|
| Recep Tayyip Erdogan. MTI Fotó: Kovács Tamás |
Tegnap a NATO úgy döntött, hogy támogatja az Egyesült Államokat és Törökországot egy puffer-övezet létrehozásában Szíria északi részén. Szíria – egy szuverén ENSZ tagállam - területi integritását tehát a regionális és globális hatalmak ezennel hatályon kívül helyezték. Az amerikaiak hivatalosan az Iszlám Állam (IS) ellen harcolnak. A törökök valójában kisebb részt az IS és jórészt a kurdok (PKK) ellen mind Irak, mind Szíria területén.
Washington-Berlin feszültség az iraki kurdok bombázása miatt
Washington és a NATO döntése azonban komoly turbulenciákat okoz Európában, ahol Merkel kancellár és Ursula von der Leyen német védelmi miniszter is felszólította Törökországot, hogy ne veszélyeztesse a kurdokkal a békefolyamatot – amely egyébként a kurdok szerint már megbukott az utóbbi napok fejleményei miatt. Berlin fegyvereket szállít az iraki kurd pesmerga milíciának – és így közvetve a szíriai kurdoknak – és részt vesz a harcosaik kiképzésében. A budapesti kormányzat és a Mol is kéz a kézben széleskörű kapcsolatokat épített ki az utóbbi években az észak-iraki kurdokkal
Erdogan játszmája a démonokkal
Új fejezet kezdődött tehát a térségben. A magasabb szintű dinamika mozgatórugója pedig a múlt havi választásokon megalázott Erdogan elnök és AKP pártja. Erdogan a választások után pár héten keresztül nyalogatta sebeit, aztán pedig többfrontos konfliktust kezdett: egyrészt támadja a PKK állásait Irakban és Szíriában, másrészt százával tartóztat le embereket Törökországban, beleértve PKK- és IS-támogatókat, valamint baloldali politikai aktivistákat.
Erdogan belpolitikai célja, hogy meggyengítse a kurdok pártját (HDP) – amely júniusban 13%-kal történelmi sikert ért el – és kierőszakoljon egy előrehozott választást. Az a szándéka, hogy a HDP-t visszanyomja a 10%-os parlamenti küszöb alá, és egy nemzeti hisztéria kiváltásával visszaszerezze a nacionalista szavazókat. Ezzel elérheti azt a 330 mandátumot a törvényhozásban, amely szükséges számára egy alkotmányos referendum véghezvitelére egy orosz típusú elnöki rendszer bevezetéséhez.
A török elnök szeretné újonnan bebizonyítani, hogy ő az erős ember az országban, de felelőtlen játszmájával olyan démonokat szabadít magára – IS, PKK, török nacionalizmus – amelyek a végén erősebbnek bizonyulhatnak nála. Az ország a politikai instabilitás korszakába léphet. Mindez végső soron amiatt, mert Erdogan elvesztette a török választásokat és ezt a mai napig nem tudta megemészteni.
Káncz Csaba jegyzete
