11p

Mi legyen a pénzünkkel? Tegyük állampapírba? Részvénybe? Ingatlanba? Kriptóba?
A befektetésektől a vagyonkezelésig - újra itt a Klasszis Klub Live!

Jöjjön el személyesen, találkozzon neves szakértőkkel vagy csatlakozzon online!

2024. március 27. 17:00

Részletek és jelentkezés itt!

Úgy tűnik, tényleg vége a válságnak: szokatlanul optimista hangulatú előadást tartott Dr. Végzet Budapesten. A világgazdaság jó irányba tart, Közép-Kelet Európa is jó irányba tart, de azért bőven vannak kockázatok, amire oda kell figyelnünk: Kínára, a Fedre, Európára, Ukrajnára és az oroszokra, az inflációra, a hitelezésre, a bankokra és a magyar kormányra is.

A 2008-as válságra vonatkozó jóslatával világhírűvé vált szakember, Nouriel Roubini - akit azóta Dr. Doom, azaz Dr. Végzet néven emlegetnek a HVCA 16. éves konferenciájának nyitóelőadását a globális gazdaság helyzetének elemzésével kezdte.

Csupa jó hír

Ami a pozitívumokat illeti: az eurózónát terhelő kockázatok számottevően csökkentek, nem kell aggódni amiatt, hogy Görögország kivezeti vagy elveszíti az eurót, vagy Spanyolország, Olaszország elveszíti hozzáférését a piaci finanszírozáshoz. A második pozitívum a globális gazdaságban, hogy a korábbiakhoz képest lényegesen csökkent az aggodalom az amerikai államadósság, az adósságplafon miatt - nagyot csökkent az esélye annak, hogy egy Egyesült Államokból kiinduló válság megmérgezze a világot. Nouriel Roubini szerint a harmadik jó hír Japánból jön: az abenomics néven ismert gazdaságpolitika működni látszik, a jen gyengítése, a monetáris lazítás eredményeket hoz, beindulnak a szükséges strukturális reformok, és be fog indulni a növekedés is Japánban, miközben az adósságválság esélye csökkent – még ha továbbra is vannak kérdések.

A globális finanszírozási válság világszerte mérlegalkalmazkodásához vezetett, a hitelek leépítése mind a magánszektor, mind pedig a állami szektor számára fájdalmas folyamat volt az elmúlt években. A jó hír, hogy ennek köszönhetően az adósságráták stabilizálódnak, a folyamat a végéhez közelít, ez pedig alapjául szolgál a növekedés beindulásának.

Pozitívumként említette Roubini azt is, hogy csökkent az esélye a defláció kialakulásának - igaz, az EU-ban nagyon alacsony az infláció, így itt épp nagyobb a kockázat, de az EKB rendelkezik azokkal az eszközökkel, amelyekkel be tud avatkozni szükség esetén.

Ami a globális politikai kockázatokat illeti: az Irán és Izrael közötti háború esélye jelentősen csökkent. A Közel-Keleten Egyiptom, Líbia, Tunézia, Szíria, Jemen, Irak vagy Afganisztán helyzete továbbra sem stabil, de úgy tűnik, ennek nincs hatása a nagy energiaellátó rendszerekre, olajra, gázra – a piacok szempontjából nincs komolyabb aggodalomra ok.

A fejlett országok közül több mint 2 százalékos növekedéset hozhat az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság is, az eurózóna növekedése viszont 2 alatt marad, ahogy Japáné is – de az átlagos növekedési ráta a világ fejlett országaiban emelkedik az említett kockázatok csökkenése miatt.

A növekedést nem követi az infláció emelkedése: többnyire 2 százalékos inflációs célja van a jegybankoknak, de a tényadatok ettől messze vannak.

A feltörekvő országok is stabilizálódnak, bár a korábbinál kisebb a növekedés, de még mindig 5 százalék körül van az átlag

Mi miatt kell akkor aggódnunk?

Roubini előadásában kitért arra is, mik azok a tényezők amik miatt aggódnia kell a világnak.

Kína földet ér - de hogyan?

Mindenekelőtt Kínát említette: ami a világ második legnagyobb gazdaságával történik, az számít az egész világnak – a közép-kelet-európai országok is a globális ellátólánc részei, ezért nekünk is oda kell figyelnünk. A nagy kérdés: soft landing vagy hard landing lesz, magyarán a kínai gazdaság a korábbi robusztus növekedés után finoman fékez le, vagy becsapódik a talajba? Roubini szerint mindkét forgatókönyv szélsőségesnek számít, inkább valami köztes eredmény várható. Az biztos, hogy Kína túl sokat fektet az ingatlanokba, infrastruktúrába, termelőeszközökbe. A növekedés munkaintenzív, nem pedig tőkeintenzív; közben erős állami szereplők mozgatják a gazdaság szálait.

A kínai vezetés túlságosan elkötelezett a 7,5 százalékos növekedési ütem mellett, hiszen ezt írták a tervekbe – agresszíven erősítik a növekedést gyorsító folyamatokat, ami további rossz eszközöket terel a bankokhoz, több lesz így a nem teljesítő hitel, erősödik az árnyékbankszektor, több fölösleges beruházást hajtanak végre ingatlanokba, inftrastruktúrába, termelőeszközökbe – márpedig ezzel csak tovább erősítik a rossz folyamatokat.

Roubini szerint ez a hozzáállás mindenesetre jó arra, hogy megakadályozza a hard landinget – inkább rough vagy bumpy landing lesz (fordítsuk mondjuk húzós vagy döcögős leszállásnak). Ennek pedig ugyanúgy Európára - Németországra, az eurózónára - is lesz hatása.

Fed: ne túl gyorsan, de ne is túl lassan!

A második problémaforrás a Fed politikája lehet a világ számára. A tapering, azaz a pénznyomda fékezése, a gazdaságélénkítő program kivezetése miatt jelentősen csökken a feltörekvő piacok pénzbősége. A Fed viszont csak lassan vezeti ki a QE3-at, várhatóan a jövő év közepéig marad a zéró kamat is, így ennek piaci hatása mérsékelt – bár vannak, akik aggódnak amiatt, hogy bele fognak húzni a szigorításba. Ez akkor fordulhat elő, ha az amerikai gazdaság gyorsabban nő a vártnál, miközben a munkaerőpiac gyorsabban áll talpra, és az infláció növelésébe is bele kell kezdeni. Roubini felhívta a figyelmet: bár jelenleg egy elkötelezett galamb, Janet Yellen áll a Fed élén, a tapering vagy a kamatemelés nem egy ember döntése, 12 tagú a döntéshozó testület – a vezető szava sokat számít, de a nyíltpiaci bizottság tagsága jórészt lecserélődött, legalább 3 új héja került a a testületbe - hiába galamb az elnök, előfordulhat, hogy felgyorsítják a szigorítást.

Persze az is baj, ha a Fed túl lassú lesz: a kívánatosnál lassabban vezeti ki a QE3-at, nem megfelelő tempóban kezd a kamatok emelésébe, és ezzel hozzájárul egy eszközár-buborék fújódásához. 5 évnyi zérókamat-politika után kell meghatározni a kamatemelés tempóját - emlékeztetett Roubini, ami nem könnyű feladat.

Európa: lassú kilábalás, sok munkanélküli, és jó erős populisták

A harmadik problémaforrás a világgazdaság számára Európa és az eurózóna. A potenciális növekedési ütem még mindig nagyon alacsony, a növekedés nagyon lassú, miközben nagyon magas a munkanélküliségi ráta Európa-szerte. Emellett továbbra is magasak az adósságráták. A kötvénypiacon is lehet egy mini-buborék – példaként Spanmyolországot említette, ahol a GDP 200 százaléka az államadósság, mégis alacsonyabbak az 5 éves kötvények kamatai az amerikai kamatoknál, miközben lényegésen több problémával küzdenek.

Európában emellett az alacsony növekedés és magas munkanélküliség mellett az EP-választáson megerősödő populista pártok,szélsőbal-szélsőjobb erők megnehezíthetik a szükséges gazdasági intézkedések kivitelezését.

Feltörekvők: az állam mindenbe beleüti az orrát

Ami a feltörekvő piacokat illeti: globális faktorok és országspecifikus faktorok egyaránt befolyásolják a helyzetet. A globális tényezők között több olyan is van, ami korábban támogató volt, mostanra viszont épp problémássá vált: például Kínai növekedés korábban erősítette a piacokat, most viszont a kínai növekedés lassul, ami rossz hír a piacoknak. Ugyanígy a Fed, a Bank of England laza monetáris politikája, pénznyomda-programjai bőséges likviditást hoztak a piacokra, mostanra viszont a végéhez közelít ez a világ.

Nehezíti a helyzetet az is, hogy az árupiacon esni kezdtek az árak, sok feltörekvő ország pedig nyersanyag-exportőr – ez persze nem mindenkire igaz, Magyarország például sokkal inkább importálja az nyersanyagokat.

Amire hosszú távon a legjobban figyelni kell a feltörekvő gazdaságokban az az, hogy az utóbbi időben az államkapitalizmus felé mozdultak el az országok: túl nagy szerepet vállalt az állam a gazdasági folyamatokban, túl protekcionista politikát folytatnak – rossz példaként Magyarországot említette, ahol nagyot nőtt az állami beavatkozás mértéke a gazdasági folyamatokban.

A kérdés az, hogy mely országok tudják strukturális reformok segítségével növelni a potenciális GDP-jüket, és melyekben erősödik meg az államkapitalizmus? Nem lehet ugyanis egy kalap alá venni a feltörekvő országokat, differenciálni kell közöttük – hívta fel a figyelmet Nouriel Roubini.

A feltörekvő országokat geopolitikai kockázatok is terhelik: első sorban az ukrán-orosz konfliktus, ami újabb amerikai-orosz hidegháború esélyét hordozza magában. Bár nem túl valószínű, de ez akár igazi háborúba is torkollhat - kizárni nem lehet ennek sem az esélyét, de kicsi a valószínűsége, nem ez az alapforgatókönyv. Roubini arra is felhívta a figyelmet: Kína gazdasági megerősödése Kína gopolitikai megerősödéséhez is vezet – meg kell bizonyosodni arról, hogy ez békés körülmények között történik meg. Ez a következő 20 év legfontosabb geopolitikai kérdése, nem pedig az, hogy például mi történik a Közel-Keleten.

Közép-Kelet Európa: 6 dolog, amire nagyon oda kell figyelni

A régióban a gazdasági kilábalás több pozitív tényező eredménye: a mérlegalkalmazkodás folyamata véget ért, kezd feltámadni a belső kereslet, az erősödő fejlett gazdaságok által biztosított kereslet is segít. A befektetők közben a kockázatosabb eszközök felé fordultak, estek a hozamok, ami végső soron a vállalatok forrásköltségeinek csökkenéséhez is vezettek. Javulnak a munkaerő-piaci mutatók is. Roubini arra is kitért: a feltörekvő országok közül sokan nem tagjai az eurózónának, ami hagy számukra némi extra mozgásteret.

A kockázatok között elsőként az orosz-ukrán helyzet romlását említette. Ez négyféleképpen okozhat problémát: gázellátási sokk is felmerülhet, a gáz ára és mennyisége nem mindegy; az ukrán növekedés lassulása a környező piacokat is veszélyeztetheti; gondot jelent a régió bankjainak ukrán kitettsége; emellett pedig ha Ukrajnától elfordulnak a befektetők, az megfertőzheti a régió többi piacát is.

Magyarországgal kapcsolatban elmondta: az OTP magas kitettsége miatt nagyobb a sérülékenység, emellett ha a régiót kerülik a befektetők, minket is fognak. Magyarország számára az Oroszország felé irányuló kereskedelmi csatornák is kiemelten fontosak.

A régió piacai számára viszont az mindenképpen jó hír, hogy az eszközárak viszonylag jól ellenálltak a konfliktus kirobbanásakor Oroszország és Ukrajna felől érkező hullámoknak.

A kilátások összességében pozitívak a régióban – végbement a mérlegalkalmazkodás, bár Magyarországon néhány bank még mindig nincs jó helyzetben. Hogy jó befektetési lehetőségként gondolnak-e egy országra, az a növekedési kilátásoktól függ, ez pedig a gazdaságpolitika kérdése.

Roubini 6 tényezőt sorolt fel, amelyekre különös figyelmet kell fordítani:

  1. Korábban hitelből és eszközár-buborékból finanszírozódott a növekedés, ez pedig nem fenntartható;
  2. az országok az idősödő társadalom problémájával küzdenek, ez ugyanis korlátozza a növekedési lehetőségeket;
  3. alacsony a foglalkoztatottsági ráta;
  4. az üzleti környezet nem mindenhol túl barátságos a külföldi befektetőkkel;
  5. további strukturális reformokra van szükség, növelni kell az innovációra, startupokra, a vállalkozói környezet javítására fordított kiadásokat;
  6. a finanszírozási folyamatoknak helyre kell állniuk – Roubini szerint itt nem csak a bankok hitelezési képességéről van szó, hanem a kockázati tőkéről, tőkepiaci finanszírozásról is.

Magyarország: pörög az államkapitalizmus

A világgazdasághoz és Európához hasonlóan Magyarországon is sokat javult a közelmúltban helyzet: a deficit csökkent, megkezdődött a növekedés, alacsony az infláció, és bár nem csökkent, de stabilizálódott az adósságráta.

Sérülékenységet okoz viszont a külső adósság, az államadósság magas szintje, az, hogy a bankszektorban a devizahiteles kérdésre még csak részleges megoldások születtek; kockázat, hogy még mindig magas a külföldiek kezében lévő államadósság, ezért az ő bizalmukra szükség van. Emellett az orosz-ukrán konfliktus kimenetele miatt is lehet aggódnunk.

A nem teljesítő hitelek aránya még mindig magas, a hitelezési folyamatok nem álltak még helyre alacsony a beruházások aránya. Kérdéses a kormányzat viszonya a külföldi befektetőkkel és befektetésekkel – a kormány korábban privatizált vállalatokat visszaállamosít, esetenként egész szolgáltatói iparágak kerülnek újra állami kézbe.

Ami a bankokra kivetett adókat ileti: a válság előtt a régió pénzügyi szektorában Roubini szerint is bőven voltak hibák, a bankok túlpörgették a hitelezést - bár ebben a kormányok, a szabályozók is hibásak voltak. Aztán beütött a recesszió, a nem teljesítő hitelek aránya megugrott, a bankok egy része alultőkésítetté vált. Bár Roubini szerint is fontos, hogy az adófizetésen keresztül mindenki kivegye a részét a problémák megoldásából, ha a kormányzat olyan mértékű adókat vezet be, hogy a bankok nem tudnak profitot termelni, akkor leállnak a hitelezéssel, mások pedig el is hagyhatják az országot – ez pedig nem jó hír, hacsak nem hiszünk abban, hogy jó dolog, ha az állam átveszi a pénzügyi szektor egy részét.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Orbán Viktor elszámította magát az akkugyárakkal, bukhatjuk a terveket
Király Béla | 2024. március 19. 05:42
Az elektromos autók piaca közel sem bővül úgy a világban, ahogy az előzetes elemzések jósolták. Ez pedig a magyar gazdaságra is hat, ahol a kormány komoly kockázatot vállalva óriási tétet tett az akkumulátorgyártásra.
Makro / Külgazdaság Utoléri -e Európa Oroszországot lőszergyártásban ASAP, azaz „sürgősen”?
Bózsó Péter | 2024. március 18. 19:03
Vajon mennyire segíthet az Európai Bizottság által múlt pénteken bejelentett félmilliárd eurós európai lőszergyártási program a lőszerhiánytól szenvedő Ukrajnának?
Makro / Külgazdaság Újabb vészjósló adat árnyékolja be a magyar gazdaság kilátásait
Privátbankár.hu | 2024. március 18. 18:06
Romlott az üzleti hangulat a német kiskereskedelemben februárban.
Makro / Külgazdaság Putyinnak adót kell emelnie, különben bajban lesz
Privátbankár.hu | 2024. március 18. 17:24
A még több pénzt felemésztő háborúhoz új források kellenek Putyinnak, mivel a nyersanyagok eladásából származó bevételek megcsappantak. Csökkenteni kell a jóléti alapokat is és magasan kell tartani az alapkamatot, hogy ne szabaduljon el az infláció. Emellett a hazai lakáspiac megélénkülésének feltételeiről és akadályairól is beszélt felelős szerkesztőnk, Mester Nándor a Trend FM Reggeli monitor című adásában.
Makro / Külgazdaság A gázra léphet Putyin Ukrajnában
Wéber Balázs | 2024. március 18. 15:04
Az ukrajnai offenzíva erősítését ígérte győzelmi beszédében Vlagyimir Putyin, aki az eddiginél is nagyobb önbizalommal vághat bele ötödik elnöki ciklusába. Mindez pedig nem jó hír a lőszer- és emberhiánnyal küzdő ukrán hadsereg számára. A hivatalos adatok szerint Putyin utcahosszal nyerte az elnökválasztást, valódi ellenfelei azonban nem voltak – azok ugyanis börtönben vagy külföldön vannak, vagy már halottak.
Makro / Külgazdaság Több pénz jött be Európába, mint amennyi kiment
Privátbankár.hu | 2024. március 18. 12:47
Legalábbis a külkereskedelem területén. Pozitív mérleggel zárta a januárt az eurózóna és az Unió is.
Makro / Külgazdaság Így is lehet: a törvényt betű szerint betartva sztrájkolnak a román köztisztviselők
Privátbankár.hu | 2024. március 18. 12:31
Azzal lassítják a munkát, hogy betartják a határidőt.
Makro / Külgazdaság Tárgyal a kormány a tiltakozó orvosokkal, elejét vennék a tömeges felmondásnak - Koreában
Privátbankár.hu | 2024. március 18. 11:47
Sztrájkolnak az orvosok, március végén tömegesen fel is mondanának, egy hónap után már kénytelen volt leülni velük az elnök is.
Makro / Külgazdaság Megint irigykedhetünk Romániára
Privátbankár.hu | 2024. március 18. 08:38
Pörög az autóipar a szomszédban.
Makro / Külgazdaság Ursula von der Leyen eurómilliárdokat ad - de nem Magyarországnak
Privátbankár.hu | 2024. március 18. 08:24
Egyiptom kapja a pénzt a migránshelyzet kezelésére egy új megállapodás keretében.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG