Határozott növekedést várnak a kockázatitőke-piac szereplői

Miközben arra figyelmeztetnek, hogy Magyarországon a KKV-szektor kormányzati támogatási politikája jelentős kiszorító hatást gyakorol a magántőkealapokra, főként a technológia és biotech szektor hazai aktivitásában várnak a régiós átlagtól felfelé való eltérést. A fenti témakörök részletes kifejtésével is foglalkozik a HVCA június 3-án megrendezésre kerülő 16. éves konferenciája, melynek idei kiemelt előadója Nouriel Roubini lesz.

Bethlen Miklós, a Mid Europa Partners partnere, a HVCA (Magyar Kockázati- és Magántőke Egyesület) elnöke szerint a tájékozott befektetők világos különbséget tesznek a CEE régió és Ukrajna között. Az előbbi terület európai beágyazottsága strukturális és intézményi értelemben továbbra is vonzó befektetési környezetet jelent, miközben politikai szempontból az érintett országok NATO-tagsága jelent megfelelő garanciát.

Edward Keller, a White & Case LLP ügyvédi iroda partnere is óvatos optimizmusának ad hangot az ukrán helyzettel kapcsolatban. Mint megjegyzi: „a válság ellenére a régió magán- és kockázatitőke-piaca az idei első félévben olyan mértékben bővelkedik ügyletekben, amire hét éve nem volt példa.”

Herczku György, a KBC Securities Corporate Finance üzletágának igazgatója sem tud vészforgatókönyvekről a válság kapcsán, de hozzáteszi: „a válság érzékenyen érintheti azokat az alapokat, amelyeknek portfoliójában jelentősebb orosz vagy ukrán piaci érdekeltséggel rendelkező cégek találhatók. A helyzet ugyanakkor fél vagy egy éven belül várhatóan rendeződni fog, így ezek az alapok is újra a hullámvasút felívelő szakaszára kerülnek majd.”

A szakértők a következő időszakra igen kedvező befektetési klímára számítanak a CEE régióban, és ezen belül Magyarországon is. A régióban a szolgáltató szektorok maradhatnak a fókuszban, a befektetők azon belül is leginkább a konszolidációs lehetőségeket keresik majd. Emellett a niche gyártócégek iránt is jelentős marad a kereslet. Mint Bethlen Miklós (HVCA, Mid Europa Partners) rámutat, a régió növekedése jórészt a külföldi direkt befektetéseken múlik, melyek egy része magán- és kockázati tőke. Ugyanakkor fennáll a kockázata, hogy ezt a befektetési formát egyes szektorokból szabályozói intézkedésekkel szorítják majd ki.

Magyarország magán- és kockázatitőke-piaca bizonyos területeken szintén kiugró teljesítmény elé nézhet. Ennek egyik oka, hogy jogi szempontból is sikeres konvergencia zajlott le ezen a területen.

„Részben a válság keltette bizonytalanság, és ebből fakadóan a szerződéses védelemre vonatkozó fokozott igény is elősegítette, hogy az M&A ügyletek struktúrája és a vonatkozó dokumentáció egyre igényesebbé és összetettebbé vált, elérve az általános európai színvonalat” – említ meg egy fontos szempontot Edward Keller (White & Case).

„Az EY legutóbbi M&A Barométere szerint Magyarországon 11 százalékos növekedés zajlott le 2013-ban. Számos hazai vállalat, különösen az IT és technológia szektorban nagyobb külföldi befektetők figyelmét is felkeltette – hívja fel a figyelmet Tüske Balázs, az EY tranzakciós tanácsadási szolgáltatások partnere.

„E területen a kockázati tőke bevonása a vállalkozók körében is egyre keresettebbé válik a gyors felemelkedés eszközeként. A nemzetközi tapasztalatok is azt mutatják, hogy érdemes odafigyelni a most még kisebb magyar technológiai cégekre, hiszen a jelenlegi dinamikus környezet könnyen kitermelhet egy Prezi vagy LogMeIn jellegű sikertörténetet. Ügyféltapasztalataink alapján elmondható az is, hogy az ukrán helyzet a CEE régióban még növelheti is az ügyletek számát, ahogy az ottani (elsősorban PE hátterű, technológiai, gyorsabban mozogni képest) vállalatok diverzifikáló lépésekbe kezdenek” – teszi hozzá Bányai András, az EY M&A menedzsere.

Herczku György (KBC) szintén azt valószínűsíti, hogy a Jeremie alapok által támogatott IT és biotech cégek másodkörös befektetések formájában a régiós átlag feletti kockázatitőke-aktivitást eredményeznek majd. Megállapítja ugyanakkor, hogy a KKV szektor intenzív – többek között olcsó hitelekkel és kedvező tőkefinanszírozással is operáló – támogatása kiszorítja a piacról a teljesen magántőkéből finanszírozott alapokat. Emellett a magántőke által kedvelt szolgáltató szektorokat a kormányzathoz közel álló befektetők is megkedvelték, amivel ugyancsak nehéz versenyezniük az alapoknak.

Katona Zsolt, a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) vezérigazgatója azt emelte ki, hogy a BÉT milyen szerteágazó szerepet tölthet be a hazai KKV-szektor fejlődése érdekében szükséges tőkepiaci forrásbevonás területén. A tőzsde tervezi egy külön KKV-szegmens kialakítását is, amelyhez azonban elengedhetetlen volna a kormányzat aktív közreműködése. E szerepvállalás keretében az állam egyrészt tőzsdeaspiráns cégeknek nyújtandó vissza nem térítendő támogatással, másrészt a nem állami finanszírozók befektetéseinek adott százalékára vonatkozó állami garanciavállalással járulhatna hozzá e szegmens növekedéséhez. Emellett társfinanszírozóként is megjelenhet a finanszírozást nyújtó szereplők között.

„Bízunk abban is, hogy a kormányzat felismeri az állami többségi tulajdonú vállalatok tőzsdei megjelenésében rejlő potenciált, melynek keretében haszonélvezője lehet a nyilvános tőkebevonás által biztosított előnyöknek. Az állami kontroll megtartásához ugyanis szükségtelen a céget száz százalékban birtokolni – a résztulajdonból befolyó pénzt pedig más nemzetgazdasági célok megvalósítására lehet hatékonyan elkölteni a költségvetés további terhelése nélkül” – mutat rá Katona Zsolt (BÉT).

A konferencia részletes programját a következő linken érheti el: //www.hvca.hu/conference/