Hetven éve magyarok tíz- és százezrei karoltak egymásba, hogy egy szabad és demokratikus Magyarországért küzdjenek, a mára kivívott szabadságát pedig az ország soha többé nem fogja elengedni – mondta az 1956. október 23-i forradalom 70. évfordulóján tartott ünnepi beszédében Magyar Péter.
A miniszterelnök szerint 1956-ban az elnyomó hatalom a saját népével találta szemben magát, a hétköznapi emberekből lett hősök pedig a forradalomban egy független és demokratikus Magyarországért adták az életüket. 1956 ezért a magyar nemzeti egység szimbóluma kell legyen, mondta Magyar Péter, és arra hívta fel a magyarokat, kapaszkodjanak össze újra a hazájukért. Most rajtunk a sor, hogy éljünk a szabadságunkkal, és tudjuk, mi a teendőnk – emelte ki a kormányfő.
„Üdvözlöm Önöket egy olyan országban, amely kivívta szabadságát, megvédte demokráciáját, erősebb és szuverénebb, mint valaha, amely olyan büszkén tekinthet vissza hőseire, mint amilyen büszkén kimondhatjuk: az áldozatuk nem volt hiába!” – kezdte beszédét a kormányfő. Magyar Péter köszöntötte mindazokat az államfőket, elnököket, minisztereket és közjogi méltóságokat, akik világszerte Magyarországra érkeztek ünnepelni, és külön köszöntötte azokat, akik 1956-ban harcoltak a hazájukért, és megérhették a mai évfordulót.
„Egyetemisták, gyári munkások, édesanyák, kiskamaszok, pesti srácok és pesti lányok. Még nem tudhatták, mit hoznak a következő órák, napok és hetek. Még nem tudták, nem tudhatták, hányan fognak közülük kivándorolni, hány család élete törik kerékbe, hányan adják majd életüket a hazájukért. De hiszek benne, hogy ha tudták volna, sem cserélték volna el a sorsukat senkiére. Mert az a Magyarország, amelyre vágytak, azon a délutánon megszületett bennük: a szabad, erős, öntudatos, független haza” – mondta Magyar Péter.
Fotó: MTI / Bodnár Boglárka
„Hősök voltak, és mégis: ugyanolyan hétköznapi emberek, mint mi. Éppen ettől volt akkora erejük: az elnyomó hatalom bárhová fordult azokban a napokban, a saját népével találta szemben magát” – emelte ki a miniszterelnök. „A magyarok forradalmát a diktatúra a maga erejéből már nem tudta leverni. Ehhez egy világbirodalom hadserege kellett. Szovjet tankok kellettek, idegen fegyverek és katonai megszállás kellett.”
A forradalom leverése előtt viszont volt 13 nap, amellyel a magyar nép megrengette a világot, mondta a kormányfő. „Tizenhárom dicsőséges nap, amikor egy emberként mondta, kiáltotta, kiabálta a magyar nép, hogy ruszkik haza! Emlékezzünk erre a tizenhárom napra: arra a csodára, amikor a félelem órák alatt elpárolgott az országból. Amikor a kapualjakból kilépő pesti srácok megállították a világ legfélelmetesebb hadseregét.”
Fotó: Fortepan
Magyar Péter szerint az 1956-os forradalom ütötte be az első és talán legfontosabb szöget a kommunizmus koporsójába. „A rendszer még évtizedekig fennmaradt. Még megnyomorított életeket, szétszakított családokat, eltékozolt emberöltőket. De a magyar forradalom után többé tisztességes ember nem mondhatta azt, hogy a kommunizmus a szabadságot szolgálja, hogy a munkások nevében beszél, hogy a nép akaratából uralkodik. Mert itt Magyarországon pont a munkások keltek fel ellene: itt az istenadta nép követelte, hogy távozzon. És a szabadságot ígérő hatalom tankokkal felelt a szabadság követelésére. Ezt többé már soha semmilyen hazugság nem tudta eltakarni.”
A forradalom után pedig a hatalom nem érte be a bosszúval, emelte ki a kormányfő. „Az igazságot akarta megsemmisíteni, és az összekapaszkodó karokat végleg szétszakítani. Azt akarták, hogy a magyar gyanakodjon a magyarra, és mindenki lehajtott fejjel, magányosan féljen és éljen.” Ennek vált Magyar szerint szimbólumává 1958. június 16-án Nagy Imre, Maléter Pál és Gimes Miklós kivégzése.
„Ők a halálukkal nekünk is üzentek: a független és demokratikus Magyarországért adták az életüket. Mi pedig most, a forradalom után hetven évvel felemelt fejjel válaszolhatunk nekik: értjük az áldozatukat, őrizzük a szabadságukat, és ezt a hazát soha többé nem hagyjuk, nem engedjük eltiporni!” – mondta a miniszterelnök.
„Örökül hagytak még valamit 1956 hősei: Ötvenhat óta minden magyar vezetőnek tudnia kell, hogy a hatalma soha nem lehet fontosabb, mint a hazája szabadsága. Aki a saját népével szemben Moszkvában, vagy bárhol máshol keres támaszt, annak legyen 1956 intő figyelmeztetés: idegen támogatással ideig-óráig meg lehet tartani a hatalmat, de a magyarok szabadságvágyát soha nem lehet megtörni vele” – mondta Magyar Péter.
A miniszterelnök szerint az ’56-os forradalmárok egy szabad, független hazáért adták az életüket. „Azért küzdöttek, hogy emelt fővel, egyenrangú nemzetként állhassunk a világ előtt. És ma itt vannak velünk más szabad nemzetek vezetői, hogy együtt ünnepeljék velünk a magyar szabadságot és az ő hősiességüket. Azért is küzdöttek, hogy eltűnjenek a zsarnokság jelképei, hogy újra büszkén viselhessük a nemzeti színeinket. Nézzetek körül ezen a téren! Nézzétek a magyar zászlókat, a családokat, az együtt emlékező és ünneplő nemzedékeket!” – szólította a Kossuth téri tömeget Magyar Péter.
Bár évtizedeket kellett várni, de 37 éve, 1989-ben eljött az a nap is, amikor a forradalom miatt meghurcoltak visszakapták a becsületüket, mondta a kormányfő. „A titokban sokszor fejjel lefelé, összedrótozott kézzel és lábbal, jeltelen sírokba eltemetett mártírokat egy ország kísérhette utolsó útjukra. Ma az ő nevüket tanítjuk a gyermekeinknek. Az ő emléküket őrzik utcáink, tereink és iskoláink.”
1956 emléke pedig a nemzeti egység szimbóluma kell legyen Magyar Péter szerint: „Nem érti a forradalmat az, aki méricskéli, kinek jár a hálánk, kinek jut hely a nemzet emlékezetében. Ahogyan nem érti Magyarországot sem az, aki érdemesre és érdemtelenre, igaz magyarra és igaztalanra, idegenre osztja fel a honfitársainkat.” A kormányfő kiemelte: senkinek nincs joga kisajátítani a szabadságot, és senkinek nincs joga a magyarságából kirekeszteni azokat, akik másképp gondolkodnak a világról.
„Hetven évvel a csodálatos 13 nap után, amely megrengette a világot, a szabad Magyarország polgáraiként most rajtunk a sor: élni a szabadságunkkal, tenni ezért a csodálatos hazáért. Tudjuk, hogy mi a teendőnk” – mondta Magyar Péter. „Magyarország nem kompország. 1956-ban a magyarok egyértelműen választottak: a szabad, demokratikus Európához tartozunk. Megbízható szövetségesek akarunk lenni, akik emelt fővel ülnek a közös asztalnál.”
A kormányfő szerint bátorság, tudás és józan belátás kell ahhoz, hogy a magyar nemzet felül tudjon kerekedni Európa közepén az új, talán soha nem látott veszélyeken is. „Visszavettük a saját hazánkat, de ne feledje senki: a győzelem nem cél. A győzelem csupán eszköz. A szabadság nem egyetlen nap ünnepe, a szabadság a hétköznapok felelőssége is. Szentül fogadjuk ezért a forradalom hőseinek sírja felett, 1956 évfordulóján, hogy a megszerzett hatalmat soha nem használjuk fel a saját népünk ellen.”
Magyar Péter az ünneplő tömegtől azt kérte, a magyarság kapaszkodjon össze újra hetven évvel 1956. október 23. után. „Legyen hely mellettünk annak is, aki másfelől érkezik, aki másképp gondolkodik, aki most teszi meg felénk az első lépést. Hiszen annyi dolgunk van együtt, és olyan jó lenne egyszer úgy visszanézni ezekre az évekre, hogy végre éltünk a lehetőséggel. Olyan jó lenne olyan országot hagyni a gyermekeinkre, amelyre büszkék lehetnek, amelyre büszkék lehetünk.”
„Hetven éve egymásba karolva érkeztek ide a magyarok tízezrei, majd százezrei. Ma induljunk tovább ugyanazzal az elszántsággal, ugyanazzal a hazaszeretettel és ugyanazzal a reménnyel, amit a közösen kivívott szabadság adhat. Ez itt a mi hazánk, és mi bármire képesek vagyunk érte. Mert mi már soha, de soha nem fogjuk egy pillanatra sem elengedni a megszerzett szabadságunkat!” – zárta beszédét Magyar Péter miniszterelnök.
A Kossuth téri ünnepség előtt a parlament ünnepi ülését tartották meg, ahol a közjogi méltóságok mellett az Európai Unió vezetői is felszólaltak.
(Kormányzati Kommunikáció)
Íme, a péntek esti friss árfolyamok. 
