Izland kiheverte a csődöt, de a receptet jobb, ha eltitkolja
Az izlandi bankszektor 2008-as csődje után a szigetország az IMF-hez fordult, gazdasága 2009-ben 7%-ot zuhant. Súlyos megszorítások, áfaemelés és a háromkulcsos adórendszer bevezetése után Izland 3%-os GDP-növekedéssel zárta a tavalyi évet. De mennyire tartós a szigetország felemelkedése, lesz-e bezzeg ország a nemrég felminősített Izlandból?
A Fitch Ratings olyan lépésre ragadtatta magát a múlt héten, amire kevesen számítottak, a hitelminősítő javította egy európai ország hosszú távú devizaadósságának besorolását, mi több, Izlandot - merthogy a szigetországról van szó - kiemelte a bóvli kategóriából.
Holott Izland 2008-ban az összeomlás szélére került, tulajdonképpen a teljes bankszektor csődbe ment, pontosabban az ágazat 85%-át adó három nagy pénzintézet: a Kaupthing, a Landsbanki és a Glitnir - adósságuk elérte az izlandi GDP 10-szeresét. Ezek közül is a Landsbanki okozta a legnagyobb fejfájást, igaz főleg a holland és angol befektetőknek. A bank Icesave nevű leánycégének vesztesége után ugyanis az izlandi betétbiztosítási alap nem fizetett kártérítést a külföldi befektetőknek.

A helyzet megoldása az volt, hogy a kormány tulajdonképpen államosította a szektort - igen sajátságos módon. Az izlandi kormány finanszírozta ugyanis a bankok veszteségét, de csak az izlandi állampolgárok megtakarításait védte meg. A külföldiek kártalanítását Izland először arra hivatkozva tagadta meg, hogy mind a betétbiztosítási alap, mind pedig a Landsbanki magántársaság, ami helyett az izlandi költségvetésnek, tehát közvetve az adófizetőknek nem kötelessége helytállnia.
A hitelezés így is teljesen befagyott, a mindössze 300 ezer lakossal rendelkező ország gazdasága 2009-ben 7%-ot zsugorodott, az infláció 12%-ra hízott, miközben valutája erősen leértékelődött az euróval szemben. A közvélemény egyre nagyobb nyomást helyezett a kormányra, Geir Haarde tehetetlennek tűnt, a válság hihetetlen erővel csapott le a szigetre: a kormányfő távozott. Mindez 2009-ben történt.
Eltelt 3 év és Izland magához tért
Azóta az ország túl van egy kemény megszorító csomagon, a tavalyi év utolsó harmadában pedig újra felbőgött az izlandi gazdaság motorja, az évet 3%-os GDP-növekedéssel zárták - erről Magyarország ma már csak álmodik. Izland napjainkban már nem szorul külső támogatásra. Nem volt ez mindig így, az izlandi korona értékvesztését csak az IMF segítségével tudták megállítani, a Valutaalap - mai árfolyamon számolt - 1,6 milliárd eurós hitelkerettel segített a szigetországnak, az 1976-os brit válság óta először "tért vissza" a térségbe.
A Fitch a felminősítéshez fűzött kommentárjában kiemeli, hogy Izland sikeresen lépett ki az IMF gyámság alól, 2012-ben, vagyis 4 évvel az összeomlás után visszatérhet a tőkepiacokra. Paul Rawkings, a Fitch elemzője szerint Izland egy ígéretes fellendülés útján indult el, a pénzügyi szektor szerkezetátalakítása jól halad, az államadósság GDP-hez mért aránya pedig végre csökkenésnek indulhat a költségvetési konszolidáció után.
A megmentő Jóhanna Sigurðardóttir személyében érkezett. A miniszterelnöknő kemény megszorításokat vezetett be, a hajdan stewardessként a pályáját kezdő gazdasági végzettségű Sigurðardóttir háromkulcsos jövedelemadót, adóemeléseket, köztük áfaemelést jelentett be - az ország nehéz helyzetére hivatkozva ugyanakkor meg tudta győzni a szociális partnereket a lépések szükségességéről és viszonylag erős társadalmi támogatottsággal vághatott bele a reformokba.
![]() |
| Jóhanna Sigurðardóttir kemény megszorításokat vezetett be |
Izlandnál van a siker receptje?
Ennek tükrében felvetődik a kérdés, vajon Izland ismeri-e a kilábalás receptjét? Segítséget tud-e nyújtani az eurózóna perifériájának, a bajba jutott görögöknek, a nehéz helyzetbe került spanyoloknak, illetve a portugáloknak, akik újabb mentőcsomagra szorulhatnak? Jó példa-e a szigetország annak, a szintén a csőd szélére kerülő Írországnak, melynek államadóssága közel 30%-kal nőtt bankjai feltőkésítése miatt?
Steingrímur J. Sigfusson, izlandi pénzügyminiszter korábban a Bloombergnek adott interjújában intett óva mindenkit attól, hogy az izlandi receptet másolja. "Izland nem tudta megmenteni a bankjait, mert nem volt hozzá elég pénzügyi kapacitása, így nem maradt más hátra, mint nem szokványos eszközhöz nyúlni" - emlékezett vissza arra a tárcavezető, miképp hagyta veszni a külföldi betétesek pénzét a szigetország 2008-ban. Az ún. Icesave-egyezményt az izlandiak már kétszer is elutasították referendumon, így nem jött létre megállapodás továbbra sem Izland, Hollandia és Anglia között. Sigfusson szerint "Izlandnak alázatosnak kell maradnia, és nem adhat tanácsot más országoknak a kilábalás mikéntjéről, főleg ami a bankszektor problémáit illeti". A tárcavezető szerint a 2008-as intézkedéseket a szükség szülte, és azt nem lehetett elkerülni. A kártérítésről való lemondás komoly bizalmi deficitet is okozott Izlandnak, egyáltalán nem volt könnyű döntés.
| Izland | Görögország | |
| Lakos | 300 ezer | 11 260 ezer |
| GDP (millió euró) | 8 500 | 241 119 |
| Mentőcsomag (millió euró) | 1 595 - IMF | 240 000 - IMF/EU |
| Valuta | Korona | Euró |
| GDP (2011) | +3% | -5,5% |
Ha Izlandot és az eurózóna perifériájának országait akarjuk összehasonlítani, akkor az almát a körtével hasonlítanánk össze. Először is Izland mindössze 300 ezer lakossal rendelkezik, meglehetősen kis gazdaság Európában, összesen 8,5 milliárd euró a GDP-je - szemben Görögország 240 milliárdos nemzeti össztermékével. A két gazdaság közti különbséget jól jelzi, hogy míg Izland "csupán" 1,6 milliárd eurós hitelt vett fel a Valutaalaptól, addig a Görögországnak nyújtott nemzetközi mentőcsomag már eléri a komplett görög GDP értékét.
Izland saját pénzzel rendelkezik (korona), vagyis a fiskális és monetáris politika eszköztárából bátran válogathat, ez a közös pénzt használó görögökre, portugálokra és spanyolokra nem mondható el. Izland a monetáris eszközökkel, a korona erősítésével és stabilizálásával például a külső adósságának elszabadulását is meg tudta fékezni.
És rögtön kilyukadunk az önállóság kérdéséhez. Izland számára az IMF is készített egy mentőtervet, de a kormány viszonylag nagy önállósággal dönthetett a súlyos megszorításokról. Izland nincs úgy betagozódva az európai gazdaságba, mint Görögország, arról nem is beszélve, hogy a francia és német pénzintézetek előszeretettel vásároltak korábban görög állampapírokat. Így Görögország bár nem az EU legnagyobb gazdasága, képes volt arra, hogy válságba taszítsa az egész euróövezetet.
Amire Izland sem büszke
De nemcsak ezek miatt nem jó ötlet a bajban lévő eurózónatagoknak másolni az izlandi receptet. Reykjavíknak több függő ügye is van, aminek a végére még nem sikerült pontot tenni.
Az egyik nyilván az Icesave-ügy. Hollandia és Anglia továbbra is várja, hogy Izland kártalanítsa azt 320 ezer ügyfelet, akik összesen 3,9 milliárdot buktak az izlandi bankcsődön. A kárpótlást a két állam megelőlegezte, így az ügyfelek ma már nyugodtan alszanak, de sem Londonban, sem pedig Amszterdamban nem mondtak le a pénzükről.
A Fitch a felminősítés mellett jelezte, hogy bár tavaly év végén felpörgött az izlandi gazdaság, a következő két évben lesznek gondok a növekedéssel, akár 2%-ig is visszaeshet a teljesítmény, aminek nem kedvez, hogy az export csökken, miközben úgy tűnik, egyre kevesebb a beruházás is. És ne felejtsük el, hogy bár az izlandi államadósságot - úgy tűnik - sikerül csökkenő pályára állítani, a privát szektor adóssága még mindig hatalmas (ez például nem igaz a görögökre).
Címlapon
Francia-német törésvonal az EU-ban: Magyarország hova áll?
Kiterítette lapjait az EU-csúcson először felszólaló francia elnök, Francois Hollande több ponton is homlokegyenest mást gondol, mint Angela Merkel. Az éjszakába nyúló megbeszélésen a felek kiengedték a gőzt, és egyértelművé tették: stabilitás nélkül nem lehet növekedésösztönzésről beszélni. Még nem dőlt el semmi. A német-francia törésvonal azonban éles kontúrral kirajzolódott: hova áll ebben a vitában Magyarország?
Wo bist du Nicolas?
- Éleződik a vita: „Csináljanak maguknak közös kötvényt a franciák és az olaszok”
- Francia-német törésvonal az EU-ban: Magyarország hova áll?
- Feje tetejére állt a német politika, Merkel nagyot veszített
- Merkel magánya: Obamával fújnak egy követ a franciák
- 1 EUR = 303,2 HUF - itt lenne az ideje, hogy a görögök elgondolkodjanak
- Jön a "geuró"? - Újabb javaslat a görögöknek
- Kamat nélkül is viszik a német államkötvényeket - furcsa helyzetbe került Merkel
Legfrissebb híreink
- Ma is BUX? Újabb izgalmasnak ígérkező nap a forint, az OTP számára
- Folytatódik a magánkaszák vesszőfutása
- Főleg a barkácsáruházak tömik tele a postaládánkat
- Az OTP részvényesei 101,72 forint osztalékot kapnak
- A BÉT parkettjére lépett a BTel
- Semmivel sem vásároltunk többet az első negyedévben
- 27 ezer embert rúg ki a HP
- A kormány ma tárgyalóasztalhoz ül a bankokkal
- A mentőövek ellenére tovább romlott a magyar bankok hitelportfóliója
- Francia-német törésvonal az EU-ban: Magyarország hova áll?
- Június 4-én jegybanktörvény, utána IMF-tárgyalások?
- A GM 2014 végéig jegeli az Opel-gyárak ügyét
- Kétéves mélyponton az euró, nagyot esett a BUX, a forint, az OTP
- Németországban bezzeg növekednek a magyar építőcégek
- Így tudhatjuk meg, hogy milyen tyúk tojásait esszük
- Az Iparszövetség IMF-megállapodást és gazdasági növekedést szeretne
- Benézett a 302-es szint alá is a forint
- Rekord: Minden második fiatal magyar felnőtt külföldre szeretne menni
- Gerhard Schroeder a Budapest Airport új elnöke
- Jobban fial a magyar csőd, az IMF-megállapodás hiányának árát fizetjük
- Nem járul hozzá a Költségvetési Tanács a büdzsé módosításához
- A Lázár-testvérek alól 2 milliárdért államosították a Restit
- Korai öröm: a jövő héttől már minden devizahitelest vár a Raiffeisen
- Ne várja meg a könyvvizsgálót - 5 tipp az éves beszámolóhoz
- EU-kompatibilis a magyar tranzakciós illeték
- A Lázár-testvérek alól 2 milliárdért államosították a Restit
- Francia-német törésvonal az EU-ban: Magyarország hova áll?
- Már kétszer annyian nézik az ingyen tévét
- Jobban fial a magyar csőd, az IMF-megállapodás hiányának árát fizetjük
- Rekord: Minden második fiatal magyar felnőtt külföldre szeretne menni
- 27 ezer embert rúg ki a HP
- 1 EUR = 303,2 HUF - itt lenne az ideje, hogy a görögök elgondolkodjanak
- Korai öröm: a jövő héttől már minden devizahitelest vár a Raiffeisen
- A kormány ma tárgyalóasztalhoz ül a bankokkal
Még több Makro
Utánajártunk...
- 1 EUR = 303,2 HUF - itt lenne az ideje, hogy a görögök elgondolkodjanak
- Ötszörösére nőtt a kivándorlás - egy mohácsnyi magyar költözött Németországba
- Hegedüs Éva: az IMF-megállapodás lejjebb viheti a hitelkamatokat is
- A pánik rossz tanácsadó - így spekulálnak forintra a hazai kisbefektetők
- A kormányátalakítás nyertese: most jöhet el Varga Mihály ideje
- Plafon nélkül: ellentétes hatást válthat ki a spekulánsok megsarcolása
- Egyre drágább a magyar föld: hányat lép a ló?
- Amikor mi épp megszorítunk, Európa végre engedne a szorításon
- Aki nem kér, az ne is adjon mentőcsomagot a bankoknak
- Hat módszerrel a forint mellett, hat módszerrel a forint ellen spekulálhatsz
- Gyorsul a magyar emigráció? - 57 százalékkal több munkavállaló Ausztriában
- Jól jártak a magyar gazdagok: tovább nőtt a szakadék
- Már Brüsszel is unta ezt a huzavonát
- Sarkadi-Szabó Kornél a válságról: rendszerhiba vagy emberi gyarlóság?
- Új telekomadó? Így úszhatod meg teljesen a telefonszámla-fizetést
- Magyaroknak nem szabad a jegyzésben Facebook-részvényt vásárolni?
- Kórtermekben nyerészkednek milliós kártérítést ígérve
- A magyarok imádják a részvénykibocsátásokat - így lehet Facebook-ot jegyezni
- Meddig húzza ki Magyarország 8-9 százalékos állampapírhozammal?
- A végtörlesztés után jobban spórolnak az emberek? – euróban talán
- Kiért izguljunk jobban? Az olaszok vagy a spanyolok lesznek előbb "görögök"?
- Ennyibe kerülne neked az IMF-megállapodás elmaradása
- Újra mozgolódik a pénz a piacokon - nekünk is juthat belőle? (Interjú)
- Végre olcsóbb lett az élelmiszer: alacsonyabb árakat tojt a húsvéti nyúl
- Pleschinger: Vért és verejtéket izzadunk, hogy megállapodjunk az IMF-fel
- Az állam és a külföldiek nyertek, a lakosság pedig bukott a részvényeken
- Itt vannak a végleges adatok: a tagok negyede otthagyta a pénztárát
- Pénztártagok nyugdíja: most akkor 75 vagy 100%? Vagy 76%?
- Ennyit veszítesz, ha meguntad a régi kötvényeidet
- Lottót, sorsjegyet vettél? - a pénzed több mint fele már köddé is vált
- Amiről a hazai statisztika nem akar tudni: kitántorgott félmillió emberünk
- Felemás munkanélküliség: ez történik, ha emelkedik a minimálbér
- Az állami nyugdíjrendszer is tele van kockázatokkal
- Van élet az IMF nélkül is, csak nagyon fájdalmas - figyeljük a kötvénypiacot!
- A nagy tömegek nem nyertek az egykulcsos, arányos adóval
- 14+3 féle forintlekötés legalább nyolc százalékos kamattal
- Újra itt van, újra itt van - a hazai betétek elinflálásának időszaka
- Hogyan lesz nekünk nyugdíjunk? Sötétben tapogatózunk csupán
- A piacon sokszor hajlandó elhinni valamit az ember, csak legyen mögötte stop-loss - interjú
- Zuhanó kőként esik a Fotex – így járt, aki hosszú távon megtartotta
- Mary néni nem érti, miért nem fizetik vissza soha az ő kötvényét
- Mit érdemel az, aki nem tudja fizetni a devizahitelét?
- Már három évre is van 9,5 százalékos kezdőkamat az államnál
- Bezárták a Worldspreads brókercéget, magyarok is érintettek
- Drámai helyzet: minden ötödik fiatal európai munkanélküli
- Ennyi eurót és dollárt tett félre a lakosság februárban
- Ennyi osztalékot fizethet a Mol, az OTP és ennyi lehet a hozamuk
- 5000 forintos tagdíjat és adományt is vár az OTP magánpénztára
- Nyugdíjreform: nem kapkod a szaktárca, egyre nő a bizonytalanság
- A Templeton kiszórta magyar részvényeinek mintegy harmadát
- A háziasszonyok és az OTP-részvény: így tőzsdéznek a magyar nők
- A Te megtakarított pénzedre van vajon biztosítás?
- Lasszóval kell fogni a BUX-indexbe való részvényeket
- Új frontot nyitott az FHB évi 10,5 százalékos kamattal
- Brüsszeltől vagy a görög csődtől kell-e jobban félnünk?
- Változott a terv: itt vannak az új állami kamattámogatású hitelek!
- Fordulópont a nyugdíjrendszerben: elég lesz, amit az állam ad?
- Lőttek a 0 forintos számlacsomagoknak?
- Az IMF elárulta, mi az egyik feltétele
- Ha nem írjuk meg, az AXA magánpénztára nem is tudja meg, hogy feljelentették?
- Másfél-kétmillió ember is rosszabbul fog élni a következő években? (videó)
- Ötszörösére nőtt a kivándorlás - egy mohácsnyi magyar költözött Németországba
- A Déliből Gödöllőre átszállás nélkül: magasvasútban gondolkozik a BKK
- Így kell valahogy 4-es metrót építeni
- Demján szerint nem kell nekünk euró - hozzá kell nyúlni az IMF-pénzhez
- Milliárdos mínusz a CIG-nél: a végtörlesztés elbánt a magyar biztosítóval
Állásajánlatok
Hírlevél
Feliratkozáshoz kérjük adja meg e-mail címét:
- Exkluzív: állami vállalatokat csábítana a tőzsdére az új vezérigazgató (interjú)
- Ügyvédeket kapott csaláson a NAV
- Nem csak adót vet ki, egyet meg is szüntet a kormány!
- Gyengélkedik az euró: eljött a dollár ideje?
- Földre szállt pénzek: meg kell dolgozni a magas hozamért (videó)
- Már kétszer annyian nézik az ingyen tévét
- Így kell valahogy 4-es metrót építeni
- Elszálltak az élelmiszerárak: csak a törökök járnak előttünk
- Újabb botrány a Facebook-részvények körül
- 1 EUR = 303,2 HUF - itt lenne az ideje, hogy a görögök elgondolkodjanak








