Forrong az európai geopolitika, miután az amerikai elnök a múlt héten a transzatlanti kapcsolatok vonatkozásában a "lovak közé dobta a gyeplőt". A politikai hőmérsékletet csak fokozza, hogy Németországban már javában dúl a választási kampány és most a nagy pártok egymást túlharsogva próbálják elhatárolni magukat Trumptól. Mindenekelőtt a megbicsaklott szociáldemokraták próbálják ezt a válságot kampánytémává tenni.
Közös német-indiai értékek
|
| Káncz Csaba |
A világ nagy fővárosaiban is érzékelik a transzatlanti válságot, nem tekinthető véletlennek, hogy az elmúlt órákban az orosz elnök, a kínai- és az indiai miniszterelnök is az EU nagy fővárosaiban folytat tárgyalásokat. Egyértelműen Washington felé intézve szavaikat Merkel német és Modi indiai vezetők berlini tárgyalásaik után kijelentették, hogy a gazdaság nyitottsága és a klímavédelem tekintetében közös állásponton állnak – sőt Modi hozzátette, hogy India akkor is betartja a Párizsi Klímavédelmi Megállapodást, ha az USA kilépne abból. Merkel a maga részéről Indiát egy megbízható partnernek nevezte, amely „tisztelettel van a nagy vállalások és projektek iránt.”
A sajtótájékoztatóval egy időben Trump újra Twitter üzenetet küldött rajongóinak és a világnak, amely szerint Amerikának óriási kereskedelmi deficitje van Németországgal, ráadásul a németek sokkal kevesebbet fizetnek a NATO számára, mint amennyit kellene. „Márpedig ez meg volt változni” – tette hozzá figyelmeztetőleg az elnök.
Globális szabályozói vákuum
Li Ko-csiang kínai miniszterelnök is Berlinben folytat tárgyalásokat ezekben az órákban és ráadásul pénteken részt vesz Brüsszelben az EU-Kína csúcstalálkozón is. Az egyre romló német-amerikai és egyre javuló német-kínai kapcsolatok tükrében nem meglepő, hogy a vezető német sajtóban megjelentek a hangok, miszerint Berlinnek új geostratégiai szövetségeket kellene kötnie. Henrik Müller professzor amellett kardoskodik a Spiegel-ben, hogy Trump visszavonulása Amerika tradicionális vezető szerepéből destabilizáló hatású.
Ezért szerinte Európának és Kínának össze kell fognia a globális kereskedelem és klímaváltozási politika területén. Müller szerint Washington a második világháború után globális gazdaságpolitikai intézményeket hozott létre, úgymint az IMF, a Világbank és a WTO elődjét. Most pedig hirtelen szükségessé vált, hogy „Európa és Kína közösen töltse be a globális szabályozói vákuumot.”
Rómában is választás jöhet
Putyin elnök is villámsebességgel Párizsba érkezett, hogy az újonnan megválasztott elnökkel fontos geopolitikai kérdéseket vitasson meg. Mindkettőjük számára világos ugyanis, hogy például Ukrajna kérdésében hiába is várnának Trump diplomáciai erőfeszítéseire. Ezért tehát a szíriai rendezés mellett megvitatták a kelet-ukrajnai helyzetet, ezen belül a „normandiai formátum” (Oroszország, Ukrajna, Franciaország és Németország) következő csúcstalálkozóját is előkészítették.
Európa izgalmas új kérdése Olaszország helyzete is, itt ugyanis egyre nő az esélye annak, hogy az előrehozott olasz parlamenti választásra már idén szeptemberben sor kerül. Ez mindenképpen növeli a piaci és politikai volatilitást, miután Olaszország a leginkább euroszkeptikus Eurozóna tagállam. A vezető olasz pártok közül a mintegy 30 százalékos támogatottsággal rendelkező Öt Csillag Mozgalom erősen euroszkeptikus álláspontot képvisel.
Káncz Csaba jegyzete
Az ÁKK kismértékben átalakította a 2025-re tervezett kibocsátás szerkezetét, a korábbinál nagyobb összegre számít az intézményi piacról, kevesebbre a lakosságtól. 
