Bemutatkozott az első Jeremie II-es alap a hazai kockázati és magántőke társaság (HVCA) mai konferenciáján. A Varga Zoltán (Első Magyar Kockázati Tőkealapkezelő Zrt.) érdekeltségi körébe tartozó Central Fund az I-es kiíráson is nyert, a Jeremie II-ben ún. magvető (seed) alapot indíthat - itt ugyanis indulhattak azok is, akik korábban nyertek az első kiíráson.
Pénz van, befektetés nem biztos, hogy lesz?
A Jeremie II. magvető alprogramjában amúgy 4 győztest hirdettek, ez alapkezelőnként legkevesebb 15 támogatandó projekt begyűjtését jelenti, vagyis csak a magvető alapoknak minimum 60 befektetést kell végrehajtaniuk a következő években. A szakértők szerint ez nem lesz egyszerű, ötletből ugyan nincs hiány, de a kockázati tőkét csak a teljesen tisztán működő vállalkozások képesek bevonzani, ráadásul ezek a cégek még nagyobb kockázatot (s így még nagyobb megtérülést?) jelentenek a befektetőknek, mint a I-es program alapkezelői által támogatott érettebb projektek. Telített lesz a piac és lesz forrás, az biztos, a meglévő 8 alapkezelő mellett idén 10 másik kezdheti meg működését (hogy kik, azt itt eláruljuk).
Nagy lesz a tülekedés a piacon
|
Az Európai Regionális Fejlesztési Alap által finanszírozott Új Széchenyi Kockázati Tőkeprogramok magvető és növekedési alprogramjai idén startolhatnak el - kissé megcsúszva az eredeti forgatókönyvhöz képest.
A Centralhoz tartozó Conor Fund indulásáról a Central-Fund Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt. partnere, Gerő Viktor számolt be a mai konferencia közönségének. A "vállalkozói oldalon" korábban többek között a Vatera.hu-t sikerre vezető szakember ismertette, hogy a II-es kiírásban majd a "kevésbé érett" cégeket keresik, melyeknél "már a legelején látható, hol lesz az üzlet exitje".
A seed szakasz egy induló cég életében az egyik legveszélyesebb, a Conor Fund ugyan a nyitottságot hirdeti, de láthatóan nagyon óvatosan fog a befektetésekhez hozzáállni. Az alapból egy-egy projekt összesen kétszer 150 ezer eurós tőkeinjekciót kaphat (vagyis nagyjából 90 millió forintot), a befektetések kifutási ideje pedig 3-5 év.
Milyen startupok jelentkezzenek?
Nehéz lesz a cégeknek értelmezni az "kevésbé érett" kifejezést, miközben egy-egy tőkeinjekcióval a Jeremie II-es alapkezelők csupán 44 millió forintot juttathatnak majd egy cégnek, a Conor Fund partnere azt mondja, ők kiforrott termékkel vagy kész szolgáltatással várják a befektetésre vágyó cégek jelentkezését. A Conornak az is fontos, hogy már a befektetés elején lássa, milyen exittel tud pénzt csinálni a befektetéséből. Az alap olyan elkötelezett csapattal induló cégeket keres, akik valós piaci igényeket elégítenek ki ( úgy tűnik ebben a szegmensben arra már kevés lenne a forrás, hogy a cégek megteremtsék új fajta szolgáltatásukra, termékükre a piaci igényt), és akiknek a piacismerete is elég mély. Természetesen nem hátrány, ha a cég nagy növekedési potenciállal rendelkezik...
|
| A Privátbankár.hu sorozata fiatal magyar vállalkozókról. |
A "csapat"
Gerő Viktor hangsúlyozta a "csapat fontosságát", úgy látszik nálunk is kezd meghonosodni az a befektetői szemlélet, hogy nagyon fontos, hogy elkötelezett legyen az, akibe a kockázati tőke befektet, sok múlik tehát a vállalkozók elszántságán és "hitén". Azért ne legyenek illúzióink, Európában és főleg nálunk a pénzügyi szemlélet még mindig fontosabb, főleg a seed alprogramban, ahol csak 3-5 év van egy befektetés sikerre viteléhez. Gerő szerint nagyon fontos, hogy a csapat kompetens legyen és "valaki üzleti szemléletet vigyen a cégbe". Szerinte "hiába csinálja meg valaki a világ legjobb termékét, ha azt nem tudja eladni". A Conor Fund azt várja a leendő cégeitől, hogy üzleti tervük átgondolt és fókuszált legyen.
Mit adhat egy kockázati tőkés az induló vállalkozónak?
Erre a legegyszerűbb válasz, hogy tőkét. Nem véletlen, hogy Gerő is ezt hagyta legutoljára felsorolásában. Nézzük, mit nyerhet még egy induló vállalkozás, ha "házasságot" köt egy kockázati tőkealappal. Először is a Conor Fund rendelkezik vállalkozás-fejlesztési tapasztalattal, kiterjedt szakmai kapcsolati hálóval itthon és külföldön, a pénzügyi folyamatokat támogatni és kontrollálni tudják.
Milyen házasságot ígérhet egy seed-alapkezelő?
A tőkeinjekció egyszerre jelenthet lehetőséget és veszélyt is - amit nemcsak a cégeknek, de az alapkezelőnek is jól meg kell fontolnia. A valamivel több mint 40 milliós befektetés a legtöbb kis létszámú cég esetében egy évnyi működést sem fedez, és akkor nem beszéltünk még a fejlesztésekről (így talán érthető, a Conor miért "kész" termékkel érkező pályázókat vár). Aki tehát tőkéhez jut egy seed-alapból, jobb ha mihamarabb újabb tőkeinjekció után néz, már ha hosszabb távra akarja biztosítani a finanszírozást. A cégeknek azzal is számolniuk kell, hogy egy alapkezelő minél hamarabb kapcsolódik be projektbe, annak annál nagyobb a kockázata, vagyis a "frigy" annál kevésbé szól az egyenlő partnerek viszonyáról (ettől az még lehet korrekt kapcsolat). Ez nem probléma és nem kedvező feltétel - egyszerűen csak egy olyan tényező, amivel számolni kell.
Fontos jó tanács
A Conor Fund partnere szerint azonban fontos a fair megállapodás az alapkezelő és a leendő portfóliócégei között, a nyitottság és az őszinteség csak előreviszi a projektet. A leghasznosabb tanács, amit kezdő vállalkozásoknak adott Gerő Viktor, hogy ha kockázati tőkéhez fordulnak, a legfontosabb, hogy "tisztában legyenek a lehetőségeikkel, de a korlátaikkal is".
| A 2007-2013-as időszakra az Európai Bizottság kezdeményezésére az Unió strukturális alapjainak egy részéből visszatérítendő jellegű finanszírozási támogatásokat hirdettek meg, aminek része a Joint European Resources for Micro to Medium Enterprises-program, vagyis a Jeremie-program. A források elosztására jött létre Magyarországon 2007-ben a Magyar Vállalkozásfinaszírozási (MV) Zrt, a 2 milliárd forint saját tőkével rendelkező cég az MFB-hez tartozik, de a forrásokkal kapcsolatos hatósági feladatokat a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) végzi. A programra allokált teljes forrás 230 milliárd forint. Az MV Zrt. több programot is meghirdetett - ide tartozik például a kombinált mikrohitel, erről lásd korábbi cikkünket -, köztük a Kockázati Tőke-programot. Ennek keretében az MV Zrt. 2009 végén írt alá közvetítői szerződést 8 hazai kockázati tőketársasággal, melyek összesen 45 milliárd forinttal gazdálkodó kockázati tőkealap kezelésével rajtoltak el (ez volt a Jeremie I. kiírása). |
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) friss közlése szerint a szeptemberi reálbérek 9,2 százalékkal voltak magasabbak az egy évvel korábbiaknál. 
