A HVCA jelentése szerint az egyesület befektető tagjai az idén január- és június közt összesen 19,813 milliárd forintot fektettek hazai vállalkozásokba.

A válság első éveit levezénylő görög miniszterelnök megnyitójával indul a Magyar Kockázati és Magántőke Egyesület (HVCA) regionális konferenciája a jövő héten. A statisztikák arról szólnak, hogy a kockázati tőke piacok már kilábalóban vannak a válságból.

Múltkor szemügyre vettük, hogy mi történhet befektetők szempontjából a fennmaradó 30-40 milliárd forinttal, amelyet be lehet fektetni kockázati tőkeként az Európai Unió Jeremie programjának keretein belül. A kihelyezés határideje azonban hamarosan lejár: december végéig lehet kifizetni a vállalkozásoknak a pénzeket. De mi lesz utána?

Január elsejétől Zsembery Levente vezeti az egyesületet. A cél az eddigi projektek felgyorsítása.

Úgy tűnik, tényleg vége a válságnak: szokatlanul optimista hangulatú előadást tartott Dr. Végzet Budapesten. A világgazdaság jó irányba tart, Közép-Kelet Európa is jó irányba tart, de azért bőven vannak kockázatok, amire oda kell figyelnünk: Kínára, a Fedre, Európára, Ukrajnára és az oroszokra, az inflációra, a hitelezésre, a bankokra és a magyar kormányra is.

Főként a külső finanszírozás helyzete miatt - a magas külső eladósodottság, a forintárfolyam bizonytalanságai és a külföldi befektetők magas aránya az állampapír-tulajdonosok között - egy újból bekövetkező piaci nyomás esetén Magyarország a régió egyik sebezhető pontja lehet – állítja Nouriel Roubini.

Hogyan alakul a befektetési klíma a következő évek során a kelet-közép-európai (CEE) régióban? Milyen lehetőségekkel szembesülhetnek a következő időszakban a priváttőke-befektetők a térségben? Mely területeken erősödhet a kockázatitőke-befektetések szerepe a következő években?

Összességében igen pozitív várakozásokkal tekintenek a következő évekre a hazai kockázatitőke-piac meghatározó szereplői. Álláspontjuk szerint az ukrajnai válság csak igen korlátozottan és rövid távon befolyásolja a kelet-közép-európai (CEE) régióban zajló befektetéseket.

Miközben a deficiteljárás miatt kisebb számháború alakult ki Brüsszel és Budapest között, az Európai Bizottság Magyarországnak adott először felmentést az uniós projekt-finanszírozásban aranyszabálynak tekintett 70-30%-os kötöttség alól. Nemcsak innovatív cégek juthatnak így plusz forráshoz, aminek elsősorban a munkahelyteremtésben lehet fontos szerepe.

Lassan beindulnak a Jeremie II-es magvető alapok, a kisebb cégek számára bőven lesz forrás idén, az alapkezelők a nyitottságban hisznek, de valójában nagyon óvatosak.

A közelmúltban tartotta közgyűlését a Magyar Kockázati- és Magántőke Egyesület, amelyen újabb két évre megerősítette pocizójában Bethlen Miklós elnököt.

A fiatal vállalkozói generáció figyelme manapság leginkább a startupok felé irányul, pedig működnek ebben az országban sikeres vállalkozások 10-20 éve is, melyek most szembesülnek a generációváltás problémájával. "Röghöz kötöttségek" és a jogszabályi háttér is akadályozza, hogy a nagy családi cégek gyorsan és hatékonyan tudják le az utódlást.

A Jeremie-programok felpezsdítették a hazai induló vállalkozásokat, de mit csináljanak azok a kezdők, akik nem jutnak az uniós milliók közelébe? Tippek, hogyan szerezzünk stratégiai partnert?

A rossz hangulat miatt csökkent a befektetési étvágy, a közép-európai magántőke-hangulatindex a tavaly áprilisi 153 pontról októberre 70 pontra esett, s azóta is csekély a javulás. A közép-európai régió többé nem létezik, az egyik része Észak-Kelet-Európa, amelynek legalsó országa Szlovákia, a másik Dél-Kelet-Európa, amely Magyarországtól Macedóniáig tart – mondták el egy konferencián.

A Magyar Kockázati- és Magántőke Egyesület (HVCA) 21 pontos javaslatcsomagot juttatott el a kormányhoz annak érdekében, hogy a magyar kockázati és magántőke iparág hatékonyabban vehessen részt a gazdaságélénkítésben. Kedvezőbb körülményeket teremtenének a befektetőknek és a vállalkozásoknak is, segítenék a legkisebbeket, hogy felkerüljenek a befektetők térképére.