|
| Isztambuli felhőkarcolók |
Németország egyre inkább a bevándorlókra van ráutalva, hogy a növekvő munkaerő-hiányt pótolni tudja – írja a Die Welt a munkaadókhoz közelinek mondott IW (Institut der deutschen Wirtschaft) kutatóintézetre hivatkozva. A menekültáradat azonban keveset tehet ezen munkaerőhiány leküzdésében, mert a menekültek iskolai képzettsége és szakmai tapasztalata elmarad az ország igényeitől.
Ezért Michael Hüther, az intézet igazgatója kanadai mintára pontrendszer bevezetését szorgalmazza, amellyel a jól képzett „munkamigránsok” az eddigi bürokratikus akadályok nélkül mehetnének Németországba dolgozni. Bevándorlás nélkül a munkaképes lakosság húsz év alatt több mint tízmillió fővel fog csökkenni – figyelmeztetnek a kutatók. (Németország lakossága most 82 millió fő körül van.)
Itt van nagy munkaerő-hiány
Különösen nagy szakemberhiány fenyeget az egészségügyben és az iparhoz kapcsolódó szakmákban. De diplomásokra és szakmunkásokra egyaránt szükség van. A digitalizálás miatt különösen nagy igény várható olyan szakemberekből, akik a modern technikai berendezések gyártásában, kezelésében, programozásában jártasak.
Az IW szerint a menekültek közül csak kevesen passzolnak ebbe a képbe. A 2014-ben elfogadott menekültkérelmek tulajdonosainak közel negyede nem végzett többet négy iskolai osztálynál. Így kétkezi munkára is csak több éves átfogó utóképzés után lennének alkalmasak. A felnőttek majdnem kétharmadának nincsen felsőfokú vagy más, szakmát adó képesítése. Ennek megfelelően csak a menekültek harmada dolgozik, azok is általában csak kisegítő munkákat.
Itt az új szó, a munkamigráció
„A menekültek nem azért jönnek, hogy megoldják a munkaerő-piaci problémáinkat, hanem azért, mert el kell hagyniuk a hazájukat” – figyelmeztet rá az igazgató. Védelmük humanitárius feladat, integrálásuk a német munkaerőpiacra alapvető érdeke az országnak és a menekülteknek is. De ezen felül szükség van irányított „munkamigrációra” is – mondta.
Franciaországból és Indiából mérnökök és más diplomások érkeznek, Kelet-Európából egészségügyi dolgozók. Menekültek ritkán dolgoznak az egészségügyben, kivéve 1500 szíriai orvost. Ők a románok, görögök és osztrákok után a negyedik legnagyobb szakértői munkavállalói csoportot adják a német egészségügyben, a magyarok egyébként 1322 fővel a hatodikak.
Az említett kanadai mintájú pontrendszerrel, amelyet már politikusok is szorgalmaznak, az EU-n kívülről munkavállalási szándékkal érkező szakemberek beutazását szeretnék megkönnyíteni.
(Korábbi hasonló véleményeket a menekültek munkaerőpiaci esélyeiről itt olvashatnak.)
|
Mi zúg Isztambul pincéiben? „Isztambul pincéiben” címmel írt cikket a Die Zeit a Törökországban élő, már 2,5 millió főre becsült szír lakosság helyzetéről. A nagyváros munkásnegyedében például százával vannak eldugott varrodák, amelyeket csak a gépek zúgása árul el, és ahol heti hat napon, napi tíz órában minimális bérért dolgoznak feketén a szíriai menekültek. A hatalmas menekülttömegből mindössze 6800 főnek van legális munkavállalási engedélye. Amikor megkérdezik a szíriaiakat, miért jönnek el Törökországból, általában azt válaszolják, „no future” – nincs jövő. Nincs más választásuk, mint feketén alantas munkák után járkálni, vagy Európába menni. Elvileg ez év elejétől egy tavalyi német-török megállapodás nyomán munkavállalási jogot kaptak a szírek, és ezzel jogot betegbiztosításra, valamint a 400 eurónak megfelelő minimálbérre. Ám sokan kételkednek abban, hogy ez valóban megváltoztatja a helyzetüket. A feketegazdaságban csak illegálisan és olcsón érdemes őket foglalkoztatni. A legtöbb feketemunkás 220 eurót keres, ezért sok családban a gyerekeknek is dolgozniuk kell a megélhetésért. Hivatalosan minimálbérre bejelentve már 2500 lírába (közel 800 euróba) kerülnének a munkaadójuknak. |
Ha az Európai Unió nem védi meg őshonos nemzeti közösségeket, nem különbözteti meg őket a bevándorló közösségektől, „akkor Európa saját sírját fogja megásni”. 
Vámháború, zuhanó dollár és AI-őrület – mihez kezdjen egy magyar kisbefektető?
