Lapunk Minőségi Újságírás díjat kapott 2020. júliusában
KKV
Miközben a deficiteljárás miatt kisebb számháború alakult ki Brüsszel és Budapest között, az Európai Bizottság Magyarországnak adott először felmentést az uniós projekt-finanszírozásban aranyszabálynak tekintett 70-30%-os kötöttség alól. Nemcsak innovatív cégek juthatnak így plusz forráshoz, aminek elsősorban a munkahelyteremtésben lehet fontos szerepe.
  • EU-s pénzből először Magyarországon indultak kockázati tőke-programok
  • Most megint mi kaptunk először engedélyt: nem minden esetben kötelező a 30-70%-os finanszírozási "aranyszabály", bevonható társbefektető
  • Az új tőkebefektetési programok mobilizálhatják a magántőkét: még több forrás juthat el a cégekhez
  • Magántőke-befektetésben Magyarország sereghajtó, ez a szegmens - a kockázati tőkéhez hasonlóan - most uniós támogatással kaphat lendületet


Az állami Széchenyi Tőkealap (SZTA) vezetője, Csuhaj V. Imre, és a fejlesztési tárca helyettes államtitkára, Csepreghy Nándor mai sajtótájékoztatójukon jelentették be, hogy hosszas előkészítés után az Európai Bizottság külön engedélyt adott az SZTA egy éve futó kockázati tőke-programjának kibővítésére. A tőkealap elemezte a magyar vállalatok finanszírozási lehetőségeit, és ez alapján győzte meg arról Brüsszelt, hogy szükség lenne az eddigi feltételek enyhítésére, hogy még több hazai vállalkozás juthasson forráshoz.

A válság 2008-as kitörése óta a vállalkozások nehéz helyzetbe vannak, ha forrást akarnak szerezni, ennek a kérdésnek a megoldása a gazdaság teljesítménye és a foglalkoztatás bővítése miatt is nagyon fontos.

A kevésbé innovatív, hagyományos termelőágazatokban működő cégek lehetőségei e téren szűkösebbek voltak eddig - emelte ki Csepreghy Nándor.

Az SZTA hazai kezdeményezésű, új típusú engedélyével egy újabb lehetőséget kapunk arra, hogy a tagállamok közül egyedüliként vezessünk be és működtessünk egy mintaértékű megoldást. A következő EU költségvetési ciklusban pedig már a források elosztásának megtervezésekor is kiemelt szerepe lehet megszerzett tapasztalatainknak”- mutatott rá Csepreghy Nándor, fejlesztési programokért felelős helyettes államtitkár.

Új tőkeszemlélet: 3 új "terméket" indít az állami tőkealap

Egyenlően osztják le a pénzeket
Az SZTA 14 milliárd forintnyi forrást helyezhet ki a cégekhez, a programban az is különleges, hogy ezt a pénzt a 7 régió között egyenlő mértékben oszthatják el, fejlettsége miatt a közép-magyarországi régió általában kevesebb régiós forrást tud ugyanis lekötni, ez a szabály azonban itt nem él. Így minden régió 2-2 milliárdnyi forráshoz juthat.

A hazai piacon aktív kockázati tőkealapok jellemzően az egymillió euró feletti befektetési lehetőségeket keresik, a magánbefektetők és az üzleti angyalok pedig elsősorban a pár millió forintos befektetésben gondolkodnak. E két sáv között kielégítetlenek a forrásigények, miközben a vállalati szektor alultőkésített. Az uniós támogatással elrajtoló Jeremie-programok visszatérítendő támogatása elsősorban az innovatív cégeket célozzák, az ún. startupokat. A most kapott külön engedéllyel azonban a hagyományos szektorok cégei is könnyebben forráshoz juthatnak. Az SZTA piaic helyzetelemzése meggyőzte az EU-t, hogy további támogatásra szorulnak azok a cégek, akik eddig nem fértek hozzá az uniós pénzből felfutó kockázati tőkealapok pénzéhez.



Csuhaj V. Imre

Mint Csuhaj V. Imre elmondta, teljesen új tőkeszemlélettel helyezhetnek ki pénzeket a befektetésre alkalmasnak talált hazai cégekbe. A külön engedély alapján március 20-ától az egy projektre jutó maximum összeg 200 ezer euróról 750 ezerre emelkedik ráadásul. A gyakorlatban az új lehetőség azt jelenti, hogy az SZTA 3 új "termékkel" jelenhet meg a hazai kockázati tőkepiacon.

A visszatérítendő tőkeforráshoz azok a már legalább két éve működő, legfeljebb kétmilliárd forintos árbevételű magyar kis- és középvállalatok juthatnak hozzá, amelyek növekedési, fejlesztési terveik eléréséhez keresnek tőkét. A tőkebevonásra az SZTA-nak többféleképpen is lehetősége nyílik, önállóan, vagy társbefektetőkkel közösen.

Újdonság, hogy az eddigi támogatások 70 (támogatás) - 30 (önrész) százalékos megoszlása helyett a független, privát befektető részesedése elegendő, ha 10 százalék, a másik 20 százalék előteremthető a célvállalat feltőkésítésével, mondjuk az eredménytartalékból (vagy például a követelések beváltásából is). Az SZTA társbefektetőként a további 70 százalékot adhatja, vagyis befektetőkkel együtt is jelentkezhetnek ebbe a programba a forrást kereső cégek.

Még több tőke mozdulhat meg

Lehetőség lesz arra is egy másik konstrukció keretében, hogy kevésbé kötött rendszerben működhessen együtt magánbefektetőkkel az alap, ezek szerint a privát befektetőknek nem kötelezettségként szabják meg a 30 százalékos önrészt, hanem célként, vagyis lehetőség van arra is, hogy adott esetben egy befektető kiszálljon egy projektből. Ilyenkor az SZTA új befektető után nézhet. Az együttműködés keretei itt sokkal lazábbak, a magánbefektetőknek a Jeremie-alapoknál ugyanis kötelezően be kell tenniük az alapba a saját pénzüket. Ráadásul a Jeremie más nagyságrendet képvisel, egy 4,3 milliárdos tőkealapnál 3 milliárdot az EU ad, a többit a befektetők rakják össze. Innen kiszorulhatnak ugyanakkor azok a befektetők, akik 50-100 millióval szállnának be ígéretes cégekbe, projektekbe.

Csuhaj V. Imre is azt emelte ki a fent felsorolt két "termék" kapcsán, hogy az mobilizálhatja a kisebb volumenű magántőkét, amire eddig nem volt lehetőség. Csuhaj szerint ugyanakkor a "legunortodoxabb" megoldás a harmadik finanszírozási lehetőség, itt ugyanis még a 10 százalékos önrészre sincs szükség. Ebben az esetben az alap magánbefektetőkkel együtt vegyes profilú cégek üzletágfejlesztését támogathatja, mondjuk olyan tevékenységi kör felfuttatását, ami addig nem tartozott a cég főprofiljába. A gyengébb "belépési korlátot" azonban nem adja ingyen az EU, ez csak akkor lehetséges, hogyha piaci tesztet futtat le az SZTA. Vagyis az ilyen projekteket az SZTA, az NFÜ és a HVCA, a hazai kockázati- és magántőketársaság honlapján nyilvánosan ki kell írnia, és van befektető, aki ebbe beszállna, akkor annak az SZTA-nak helyet kell biztosítania. Ez egy jó lehetőség arra, hogy akik eddig a tőkekorlát vagy a volumen miatt nem tudtak pénzt fektetni hazai cégekbe, most léphessenek.

100 cégbe akarják magukat bevásárolni

Csuhaj szerint nehéz megbecsülni, de nagyjából 800 és 2500 közé tehető azon cégek száma, kik részt tudnak venni a programban, az SZTA célja, hogy 2015-ig 100 cégben szerezzen részesedést. Az Új Széchenyi Terv égisze alatt működő SZTA eddig 17 befektetésről döntött és 1,2 milliárd forintot helyezett ki, de 3,6 milliárd forintnyi forrásról született eddig összesen befektetési döntés, év végére 4 milliárd felett lesznek.

Az SZTA a kisebb cégek forrásszerzésére is több programot kidolgozott, a kisebb tőkeinjekcióknál elég lesz például a befektetési utáni második évben 5 munkahely fenntartása, korábban többet írtak elő, ez ugyanakkor korlátozó tényező volt. Munkahelyek fenntartása ugyanakkor a tőkekövetelmények lazulásával együtt is megmarad a most bejelentett három új konstrukciónál, hiszen Csuhaj szerint fontos, hogy "régiós forrásokból a régiós munkahelyteremtést támogassuk".

A HVCA nemrég közölt adatai szerint Magyarországon a cégfinanszírozásban a magántőke nem tölt be jelentős szerepet, annak GDP-hez mért arányát nézve hazánk a sereghajtók között van. A most induló három új konstrukció azonban azt is magával vonhatja, hogy az 50-200 millió forint közti összegek megmozduljanak végre és a hazai cégek befektetési lehetőségként tűnjenek fel azon befektetők előtt, akik eddig erről a piacról kiszorultak.



LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára. Sok éves tapasztalattal a hátunk mögött elérkezettnek láttuk az időt arra, hogy szintet lépjünk és egy olyan lehetőséget kínáljunk Önöknek, amelynek segítségével egyes témakörök elismert szakértőinek - így többek között Bod Péter Ákos, Pogátsa Zoltán, László Csaba, Prinz Dániel vagy Szakonyi Péter - véleményeihez, mélyelemzéseihez, neves újságírók által készített egyedi tartalmakhoz jutnak hozzá. Ennek formája egy ELŐFIZETÉS, mely egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között klubtagságot, webinárumokon való részvételt, a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.

Előfizetőink naponta 4-6 unikális, máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá az első hónapban 390 forintért.

Cikkeink túlnyomó többsége azonban továbbra is szabadon olvasható marad.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és a Privátbankár kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz januárban, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Ersténél 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 102 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait!

KKV Iparűzési adó: erre figyelnie kell a cégeknek
Privátbankár.hu | 2021. február 24. 13:40
Az alacsonyabb iparűzési adómérték automatikusan jár a kis- és közepes vállalkozásoknak (kkv), és a március 15-ig fizetendő adóelőleg is felezhető. Ez utóbbihoz mindössze egy nyilatkozat benyújtására van szükség. Ma reggelig az érintett kkv-k csaknem 90 százalékától, mintegy 410 ezer vállalkozástól már be is érkezett a nyilatkozat az adóhivatalhoz - közölte a Pénzügyminisztérium.
KKV Fontos részleteket tudtunk meg az Orbán-kormány gyorskölcsönéről
Baka F. Zoltán - Kollár Dóra - Vég Márton | 2021. február 9. 05:51
Inkább vidékieknek, de nem az agráriumban érdekelt vállalkozásoknak szánják a 10 milliós kamatmentes hitelt, amihez katások is hozzáférhetnek, és a pénzt akár egy másik hitel kiváltására is lehetne fordítani. Itt tart az előkészítő munka, amivel e hét végén végeznek, mások mellett az MKIK bevonásával. Megkérdeztünk több érintett szakmai szervezetet és érdekképviseletet arról, hogy mit gondolnak a programról. És az ötletgazdát is.
KKV Soha nem fogyott még ennyi hitel a Takarékbank MFB Pontjain
Privátbankár.hu | 2021. január 20. 14:55
Több mint 67 milliárd forintot folyósítottak a Takarékbank vezette konzorcium MFB Pontjai tavaly a vállalkozásoknak és a lakosságnak, ami rekordnak számít. A 2016-os indulás óta a legjobb évet zárták, túlszárnyalva az előzetes tervet, és így támogatva a gazdaság működésének fenntartását a válsághelyzetben. A vállalkozások leginkább a nulla százalékos forgóeszközhitelt keresték, amelyet a járvány következményeinek enyhítésére indítottak el, de sokan igényeltek kedvezményes forrást a válságra reagáló fejlesztéseikhez, beruházásaikhoz is. Az MFB Pontok az észak- és a dél-alföldi régióban fogadták be a legtöbb igénylést. Idén a hétéves uniós költségvetési ciklus kifutása miatt nem várnak bővülést, hanem a tavalyihoz hasonló forgalomra készülnek.
KKV A pandémia közepette se szüntették meg tömegesen a cégeket az országban
MTI | 2021. január 20. 06:40
A Nemzeti Cégtár adatai szerint nem következett be az, amire számítani lehetett.
KKV Még mindig nagyon kelendő az NHP Hajrá
Privátbankár.hu | 2021. január 5. 17:11
Még mindig jelentős az érdeklődés.
KKV Túszul ejtette a cégeket a Facebook: Stockholm-szindrómában a kkv-k
Privátbankár.hu | 2020. december 15. 12:27
 A Facebook már nemcsak a kis- és közepes vállalkozások legnépszerűbb marketingeszköze, hanem a leghatékonyabbra értékelt is. A legtöbb kkv oda menekült a koronavírus „elől”, azonban a kék óriás egyre többet követel a sikerért cserébe, mégis jobban bíznak benne. Stockholm-szindrómában a kkv-k – derül ki a Marketing Commando tíz éve folyó felmérésének idei eredményéből.
KKV Támadás a KATA ellen: ez volt az oka?
Baka F. Zoltán | 2020. december 10. 05:11
Sem a járvány, sem a gazdasági válság nem tudott megálljt parancsolni az egyéni vállalkozások gyarapodásának.
KKV Hiába gondolja másképpen a kormány, szükség lenne a bértámogatásra
Valkai Nikoletta | 2020. november 2. 17:41
Szinte már biztosra vehető, hogy nem készül a kormány újabb bértámogatási programra a Gazdaságvédelmi akcióterv részeként, hiszen ahogy az a kormányzati kommunikációból is kiderült, a beruházásokban látják a magyar gazdaság kilábalásának kulcsát a kornavírus-járványból. Az érdekképviseletek azonban a tavasszal együttesen kicsiszolt bértámogatási rendszer folytatása mellett érvelnek.
KKV Új kezességvállalási konstrukciót élesített a kkv-knak a Garantiqa
Privátbankár.hu | 2020. október 26. 10:51
Az Investment Hitelgarancia az 500 milliárd forintos Krízis Garanciaprogram keretében érhető el kkv-k számára. A programban eddig közel 7500 hazai vállalkozás összesen 345 milliárd forintnyi hitelt kaphatott.
KKV Kevesebb adókedvezményre csaptak le a magyar cégek, mint korábban
Privátbankár.hu | 2020. október 2. 14:13
Megjelent a költségvetési zárszámadás a 2019-es évről, amely egyebek mellett az adókedvezmények keretében be nem szedett pénzekről is számot vet. Most kiderül, mennyi pénzt és milyen formában hagyott a cégeknél a kormány.
Friss
hírlevél
depositphotos

Legyen Ön is előfizetőnk!

Előfizetőink naponta 4-6 egyedi, máshol nem olvasott,
minőségi tartalomhoz jutnak hozzá, az első hónapban 390 forintért.