Iránytű 26 országnak
"Az országspecifikus ajánlások iránytűként segítik a tagállamokat, hogy végérvényesen maguk mögött hagyják a válságot és ismét a növekedés útjára lépjenek" - mondta José Manuel Barroso, a Bizottság elnöke a jelentések bemutatásakor. (Idén 26 országnak készült ajánlás, a gazdasági kiigazítási programot végrehajtó Görögország és Ciprus számára nem).
Idén a hangsúly áttevődött a válság legsürgetőbb kérdéseinek kezeléséről a fenntartható növekedés és foglalkoztatottság feltételeinek megszilárdítására a válság utáni gazdaságban - áll az Európai Bizottság közleményében. Az ajánlások együttesen az uniós gazdaságban végrehajtandó reformok sorozatát vázolják fel.
A bizottság Magyarországnak összesen hét ajánlást tett.
Az államadósság áll az első helyen
Első helyen az államadósság csökkenő pályára állítását és az úgynevezett középtávú strukturális hiánycél teljesítését szorgalmazza az Európai Bizottság, amely a stabilitási és növekedési paktumhoz képest a bruttó hazai termék (GDP) 0,9 százalékának megfelelő rést vél látni a magyar költségvetéssel szemben támasztott követelmények terén.
Magyarország számára a középtávú cél a GDP 1,7 százalékának megfelelő strukturális hiány, Brüsszel szerint ugyanakkor ettől a budapesti büdzsé a következő években jelentősen eltér majd, miközben viszont az államadósság a GDP 79 százalékáról 2017-ig fokozatosan 75 százalékra csökken.
A kormány által Brüsszelbe eljuttatott konvergenciaprogram és nemzeti reformprogram elemzését követően a bizottság arra jutott, hogy az a makrogazdasági forgatókönyv, amelyre azok alapulnak, alapjában véve tartható. A középtávú strukturális hiánycél és az adósságplafon, illetve a folyamatosan csökkenő adósságot előíró szabály teljesítése érdekében Brüsszel strukturális konszolidációs lépéseket tartana szükségesnek.
Nagy a teher a bankokon
A hitelezés beindítása érdekében a bizottság azt az ajánlást fogalmazza meg, hogy a többi között csökkenteni kellene a pénzintézetekre kivetett különadót, illetve át kellene alakítani a pénzügyi tranzakciós illetéket annak érdekében, hogy a megtakarítások a bankokban maradjanak, és az illeték az elektronikus fizetést ösztönözze a készpénzhasználattal szemben. Emellett a bizottság azt is kívánatosnak tartaná, hogy lehetővé váljon a bankok számára a portfoliótisztítás, hogy megszabadulhassanak a rossz követeléseiktől.
A bizottság szakértői úgy látják, hogy a bankokra nehezedő és megemelt szabályozói terhek és az egyre több nem fizető adós szűkíti a hitelezési piacon a kínálatot. Ez utóbbit, a nem teljesítő hitelesek magas arányát a pénzügyi szektor egyik legnagyobb kihívásának nevezi a dokumentum, amely azt is megjegyzi, hogy a legtöbb adósmentés nem a bajbajutottakon segített, valamint rontotta az újabb és újabb kormányzati segítségben bízó háztartások fizetési fegyelmét.
A közmunkaprogrammal sincs minden rendben
A foglalkoztatás terén Brüsszel annak bevezetését sürgeti, hogy a foglalkoztatási szolgálat személyre szabott ajánlatokat kínáljon az álláskeresőknek, a fiatalok számára jöjjön létre mentorhálózat, valamint az működjön együtt a helyi oktatási intézményekkel és munkáltatókkal a rendszer hatékonyságának növelése érdekében. A bizottság a közmunkaprogram újragondolására is javaslatot tesz, mert úgy ítéli meg, hogy 2013-ban csak az abban résztvevők 10 százaléka tudott később a munkaerőpiacon is elhelyezkedni, holott a program felemészti a munkahelyteremtésre szánt költségvetési pénzek jelentős részét.
Mik gátolják a versenyt?
A bizottság a szabályozás stabilizálását és a versenyt gátoló akadályok lebontását sürgeti a szolgáltató szektorban. Megjegyzi, hogy a jogszabályi környezetet gyakori változások jellemzik, az állam egyre több területen korlátozza a versenyt. A dokumentum arra is kitér, hogy azokban a szektorokban, amelyeket különadó terhel, különösen nagy mértékben esett vissza a beruházás. Az energiaszektorban 44 százalékkal, a pénzügyi szektorban 28 százalékkal, a távközlésben pedig 18 százalékkal, miközben mindent egybevetve a beruházások 3,4 százalékkal emelkedtek.
Sok az iskolaelhagyó
Az oktatás terén a nemzeti stratégia megvalósítását sürgeti az Európai Bizottság annak érdekében, hogy minél kevesebben hagyják el az iskolát annak befejezése nélkül, csökkenjen a szegregáció, és minél szélesebb tömegek számára elérhetővé váljon az oktatás a hátrányos helyzetű csoportok, így a romák számára is. A bizottság rámutat, hogy Magyarországon emelkedik a korai iskolaelhagyók aránya, a hátrányos helyzetű csoportok, különösen a romák hozzáférése az oktatáshoz pedig továbbra is problémás.
Mégse olyan jó a rezsicsökkentés?
Az energiaszektorban a bizottság annak felülvizsgálatát javasolja, hogy milyen hatással van a hatósági árak folyamatos csökkentése a versenyre és a beruházások ösztönzésére. Brüsszel úgy véli, hogy a rezsicsökkentés és az energiacégeket sújtó különadók miatt romlott e vállalatok költségeinek, beruházásainak és karbantartási intézkedéseinek megtérülése.
A bizottság kitér arra is, hogy a fajlagos energiafelhasználás tekintetében a magyar háztartások az elsők között vannak az unióban, és az energiafelhasználás hatékonyságának növelésével is jelentős megtakarítás volna elérhető. A bizottság emellett az energiahivatal függetlenségének megteremtését sürgeti a hálózathasználat feltételeinek és díjainak megállapítása terén.
Az orosz elnök közvetítene.
