Az 1956-os forradalom és szabadságharc rengeteg áldozatot követelt. A holttestek közül több százat már másnap is nehezen lehetett azonosítani, különösen a katonákat. Sok család a mai napig keveset tud szerettei utolsó óráiról vagy halálának pontos helyszínéről.
Ebben a hiánypótló kutatásban is segítséget nyújt a Budapest Időgép. Az alkalmazás a Főváros Levéltára, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár, az Óbudai Egyetem Ybl Miklós Építéstudományi Kara (3D rekonstrukciók) és az Arcanum Adatbázis Kft. együttműködésében valósult meg, a Nemzeti Kulturális Alap, valamint Budapest egyesítésének 150. évfordulója alkalmából a Fővárosi Önkormányzat támogatásával.
Légifelvételek és az áldozatok adatbázisa
Az oldalon négy különböző időmetszetben (1837, 1873, 1908, 1937) barangolhatunk. A korabeli részletes, nagy felbontású térképek, levéltári iratok, régi utcanevek és hajdani tulajdoni lapok felhasználásával készült vektoros térkép segítségével bárki bepillanthat a régi városlakók életébe. Az oldalon emellett 1944-es légifelvételek, valamint az 1956-os forradalom és szabadságharc áldozatait bemutató térinformatikai adatbázis is helyet kapott.
Az Időgép mögött a Hungaricana óriási adatbázisa áll, amely több millió oldalnyi digitalizált forrásanyagot tartalmaz. Megtudhatjuk, hol emelkedtek a belvárosi grófi paloták, vagy éppen azt, hogy a házunknak, amelyben most lakunk, ki volt a tulajdonosa, és milyenek voltak annak idején a lakásméretek. A fejlesztők célja, hogy a folyamatos bővítésekkel mindez könnyen, gyorsan és szórakoztató formában legyen kutatható.
Milyen forrásokból dolgoztak az értékmentők?
A szakemberek többek között felhasználták a 2015 őszén, egy Kossuth Lajos téri lakás fala mögül előkerült 1944-es lakásadatszolgáltatási íveket. Emellett beépítették a 19. század végén és a 20. század elején vezetett telekkönyvi betéteket (a tulajdoni lapok elődjeit), korabeli épületterveket, fényképeket és képeslapokat is. Ezek a dokumentumok a tulajdonosváltozásokon túl család-, társadalom- és gazdaságtörténeti adatok tömegét nyújtják Budapest nagyvárossá válásának időszakából.
Ha a honlapon az utcanév-keresőre kattintunk, a térkép azonnal a megfelelő helyre ugrik, és hozzáférhetünk az egyes ingatlanokhoz kapcsolódó forrásokhoz. Mivel az utcanevek az idők folyamán többször változtak, a tájékozódást ma már néhány épület látványos 3D rekonstrukciója is segíti.
Fotó: Budapest időgép
550 légifelvétel óriási dokumentumértékkel
Történelmi tudásunk fontos alapja, hogy a Magyar Királyi Légierő 1944 áprilisában – az első nagyobb angolszász bombázások után pár nappal – kis magasságból lefényképezte Budapest találatot kapott kerületeit. A nagyjából 550 légifelvétel negatívjait a közelmúltig a Hadtörténeti Levéltárban őrizték. Ezek az anyagok az Arcanum és a Fortepan alapos munkájának köszönhetően, a legmodernebb digitális technikát használva váltak online elérhetővé.
Az oldalon emellett térképen kereshetők az 1956-os forradalom és szabadságharc áldozatainak adatai is. Ez a rendszer az 1956. október 23. és 1957 tavasza között erőszakos halállal, nagy valószínűséggel a forradalmi eseményekkel összefüggésben elhunyt személyek adatait jeleníti meg. Teljesen más érzés úgy sétálni a Vérmezőn vagy a Városmajor utca sarkán, hogy a térkép alapján pontosan tudjuk, hol estek el az olykor szinte gyerek korú fegyveresek, vagy hol lőttek be a szovjet tankok a bérházakba, kioltva az éppen kenyérért sorban álló édesanyák életét.
Fotó: Budapest időgép
Fókuszban a katonai áldozatok
A felületen egy kifejezetten a katonai áldozatokat bemutató aladatbázis is elérhető. Ez a kutatás Horváth Miklós és Tulipán Éva Keresztutak. Magyar Néphadsereg 1956 című kötetén, a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum Központi Irattárának személyi anyagain, valamint a temetői nyilvántartásokon alapul.
A rendszer több mint 230 katona részletes adatait tartalmazza. A térképes felületen az egyes helyszínekre kattintva vagy a nevekre keresve láthatóvá válnak az elhunyt honvédek adatai, haláluk körülményei és katonai minősítéseik.
Ki maradt ki a listáról?
A kutatók szigorú szempontok szerint jártak el: nem szerepelnek a listán azok, akik öngyilkosságot követtek el, balesetben hunytak el, illetve akiket nem sikerült azonosítani. Az adatbázis folyamatosan frissül, a könyv megjelenése óta előkerült új levéltári források és halotti anyakönyvek adatai is beépültek a rendszerbe. A módszertani háttér részletes leírása a Hungaricana tájékoztatása szerint egy hamarosan megjelenő tanulmányban lesz olvasható.
Rejtélyes rövidítések és a szovjet veszteségek
A katonai minősítéseknél 1990 előtti megfogalmazásokkal találkozhatunk:
- SZH: Szolgálati halott
- EH: Ellenforradalmi halott
- NSZH: Nem szolgálati halott
- HH: Hősi halott
A szovjet áldozatok számáról ma is csak megközelítő, olykor propagandacélokból torzított adatok léteznek. A Wikipedia adatai szerint nagyjából 720 szovjet katona esett el 1956-ban Magyarországon, de ahány forrás, annyiféle szám létezik. Az ő halálukat otthon a hozzátartozóknak azzal magyarázták, hogy a hazájukat védték a fasiszta ellenforradalmároktól.
Az elesett szovjet katonák közül sokan nem is oroszok voltak: távoli ázsiai régiókból érkeztek a Kárpátokon túlra, és sokszor azt sem tudták, melyik országban járnak. Míg a tisztjeik már évek óta Magyarországon állomásoztak (bár a laktanyát nyomós ok nélkül nekik is tilos volt elhagyniuk, így Budapestet alig ismerték), a besorozott közkatonák még a budapesti szovjet nagykövetség címével sem voltak tisztában
A növekedési prognózissal egyetértenek, de a 4,9 százalékos hiánnyal kapcsolatban szkeptikusak. 
