Ünnepi ülést tartott október 23-án, az 1956-os forradalom kirobbanásának 70. évfordulóján a magyar Országgyűlés, a parlamentben felszólalt Baka András államfő, Forsthoffer Ágnes, az Országgyűlés elnöke, Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és António Costa, az Európai Tanács elnöke is.
Baka András: 1956-ban a magyarok visszakövetelték a jogot, hogy maguk alakíthassák a sorsukat
Az 1956-os követelések jelentőségét emelte ki Baka András köztársasági elnök pénteken az Országházban, az 1956-os forradalom és szabadságharc 70. évfordulója alkalmából tartott ünnepi megemlékezésen.
Az államfő kiemelte: 1956. október 23-án a magyarok nem egyszerűen változást követeltek, hanem visszakövetelték a jogot, hogy maguk alakíthassák a sorsukat. Az egyes emberek követeléseiből egy nemzet akarata formálódott, és ezt a hangot az egész világ meghallotta – fogalmazott.
Fotó: MTI / Purger Tamás
Közölte: 70 évvel később Európa ismét olyan kihívásokkal néz szembe, amelyek próbára teszik a nemzetek közötti szolidaritást. A múlt arra figyelmeztet, hogy a béke, a szabadság és az emberi méltóság tisztelete nem tekinthető biztosítottnak, megőrzésük Európa nemzeteinek közös felelőssége – jelentette ki Baka András.
Forsthoffer Ágnes: a forradalom hőseinek áldozata kitörölhetetlenné tette a magyarokban a szabadság eszméjét
Az 1956-os forradalom hőseinek áldozata kitörölhetetlenné tette a magyarokban a szabadság eszméjét – hangsúlyozta Forsthoffer Ágnes, az Országgyűlés elnöke a forradalom és szabadságharc 70. évfordulóján az Országházban tartott ünnepi megemlékezésen.
A házelnök a forradalom eseményeit felidézve kiemelte: az október 23-át követő napokban a magyar nép felvette a harcot a diktatúrával szemben. Férfiak, nők, fiatalok és idősek, katonák és civilek egy emberként küzdöttek egy nemzet legnagyobb kincséért, a szabadságért.
Fotó: MTI / Hegedüs Róbert
Bátorságukat, helytállásukat soha nem felejtjük. Bár néhány reményteljes nap után a megtorlás nem maradt el, áldozatuk nem volt értelmetlen. Képes volt kitörölhetetlenné tenni a magyarokban a szabadság eszméjét. Képes még 70 esztendő után is hitet adni, hogy összefogással minden lehetséges. Képes egyesíteni és büszkévé tenni bennünket, magyarokat – fogalmazott.
Rámutatott: 1956. október 23. a nemzeti egység oly erős szimbólumává vált, hogy abból ma is erőt meríthetünk. Ezért is különösen fontos a nemzeti emlékezet megőrzése, mely mindannyiunk feladata.
A házelnök azt kérte, adjuk tovább a jövő generációinak 1956 üzenetét, azt, hogy a szabadságunk nem magától értetődő ajándék és annak megőrzése közös ügyünk és felelősségünk.
Ursula von der Leyen: Magyarország világossá tette, hogy a demokratikus visszacsúszás visszafordítható
Magyarország ismét elküldte a világnak a remény üzenetét: világossá tette, hogy a demokratikus visszacsúszás visszafordítható, a dezinformációt és a félelemkeltést le lehet győzni, a demokrácia jövője a nép kezében van – jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke pénteken, az 1956-os forradalom és szabadságharc 70. évfordulóján Budapesten, az Országházban tartott ünnepi megemlékezésen. Von der Leyen hangsúlyozta: a demokrácia győzelme nem elkerülhetetlen és a történelem nem egyenes út.
„Minden generációnak meg kell vívnia a saját küzdelmét, hogy újjáélessze a szabadságot és a demokráciát. Erkölcsi értelemben ez ennek az évfordulónak a szíve-lelke. A tanulság, amelyet soha nem szabad elfelejtenünk” – jelentette ki.
Mint mondta, „a magyaroknak nem kell elmagyarázni, mit jelent a demokrácia újjáélesztése”.
„Magyarország népe az esélytelenséggel dacolva harcolt a szabadságért, a demokráciáért és az igazságosságért, és olyan értékek mellett állt ki, melyek meghatározzák a mai Európáról alkotott képünket: a szabad választások, a szólásszabadság és a gondolatszabadság, a szabad élet, a korrupció nélküli kormányzás” – fogalmazott.
Fotó: MTI / Purger Tamá
Magyarországon a reformok valódi eredményeket hoznak, az ország ismét lehívhatja az európai forrásokat – mondta Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke pénteken Budapesten.
Az 1956-os forradalom és szabadságharc 70. évfordulója alkalmából az Országházban elmondott beszédében von der Leyen kiemelte, hogy a magyar kormány megerősítette a többi között a csalás és a korrupció elleni küzdelemre vonatkozó szabályokat és átláthatóbbá tette a közpénzek elköltésének mikéntjét, valamint az ország csatlakozik az Európai Ügyészséghez is.
Hozzátette: az idei év végéig a Next Generation EU (NGEU) uniós helyreállítási alaptól kezdve a tudományos élet szabadságához kapcsolódó alapokig további fejlemények várhatók.
„A komoly erőfeszítések eredménnyel járnak. A befektetői bizalom erősödik. Magyarország közös jövőnk iránti megújult elkötelezettségének köszönhetően pedig Európa is erősebb” – szögezte le von der Leyen.
António Costa: a demokráciáknak nem szabad engedniük a zsarnokságnak
Az 1956-os forradalom emléke arra tanít, hogy a demokráciáknak nem szabad engedniük a zsarnokságnak – jelentette ki António Costa, az Európai Tanács elnöke pénteken Budapesten, az 1956-os forradalom és szabadságharc 70. évfordulója alkalmából az Országházban elmondott beszédében, amelyben egyúttal a magyaroknak az Európai Unióba vetett bizalmára is rámutatott.
„Az elmúlt 22 év során az európai integráció új lehetőségeket teremtett a magyarok számára és jelentős gazdasági és társadalmi fejlődéssel járt” – jelentette ki Costa.
„Egy nehézségekkel teli világban a magyarok továbbra is tisztában vannak az Európai Unió értékével” – szögezte le, hangsúlyozva, hogy a hivatalos adatok szerint a magyarok 80 százaléka tartja az EU-t a stabilitás forrásának és nagy mértékben hasznosnak érzi az uniós tagságot.
Fotó: MTI / Hegedüs Róbert
Mint mondta, az 1956-os forradalom és szabadságharc hőseinek öröksége továbbra is arra ösztönzi Magyarországot és egész Európát, hogy megvédje a demokráciát, őrizze a közös értékeket és olyan Európai Uniót építsen, amely erősebb, egységesebb és virágzóbb, mint valaha.
Az ünnepi ülésen a Fidesz, a KDNP és a Mi Hazánk képviselői nem vettek részt.
(MTI)
Megszavazta az athéni parlament. 
