A Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatalt (NVVH) a magyarok többsége legalább nagy vonalakban ismeri, a hivatal élére jelölt Unger Anna Róza személye viszont szinte ismeretlen a közvélemény előtt: a lakosság 57 százaléka nem érzi eléggé tájékozottnak magát ahhoz, hogy megítélje a jelölést. Abban ugyanakkor egyértelmű a közvélemény, hogy milyen szakértelmet vár a hivatal vezetőjétől – elsősorban jogi és korrupcióellenes tapasztalatot – derül ki az Europion friss kutatásából.
A hivatalt ismerik, a feladatkört kevésbé
A hivatal alapszintű ismertsége magas: a lakosság 70 százaléka legalább nagy vonalakban tudja, mivel foglalkozik az NVVH (12 százalék pontosan ismeri a feladat- és jogköreit, további 58 százalék nagyjából a saját elmondása szerint). A népesség negyede (25 százalék) ugyanakkor csak a hivatal nevét hallotta, 5 százalék pedig még azt sem.
Az ismertség mértéke a pártpreferencia mentén erősen tagolt: a Tisza-szavazók 84 százaléka tudja legalább nagyjából, mivel foglalkozik a hivatal, míg a Fidesz-szavazók körében ez 63 százalék, a Mi Hazánk-szavazó körében 61 százalék, a pártnélküliek (pontosabban az áprilisban nem szavazók) körében pedig 55 százalék.
Kevesen ismerik az új vezetőt
A kutatás eredménye szerint a hivatal élére jelölt Unger Anna Róza a közvélemény túlnyomó része számára ismeretlen. Mindössze 9 százalék ismerte korábban is a nevét; 57 százalék először a mostani jelölés kapcsán hallott róla, 34 százalék pedig egyáltalán nem hallott róla – még a jelölés kapcsán sem.
Ennek megfelelően a lakosság 57 százaléka nem érzi eléggé tájékozottnak magát a jelölés megítéléséhez. Akik állást foglalnak, inkább kritikusak: a teljes népességben 16 százalék tartja jó választásnak (ebből 3 százalék nagyon jónak), 28 százalék rossznak – a véleményt alkotók körében ez nagyjából egyharmad–kétharmad arányú elutasítás. A megítélés pártszimpátia-függő: a Tisza-szavazók 21 százaléka, a Fidesz-szavazók 10 százaléka tartja jó választásnak. Ezzel együtt elmondható, hogy a jelölés elutasítása átível a pártokon, ugyanis még a Tisza-szavazók körében is többen vannak az elutasítók (27 százalék), mint a támogatók (21 százalék).
Milyen tapasztalatokat várnak el a hivatal vezetőjétől?
Abban széles az egyetértés, milyen szakmai háttér a legfontosabb a hivatal vezetőjénél. A válaszadók többválasztós kérdéssel (legfeljebb két megjelöléssel) választhattak 6 opció közül. Ezek közül egyértelműen a jogi végzettséget és jogalkalmazási tapasztalatot (58 százalék), valamint a korrupcióellenes gyakorlatot (48 százalék) helyezik előre.
Jóval hátrébb végzett “az állami korrupción alapuló politikai rendszerek ismerete„ (27 százalék), a “nyomozati vagy kriminológiai tapasztalat” (19 százalék), a szervezetépítési képesség (14 százalék) és az “autoriter rendszerek lebontásának ismerete„ (9 százalék). A közvélemény tehát elsősorban „jogász–ügyész” profilú vezetőt képzel a hivatal élére, nem elméleti ismeretekkel rendelkező vagy akár szervezetvezetői tapasztalatokat szerzett szakembert – áll az Europion eredményeiben.
A többség nem türelmes
Arra az állításra, hogy „nem reális látványos eredményt várni a hivatal első hat évében” – mint ahogy erre az újonnan megválasztott vezető azóta elhíresült mondata is utal – a lakosság megosztottan reagál: 45 százalék egyetért (türelmet ad a hivatalnak), 55 százalék viszont nem – hamarabb várna kézzelfogható eredményeket. Ennek a kérdésnek a megítélésében nincs igazán törésvonal a politikai táborok között, mind a Tisza, mind a Fidesz, de még a Mi Hazánk szavazói is megosztottak a kérdésben – tette hozzá a közvélemény-kutató.
Rendkívül szoros a szenátorválasztás állása a korábban stabilan republikánus államban. 
