Lapunk Minőségi Újságírás díjat kapott 2020. júliusában
KKV
A fiatal vállalkozói generáció figyelme manapság leginkább a startupok felé irányul, pedig működnek ebben az országban sikeres vállalkozások 10-20 éve is, melyek most szembesülnek a generációváltás problémájával. "Röghöz kötöttségek" és a jogszabályi háttér is akadályozza, hogy a nagy családi cégek gyorsan és hatékonyan tudják le az utódlást.

A magyar vállalkozói réteg egy tekintélyes része generációváltás előtt áll, bár a hazai vállalkozói világ fiatalnak tekinthető, a rendszerváltás óta eltelt 20 év, a magukat kinövő és a "nagyság problémájával" sikeresen megbirkózó vállalatok vezetői már szögre akasztanák a gyárkulcsot. Az átmenet azonban korántsem könnyű, nem egy egyszerű személycseréről van szó ugyanis, a hazai kkv-kat jellemző attitűdök éppúgy belejátszanak a nehézkes utódlásba, mint a jogszabályi környezet rugalmatlansága.

Majd egy idegen megmondja, mi legyen?

A legszerencsésebb esetben van a családban valaki, aki tovább viszi a vállalkozást, az utódlás azonban így is akár 5-6 évet is felemészthet. Az átmenet "belső" pótlás esetében is nehézkes lehet, ilyenkor hasznos segítség lehet egy ún. interim menedzser bevonása. Az interim meghatározott időre (nagyjából félév) és feladatra köt szerződést a vállalkozással, küldetése, hogy biztosítsa a minél simább átadás-átvételt, "vezesse az utód kezét", de ne helyettesítse azt. Idehaza még nem annyira bevett módszer, kevés a jó szakember, ráadásul a magyar cégek nem szívesen engednek be magukhoz egy "idegent".
A nyugat-európai tapasztalat ugyanakkor azt mutatja, hogy egy külső szakember bevonása ilyenkor nagyon is hasznos lehet, főleg hogy "személytelenebbül", objektívebben áll egy családi cég ügyeihez, mint a jellemzően erős érzelmi kötődéssel rendelkező tulajdonosok.

Ennek hiányában megoldás lehet az utódlásra a menedzsment egy megbízható tagja, aki tovább viszi a céget. Más esetben azonban külső szereplőhöz kell fordulnia a cégnek, ami lehet egy pénzügyi vagy egy stratégiai befektető (a kettő nem ugyanaz: a pénzügyi befektető ugyanis érdekelt a cégtulajdonossal együtt egy sikeres exitben) és megoldás lehet a tőzsdére lépés is, de itthon ez nem jellemző - sorolta a lehetőségeket a Magyar Kockázati- és Magántőke Egyesület (HVCA) mai konferenciáján Horgos Lénárd, az M27 Absolvo partnere.

Kit kell egyáltalán pótolni?

Fotó: Schmid Zoltán.

A panelbeszélgetés résztvevői
- Dr. Budai Judit, Szecskay Ügyvédi Iroda
- Dr. Rudas László, a Felelős Családi Vállalkozásért Magyarországon Egyesület (FBN-H) elnöke
- Zsembery Levente, Biggeorge's-NV Kockázati Tőke Alapkezelő
- Kürti Tamás, Kürt Zrt., FBN-H alelnöke
- Boross Dávid, Óázis Kertészeti Kft., FBN-H PR fórumvezető
- Székely Ádám, Infogroup Kft.
- Soltész Gergő, az FHB Bank Zrt. vezérigazgató-helyettese

A konferencián egy panelbeszélgetésen az érintett cégek és szakmai szervezetek vezetői vitatták meg a generációváltás jelentette nehézségeket.

A beszélgetésből alapvetően az derült ki, hogy Magyarországon a nyugati kapitalista gazdaságokhoz képest (pl.: USA) lassabban zajlik, nehézkesen zajlik a  vezetőváltás.

Két probléma körvonalazódott a beszélgetésen: egyrészt a magyar cégvezetők nagyon is ragaszkodnak a vállalatukhoz, sok funkciót egy kézben tartanak (utódlásuk sokszor már csak ezért is nehéz), a külső segítséget, tanácsadást nehezen veszik, idegenkednek azoktól. A másik problémakör pedig abban rejlik, hogy ezeknél a cégeknél jellemzően nem válik el élesen a tulajdonos és a menedzsment, sem feladataiban, sem a vagyonelemek elosztásában.

Magukat akadályozzák a túlélésben?

Rudas László (a panelbeszélgetésekben részt vevők névsorát lásd keretes írásunkban) szerint emiatt sokszor már az is kérdés, kinek is az utódját kell megtalálni: a menedzserét vagy a tulajdonosét? Székely Ádám szerint a kérdés sokszor azért is bonyolult mert a tulajdonosi cash-flow nem válik el a cégestől. Szerinte a váltás kapcsán technikailag sok mindent le lehet ugyan rendezni, de a generációváltásnak van egy kulturális vonzata is, ami már több időt emészt fel. Van persze jó példa a sikeresen levezényelt generációváltásra, a Kürt Zrt-nél a négy örökös vitte tovább a céget, Kürti Tamás szerint a hangsúly a fokozatosságon és a jól átgondolt lépéseken volt. A konferencián korábban ismertetett felmérés eredményét Kürti vitatta, szerinte 1-3 év helyett jellemzően inkább 5 esztendő kell a sikeres átadáshoz. A Kürt amúgy a menedzsmentbe bevont külsősöket is, a HR ugyanis korábban a cégvezető kompetenciája volt, ma ez már nincs így. Boross Dávid szerint az átadás akár 10 évig is eltolódhat, attól függetlenül, hogy a tulajdonos vagy a menedzser szerepét veszi-e át az új generáció.
Székely szerint ez a szokatlanul hosszú idő betudható a hazai kkv-k szektorban betudható "röghöz kötöttségeknek", melyekről a tipikus magyar vállalkozó attitűd kapcsán már ejtettünk szót.

Honnan lesz pénz az átmenetre?

A generációváltás sokszor jár forrásbevonással is, legyen az új menedzsmenteszköz vagy a cég további növekedését lehetővé tévő új eljárás, termék, piac meghódítása. Ebben segíthetnek a már említett külső befektetők, akik leginkább a növekedési potenciál után mennek. Csakhogy jelenleg nem mondhatni, hogy a bankok csak úgy öntik a pénzt a vállalati szektorban.

Soltész Gergő elmondta, az FHB ebben a környezetben is foglalkozik "olyan egzotikus termékekkel, mint a hitelezés", szerinte a kínálat ugyan szűkebb lett, de ez szektoronként eltérő. A bankok alapvetően letértek a biztosítékalapú finanszírozásról, ami a szakember szerint kezdett fenntarthatatlanná válni. A pénzintézetek helyett alaposan megnézik, hova helyeznek ki pénzt, az óvatosság nem jelenti azt, hogy a "bankok behúzták a kéziféket". A kkv-szektorba továbbra is hitelt kihelyező bank vezérhelyettese szerint a növekedés szempontjából nem feltétlenül jelent gondot, hogy a tulajdonos és a menedzser egy személy egy családi cégnél, általában a cégvezető érzelmi ragaszkodása az, ami gátja lehet annak, hogy egy ilyen vállalkozás egy külső szereplő is be tudjon vonni a vállalkozás átalakításába.

Bizalmi vagyonkezelés lehet a megoldás

A hitelezés kapcsán már érintettük is azokat a külső feltételeket, melyek elősegíthetik a sikeres és gyors utódlást, de nem árt, ha ezt a jogszabályi környezet is támogatja. Rudas szerint az utódlás ma a jogi kötöttségek miatt irreverzibilis folyamat: egy vállalkozó vagy eladja a tulajdonrészét, vagy nem. Átmeneti lehetőségre nincs lehetőség, pedig számos nemzetközi példa van rá, hogyan lehet ezt megoldani: például a családi (vagyonkezelő) alapítványok létrehozásával.

A keresztes lovagok nyomában

Dr. Budai Judit szerint az ún. bizalmi (családi) vagyonkezelés jogintézmények bevezetése is megoldást jelentene a problémára. Ennek lényege, hogy ezen keresztül a vállalkozó a tulajdonrészéről nem mond le, de a döntéshozatali kompetenciákat és a vagyont átruházza a vagyonkezelőre úgy, hogy meghatározza a vagyonkezelés szempontjait, azzal, hogy a hasznokat a kedvezményezetteknek (adott esetben családtagjainak) át kell adni.

Ahogy a céges világban is sok minden megtörténhet, úgy egy család életében is, az utódra bízott cég létét például egy balul sikerült válás alaposan elbizonytalaníthatja, a bizalmi vagyonkezelőn keresztül a tulajdonos azonban gyorsan tud reagálni az ilyen helyzetekre, illetve nem kell attól tartania, hogy vagyona egy része elvész. Budai emlékeztetett rá, hogy ebben az ügyben nagy előrelépést jelent a Ptk jövő hétre tervezett módosításának elfogadása. Ezt a jogintézményt amúgy már korábban is beleakarták venni a polgári kódexbe, de a 2011 elejére tervezett hatálybalépés végül elmaradt.

Budai emlékeztetett rá, hasonló jogi megoldást a vagyonuk megvédésére már a hadba induló keresztes lovagok is alkalmaztak. Hozzánk 2012 végére érkezik meg ez a jogintézmény, de legyünk optimisták: legalább lesz. És ezen keresztül már rugalmasabban lehet kezelni az utódlást is.

Boross Dávid szerint a családi cégek nagy része egyelőre idegenkedik a bizalmi vagyonkezeléstől, számukra a családi alapítványok szabályozásának rendbetétele (vonzóbbá tétele) lehetne megoldás. A cégvagyon "letisztázása" itthon jogi szempontból nehézkes Boross szerint, a családi cégek pedig nem akarják a vagyonukat külföldre vinni, de ehhez szükség van az ezt támogató jogi környezetre.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára. Sok éves tapasztalattal a hátunk mögött elérkezettnek láttuk az időt arra, hogy szintet lépjünk és egy olyan lehetőséget kínáljunk Önöknek, amelynek segítségével egyes témakörök elismert szakértőinek - így többek között Bod Péter Ákos, Pogátsa Zoltán, László Csaba, Prinz Dániel vagy Szakonyi Péter - véleményeihez, mélyelemzéseihez, neves újságírók által készített egyedi tartalmakhoz jutnak hozzá. Ennek formája egy ELŐFIZETÉS, mely egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között klubtagságot, webinárumokon való részvételt, a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.

Előfizetőink naponta 4-6 unikális, máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá az első hónapban 390 forintért.

Cikkeink túlnyomó többsége azonban továbbra is szabadon olvasható marad.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és a Privátbankár kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz januárban, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Ersténél 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 102 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait!

KKV Iparűzési adó: erre figyelnie kell a cégeknek
Privátbankár.hu | 2021. február 24. 13:40
Az alacsonyabb iparűzési adómérték automatikusan jár a kis- és közepes vállalkozásoknak (kkv), és a március 15-ig fizetendő adóelőleg is felezhető. Ez utóbbihoz mindössze egy nyilatkozat benyújtására van szükség. Ma reggelig az érintett kkv-k csaknem 90 százalékától, mintegy 410 ezer vállalkozástól már be is érkezett a nyilatkozat az adóhivatalhoz - közölte a Pénzügyminisztérium.
KKV Fontos részleteket tudtunk meg az Orbán-kormány gyorskölcsönéről
Baka F. Zoltán - Kollár Dóra - Vég Márton | 2021. február 9. 05:51
Inkább vidékieknek, de nem az agráriumban érdekelt vállalkozásoknak szánják a 10 milliós kamatmentes hitelt, amihez katások is hozzáférhetnek, és a pénzt akár egy másik hitel kiváltására is lehetne fordítani. Itt tart az előkészítő munka, amivel e hét végén végeznek, mások mellett az MKIK bevonásával. Megkérdeztünk több érintett szakmai szervezetet és érdekképviseletet arról, hogy mit gondolnak a programról. És az ötletgazdát is.
KKV Soha nem fogyott még ennyi hitel a Takarékbank MFB Pontjain
Privátbankár.hu | 2021. január 20. 14:55
Több mint 67 milliárd forintot folyósítottak a Takarékbank vezette konzorcium MFB Pontjai tavaly a vállalkozásoknak és a lakosságnak, ami rekordnak számít. A 2016-os indulás óta a legjobb évet zárták, túlszárnyalva az előzetes tervet, és így támogatva a gazdaság működésének fenntartását a válsághelyzetben. A vállalkozások leginkább a nulla százalékos forgóeszközhitelt keresték, amelyet a járvány következményeinek enyhítésére indítottak el, de sokan igényeltek kedvezményes forrást a válságra reagáló fejlesztéseikhez, beruházásaikhoz is. Az MFB Pontok az észak- és a dél-alföldi régióban fogadták be a legtöbb igénylést. Idén a hétéves uniós költségvetési ciklus kifutása miatt nem várnak bővülést, hanem a tavalyihoz hasonló forgalomra készülnek.
KKV A pandémia közepette se szüntették meg tömegesen a cégeket az országban
MTI | 2021. január 20. 06:40
A Nemzeti Cégtár adatai szerint nem következett be az, amire számítani lehetett.
KKV Még mindig nagyon kelendő az NHP Hajrá
Privátbankár.hu | 2021. január 5. 17:11
Még mindig jelentős az érdeklődés.
KKV Túszul ejtette a cégeket a Facebook: Stockholm-szindrómában a kkv-k
Privátbankár.hu | 2020. december 15. 12:27
 A Facebook már nemcsak a kis- és közepes vállalkozások legnépszerűbb marketingeszköze, hanem a leghatékonyabbra értékelt is. A legtöbb kkv oda menekült a koronavírus „elől”, azonban a kék óriás egyre többet követel a sikerért cserébe, mégis jobban bíznak benne. Stockholm-szindrómában a kkv-k – derül ki a Marketing Commando tíz éve folyó felmérésének idei eredményéből.
KKV Támadás a KATA ellen: ez volt az oka?
Baka F. Zoltán | 2020. december 10. 05:11
Sem a járvány, sem a gazdasági válság nem tudott megálljt parancsolni az egyéni vállalkozások gyarapodásának.
KKV Hiába gondolja másképpen a kormány, szükség lenne a bértámogatásra
Valkai Nikoletta | 2020. november 2. 17:41
Szinte már biztosra vehető, hogy nem készül a kormány újabb bértámogatási programra a Gazdaságvédelmi akcióterv részeként, hiszen ahogy az a kormányzati kommunikációból is kiderült, a beruházásokban látják a magyar gazdaság kilábalásának kulcsát a kornavírus-járványból. Az érdekképviseletek azonban a tavasszal együttesen kicsiszolt bértámogatási rendszer folytatása mellett érvelnek.
KKV Új kezességvállalási konstrukciót élesített a kkv-knak a Garantiqa
Privátbankár.hu | 2020. október 26. 10:51
Az Investment Hitelgarancia az 500 milliárd forintos Krízis Garanciaprogram keretében érhető el kkv-k számára. A programban eddig közel 7500 hazai vállalkozás összesen 345 milliárd forintnyi hitelt kaphatott.
KKV Kevesebb adókedvezményre csaptak le a magyar cégek, mint korábban
Privátbankár.hu | 2020. október 2. 14:13
Megjelent a költségvetési zárszámadás a 2019-es évről, amely egyebek mellett az adókedvezmények keretében be nem szedett pénzekről is számot vet. Most kiderül, mennyi pénzt és milyen formában hagyott a cégeknél a kormány.
hírlevél
depositphotos

Legyen Ön is előfizetőnk!

Előfizetőink naponta 4-6 egyedi, máshol nem olvasott,
minőségi tartalomhoz jutnak hozzá, az első hónapban 390 forintért.