125 éve mérjük az időjárást. Az év első kilenc hónapjában még soha nem hullott olyan kevés csapadék Magyarországon, mint 2026-ban. Van vízstratégiánk a következő évtizedekre?
Ne csak olvasson a problémáról – legyen ott, ahol a megoldásokról beszélünk!
Klasszis Fenntarthatóság 2026 Konferencia
2026. november 5.
Horror és turisztikai látványosság: egy tömeggyilkos forradalmár-diktátor testét több mint száz éve konzerválják és őrzik Moszkvában, a Vörös téren. Ezrek látogatják mindennap a világ minden tájáról, beleértve saját szülőhazáját is. Mibe kerül, hogy Vlagyimir Iljics Uljanov (Lenin) bebalzsamozott testét 1924-es halála óta még mindig mesterségesen fenntartják, azzal a céllal, hogy egy – még Oroszországban is letűnt – korszak jelképét mindenki láthassa, aki akarja?
Oroszországban azonban – az úgynevezett rendszerváltás ellenére – Lenin nem egy letűnt korszak jelképe, hanem a történelem része, amelynek eseményeit mindenki úgy magyarázza, ahogy akarja, vagy ahogy éppen aktuális. Az egész országban állnak a Lenin-szobrok, és bár Leningrádot már Szentpétervárnak hívják, a kisebb településeken szinte mindenütt létezik ma is Lenin utca.
A test tartósítását Vlagyimir Vorobjov anatómia-professzor és Borisz Zbarszkij biokémikus kezdte el 1924-ben. Egy speciális oldattal (amely többek között kálium-acetátot és glicerint tartalmaz) itatják át a szöveteket, hogy megőrizzék a test rugalmasságát és formáját. A mauzóleumban a mai napig állandó, 16 °C-os hőmérséklet és 80–90 százalékos páratartalom uralkodik.
A testet rendszeres időközönként (körülbelül másfél évente) speciális kémiai fürdőbe helyezik egy mai, korszerű laboratóriumban, hogy megakadályozzák a bomlást. A második világháború idején, 1941-ben titokban Szibériába, Tyumenybe szállították, ahol egy speciális vonaton, illetve épületben vészelte át a harcokat.
Rendszeresen új műszempillákat kap
Különféle adatok láttak napvilágot arról, hogy ez évente mennyibe kerül az orosz költségvetésnek: a becslések 13 milliótól 15 millió rubelig terjednek. Egy külön erre a célra létrehozott kutatócsoport (az úgynevezett „Lenin Lab”) folyamatosan ellenőrzi a holttest állapotát.
A tetemet 18 havonta teljesen újrabalzsamozzák, ilyenkor másfél hónapra egy glicerinből, formaldehidből, kálium-acetátból és egyéb vegyszerekből álló, speciális folyadékkal teli üvegkádba áztatják. Rendszeresen pótolják a hiányzó részeket, például a régóta nem létező szempillákat. Szükség esetén mesterséges bőrfelületeket vagy paraffin-alapú anyagokat használnak a szövetek élethűen tartásához.
Lenin mauzóleuma: ezrek látogatják mindennap, a világ minden tájáról érkezve Fotó: Klasszis Média / Herman Bernadett
Harmincezer szeletre vágták az agyát
Halála után a szovjet vezetés mindent megtett azért, hogy tudományosan is bebizonyítsa: a bolsevik vezető zseni volt. Ezért eltávolították az agyát, és egy szigorúan titkos projekt keretében megvizsgálták. Ez évtizedekig a KGB egyik legjobban őrzött titka maradt. A vizsgálat során több mint 30 ezer (!) szeletre vágták fel az agyat.
A szovjet kormány 1925-ben felkérte a korszak neves német neurobiológusát, Oskar Vogtot, hogy vezesse a kutatást. Moszkvában külön agykutató intézetet alapítottak a feladatra. Vogt és csapata Lenin agyát 30 953 hajszálvékony szeletre vágta fel, majd azokat üveglapok közé helyezve, mikroszkóp alatt elemezte.
Az agyszeleteket évtizedekig egy páncélozott, titkos KGB-szobában őrizték Moszkvában, és a nagyközönség, illetve a külföldi kutatók előtt csak a Szovjetunió 1991-es összeomlása után nyitották meg – azt is csak részben.
Nem volt zseni, ellenben érbeteg
Oskar Vogt 1929-es hivatalos jelentésében kijelentette, hogy Lenin agykérgének harmadik rétegében a piramissejtek (amelyek az asszociatív gondolkodásért felelősek) rendkívül nagyok és sűrűek voltak. Bár a szovjet propaganda ezt azonnal a zsenialitás bizonyítékaként tálalta, a modern tudomány és a későbbi felülvizsgálatok (például Oleg Adrianov professzor kutatásai 1994-ben) kimutatták, hogy Lenin agyában anatómiailag semmi olyan rendkívüli nem volt, ami megkülönböztette volna őt egy átlagos embertől. A sejtek méretét és szerkezetét nagyban torzították a betegségei is.
A boncolás és az agy vizsgálata során a patológusokat sokkolta Lenin érrendszerének rossz állapota. Az agyalapi nagy verőerek az extrém érelmeszesedés (atherosclerosis) miatt annyira elkórosodtak és kalcifikálódtak, hogy amikor a boncolást végző Alekszej Abrikoszinov professzor fémcsipesszel megkocogtatta őket, az erek szinte kőként kongtak – olvasható a Wikipédiában.
Az agy bal féltekéje teljesen elsorvadt, és több területen elhalások keletkeztek a sorozatos agyvérzések (szélütések) miatt. Az orvosok számára rejtély volt, hogy egy mindössze 53 éves, nem dohányzó, alig alkoholizáló és sportos ember agya hogyan juthatott ilyen állapotba.
Az egykori pártvezetőért a mai napig sokan rajonganak, halála után 30 ezer szeletre vágták az agyát Fotó: Klasszis Média
A szifilisz- és a méreggyanút tagadták
A Szovjetunióban – mint mindent – a vizsgálatok eredményét a legnagyobb titokban kezelték, hiszen a hivatalos verziótól eltérő halálokra utalhattak. (Azok sem voltak persze nagy biztonságban, akiket felkértek a vizsgálatra.)
Sokáig tartotta magát a pletyka, hogy Lenin neuroszifiliszben (a vérbaj idegrendszeri formájában) szenvedett. Az agy tönkrement állapota és a tünetek hasonlítottak erre, ráadásul Lenin korábban kapott szifilisz elleni kezelést is. Ezt a verziót a szovjet állam a pártvezér tekintélyének megóvása érdekében kategorikusan letagadta és eltitkolta.
Egyes modern kutatók (köztük a UCLA neurológusai) felvetették, hogy mivel Lenin állapota a halála előtti órákban átmenetileg javult, majd hirtelen görcsrohamok közt meghalt, akár mérgezés áldozata is lehetett. Mivel toxikológiai vizsgálatot Sztálin parancsára nem végeztek az agyszöveteken, ez máig titok maradt.
Újabb genetikai vizsgálatok során arra jutottak, hogy a családjában halmozottan fordult elő korai érrendszeri tragédia: apja is 54 évesen halt meg agyvérzésben. Lenin valószínűleg egy ritka genetikai mutációban szenvedett, ami az agyi erek rendkívül gyors és korai meszesedéséhez vezetett.
Forradalom nem létezhet kivégzések nélkül
Szendi Gábor könyvében ezt olvashatjuk: Lenin
„ellenezte a halálos ítélet eltörlését, mert forradalmat nem lehet kivégzések nélkül megnyerni”, és „azonnali statáriális kivégzések nélkül semmit nem fogunk a spekulánsokkal szemben elérni”.
Egy 1918-as kiadatlan cikkében javasolta minden tizedik lazsáló munkás helyszíni kivégzését. Parancsba adta, hogy az egyházi birtokok kisajátítása ellen tiltakozó papokat ki kell vezetni és végezni; személyesen rendelkezett a cári család teljes körű legyilkolásáról. Rendre kerülnek elő a titkos archívumokból olyan táviratok, amelyekben Lenin megparancsolja 100 kulák nyilvános akasztását a parasztok elrettentésére, vagy hogy mindenkit ki kell végezni, aki Szent Miklós napján nem jelenik meg a munkában.
A politikai vezetésnek még mindig fontos a mauzóleum
A középkori fejedelmek iszonyú tetteire, parancsaira hasonlító szörnyűségek és a diktatúra nélkül persze aligha lehetett volna létrehozni és fenntartani a „Nagy Októberi Szocialista Forradalmat”, amelyet aztán Sztálin – másként, még szörnyűbben – ott folytatott, ahol Lenin abbahagyta.
Bár az orosz lakosság körében végzett felmérések szerint a többség inkább eltemettetné Lenint, a politikai vezetés egyelőre fenntartja a Vörös téren található mauzóleumot.
Vajon mit gondolna Lenin ma a vadkapitalizmusról, amikor még a kulákokat is ellenségnek tekintette?
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
Sokan a mai napig nem tudják, hol érték el szeretteiket az 1956-os forradalom utolsó órái. A Budapest Időgép nevű online platform nemcsak abban segít, hogy kiderítsük, ki lakott a házunkban száz évvel ezelőtt, hanem interaktív térképen teszi kutathatóvá a szabadságharc áldozatainak sorsát és a háborús Budapest rejtett dokumentumait.
A II. világháború előtt kezdődött a története, némi katonai felhanggal, majd a győzelem után a Szovjetunióban a szakképzést segítette, és árván maradt gyerekek tízezreinek életét próbálta megoldani. Amikor kivillamosozunk Hűvösvölgybe és felszállunk a Gyermekvasútra – hajdani nevén Úttörővasútra – , nem is sejtjük, hogy a már 35 éve nem létező Szovjetunió történelmének mennyi köze van hozzá.
Az 1956-ban Magyarországon életüket vesztett orosz katonákról az ottani propaganda például azt állítja, hogy a hazájukat védték, mert a Nyugat, a fasizmus ellen harcoltak.
Egy magyar nemes kijut Amerikába, ahol várost alapít, aranyat bányász, bevezeti a gőzmozdonyokat, seriff lesz és Kalifornia egyik legtekintélyesebb polgára. Grófnak mondta magát, ami nem biztos, hogy igaz, de az tény, hogy nemes ember volt. Mellesleg megteremtette Kaliforniában az azóta is virágzó bortermelést. A Napa-völgy ma a világ egyik leghíresebb borvidéke. A Buena Vista Winery bejáratánál a francia és angol mellett magyar zászlót lenget a szél ma is.
Szevasztopol, Szimferopol, Mariupol, Melitopol. Mindegyikük ismerős lett a hírekből. De mi a helyzet az összes „opollal” Ukrajnában és a Krím-félszigeten?
Izsó Márton - Litván Dániel | 2023. november 5. 14:49
Hatvanhét éve indult meg a szovjet csapatok támadása az 1956-os forradalom leverésére. Spontán szerveződő csoportok vették fel a harcot ellenük, de mit akartak a fegyveres forradalmárok, kik voltak ők és miért hamis a híres orosz tankönyv által róluk festett kép? Miért menekül Orbán Viktor mostanában vidékre október 23-án és hogyan alakul a NER viszonya a forradalomhoz? Eörsi László történésszel ezekről is beszélgetett kollégánk, Litván Dániel.
Pizza, carbonara, tiramisu, panettone - mind a 20. század második felének kitalációja? Ezt állítja egy olasz professzor, aki az olasz nemzeti öntudat egyik legmélyebben gyökerező, legszentebb összetevőjét piszkálgatja, és érthetően nem túl népszerű a hazájában.
Donald Trump amerikai elnök négy nappal a félidős választások előtt jóváhagyta a júliusi texasi áradások károsultjainak szánt szövetségi segélyt. 
