. 
Évi 2-3 százalékkal leértékelődő forint mellett vonzó a devizabefektetés
Infláció vagy növekedés? Mi aggasztja most jobban a szakértőket?
Trump visszatért – és vele jött a piaci felfordulás is
