- EU-s pénzből először Magyarországon indultak kockázati tőke-programok
- Most megint mi kaptunk először engedélyt: nem minden esetben kötelező a 30-70%-os finanszírozási "aranyszabály", bevonható társbefektető
- Az új tőkebefektetési programok mobilizálhatják a magántőkét: még több forrás juthat el a cégekhez
- Magántőke-befektetésben Magyarország sereghajtó, ez a szegmens - a kockázati tőkéhez hasonlóan - most uniós támogatással kaphat lendületet
Az állami Széchenyi Tőkealap (SZTA) vezetője, Csuhaj V. Imre, és a fejlesztési tárca helyettes államtitkára, Csepreghy Nándor mai sajtótájékoztatójukon jelentették be, hogy hosszas előkészítés után az Európai Bizottság külön engedélyt adott az SZTA egy éve futó kockázati tőke-programjának kibővítésére. A tőkealap elemezte a magyar vállalatok finanszírozási lehetőségeit, és ez alapján győzte meg arról Brüsszelt, hogy szükség lenne az eddigi feltételek enyhítésére, hogy még több hazai vállalkozás juthasson forráshoz.
A kevésbé innovatív, hagyományos termelőágazatokban működő cégek lehetőségei e téren szűkösebbek voltak eddig - emelte ki Csepreghy Nándor.
Az SZTA hazai kezdeményezésű, új típusú engedélyével egy újabb lehetőséget kapunk arra, hogy a tagállamok közül egyedüliként vezessünk be és működtessünk egy mintaértékű megoldást. A következő EU költségvetési ciklusban pedig már a források elosztásának megtervezésekor is kiemelt szerepe lehet megszerzett tapasztalatainknak”- mutatott rá Csepreghy Nándor, fejlesztési programokért felelős helyettes államtitkár.
Új tőkeszemlélet: 3 új "terméket" indít az állami tőkealap
| Az SZTA 14 milliárd forintnyi forrást helyezhet ki a cégekhez, a programban az is különleges, hogy ezt a pénzt a 7 régió között egyenlő mértékben oszthatják el, fejlettsége miatt a közép-magyarországi régió általában kevesebb régiós forrást tud ugyanis lekötni, ez a szabály azonban itt nem él. Így minden régió 2-2 milliárdnyi forráshoz juthat. |
A hazai piacon aktív kockázati tőkealapok jellemzően az egymillió euró feletti befektetési lehetőségeket keresik, a magánbefektetők és az üzleti angyalok pedig elsősorban a pár millió forintos befektetésben gondolkodnak. E két sáv között kielégítetlenek a forrásigények, miközben a vállalati szektor alultőkésített. Az uniós támogatással elrajtoló Jeremie-programok visszatérítendő támogatása elsősorban az innovatív cégeket célozzák, az ún. startupokat. A most kapott külön engedéllyel azonban a hagyományos szektorok cégei is könnyebben forráshoz juthatnak. Az SZTA piaic helyzetelemzése meggyőzte az EU-t, hogy további támogatásra szorulnak azok a cégek, akik eddig nem fértek hozzá az uniós pénzből felfutó kockázati tőkealapok pénzéhez.
|
| Csuhaj V. Imre |
Mint Csuhaj V. Imre elmondta, teljesen új tőkeszemlélettel helyezhetnek ki pénzeket a befektetésre alkalmasnak talált hazai cégekbe. A külön engedély alapján március 20-ától az egy projektre jutó maximum összeg 200 ezer euróról 750 ezerre emelkedik ráadásul. A gyakorlatban az új lehetőség azt jelenti, hogy az SZTA 3 új "termékkel" jelenhet meg a hazai kockázati tőkepiacon.
A visszatérítendő tőkeforráshoz azok a már legalább két éve működő, legfeljebb kétmilliárd forintos árbevételű magyar kis- és középvállalatok juthatnak hozzá, amelyek növekedési, fejlesztési terveik eléréséhez keresnek tőkét. A tőkebevonásra az SZTA-nak többféleképpen is lehetősége nyílik, önállóan, vagy társbefektetőkkel közösen.
Újdonság, hogy az eddigi támogatások 70 (támogatás) - 30 (önrész) százalékos megoszlása helyett a független, privát befektető részesedése elegendő, ha 10 százalék, a másik 20 százalék előteremthető a célvállalat feltőkésítésével, mondjuk az eredménytartalékból (vagy például a követelések beváltásából is). Az SZTA társbefektetőként a további 70 százalékot adhatja, vagyis befektetőkkel együtt is jelentkezhetnek ebbe a programba a forrást kereső cégek.
Még több tőke mozdulhat meg
Lehetőség lesz arra is egy másik konstrukció keretében, hogy kevésbé kötött rendszerben működhessen együtt magánbefektetőkkel az alap, ezek szerint a privát befektetőknek nem kötelezettségként szabják meg a 30 százalékos önrészt, hanem célként, vagyis lehetőség van arra is, hogy adott esetben egy befektető kiszálljon egy projektből. Ilyenkor az SZTA új befektető után nézhet. Az együttműködés keretei itt sokkal lazábbak, a magánbefektetőknek a Jeremie-alapoknál ugyanis kötelezően be kell tenniük az alapba a saját pénzüket. Ráadásul a Jeremie más nagyságrendet képvisel, egy 4,3 milliárdos tőkealapnál 3 milliárdot az EU ad, a többit a befektetők rakják össze. Innen kiszorulhatnak ugyanakkor azok a befektetők, akik 50-100 millióval szállnának be ígéretes cégekbe, projektekbe.
Csuhaj V. Imre is azt emelte ki a fent felsorolt két "termék" kapcsán, hogy az mobilizálhatja a kisebb volumenű magántőkét, amire eddig nem volt lehetőség. Csuhaj szerint ugyanakkor a "legunortodoxabb" megoldás a harmadik finanszírozási lehetőség, itt ugyanis még a 10 százalékos önrészre sincs szükség. Ebben az esetben az alap magánbefektetőkkel együtt vegyes profilú cégek üzletágfejlesztését támogathatja, mondjuk olyan tevékenységi kör felfuttatását, ami addig nem tartozott a cég főprofiljába. A gyengébb "belépési korlátot" azonban nem adja ingyen az EU, ez csak akkor lehetséges, hogyha piaci tesztet futtat le az SZTA. Vagyis az ilyen projekteket az SZTA, az NFÜ és a HVCA, a hazai kockázati- és magántőketársaság honlapján nyilvánosan ki kell írnia, és van befektető, aki ebbe beszállna, akkor annak az SZTA-nak helyet kell biztosítania. Ez egy jó lehetőség arra, hogy akik eddig a tőkekorlát vagy a volumen miatt nem tudtak pénzt fektetni hazai cégekbe, most léphessenek.
100 cégbe akarják magukat bevásárolni
Csuhaj szerint nehéz megbecsülni, de nagyjából 800 és 2500 közé tehető azon cégek száma, kik részt tudnak venni a programban, az SZTA célja, hogy 2015-ig 100 cégben szerezzen részesedést. Az Új Széchenyi Terv égisze alatt működő SZTA eddig 17 befektetésről döntött és 1,2 milliárd forintot helyezett ki, de 3,6 milliárd forintnyi forrásról született eddig összesen befektetési döntés, év végére 4 milliárd felett lesznek.
Az SZTA a kisebb cégek forrásszerzésére is több programot kidolgozott, a kisebb tőkeinjekcióknál elég lesz például a befektetési utáni második évben 5 munkahely fenntartása, korábban többet írtak elő, ez ugyanakkor korlátozó tényező volt. Munkahelyek fenntartása ugyanakkor a tőkekövetelmények lazulásával együtt is megmarad a most bejelentett három új konstrukciónál, hiszen Csuhaj szerint fontos, hogy "régiós forrásokból a régiós munkahelyteremtést támogassuk".
A HVCA nemrég közölt adatai szerint Magyarországon a cégfinanszírozásban a magántőke nem tölt be jelentős szerepet, annak GDP-hez mért arányát nézve hazánk a sereghajtók között van. A most induló három új konstrukció azonban azt is magával vonhatja, hogy az 50-200 millió forint közti összegek megmozduljanak végre és a hazai cégek befektetési lehetőségként tűnjenek fel azon befektetők előtt, akik eddig erről a piacról kiszorultak.
A német kormány alaposan megvizsgálja a Nemzetközi Büntetőbíróság elfogatóparancsát, amelyet Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök és volt védelmi főnöke ellen adott, de nem tesz további lépéseket addig, amíg ők nemterveznek németországi látogatást. 
