Hős volt Haraszthy Ágoston vagy kalandor? Nehéz ezt eldönteni, de az tény, hogy a messzi távolban is magyar hazafi maradt, pénzt gyűjtött Kossuth és barátai számára 1849-ben. A bor Puskása – ezt az alcímet adta anno a szerzőpáros, Ch. Gáll András és S. Tóth János az életéről szóló könyvnek, amihez rengeteg kutatást végeztek. (Jellemző, hogy a Wikipedia is más információkat közöl élete sok eseményéről.)
Az a csoda, hogy még nem filmesítették meg ennek a rendkívül tehetséges és kalandvágyó magyarnak a fordulatokban gazdag életét. Igaz, talán inkább egy sorozat illene hozzá, annyira sok a történet és az izgalmas fordulat.
Haraszthy Ágoston 1812. augusztus 30-án született Pesten. A legendákkal ellentétben nem volt gróf – bár az Egyesült Államokban akkoriban ennek úgysem lehetett utánanézni –, de nemesi családból származott. Gondos nevelésben és magas szintű képzésben részesült, több nyelven beszélt. 1833-ban feleségül vette Dedinsky Elenorát. Itthon vármegyei aljegyzőként tevékenykedett, bár főként birtoka biztosította népes családja megélhetését. 1840-ben vándorolt ki az Egyesült Államokba, ahol ő lett az első magyar, aki véglegesen ott telepedett le.
Jellemző, hogy még a könyv szerzői is feltételes módban fogalmaznak azzal kapcsolatban, hogyan jutott ki Amerikába. Állítólag a „grófnak” a börtön elkerülése miatt kellett távoznia.
Katonáskodása idején hadbíróság elé került, amely első fokon halálra ítélte, ám ezt kétéves várfogságra mérsékelték, amit Spielbergben kellett volna letöltenie. Ő azonban megszökött, miközben egymásnak ellentmondó magyarázatokat adott arra, miért hagyta el Bácskát. Egy helyen arról ír, hogy Bécsben egy szerencsétlen párbaj során megölt valakit, amiért a hatóságok üldözték.
A harmadik, talán legromantikusabb változat szerint megszöktetett egy magyar költőt Pétervárad erődjéből. A költő egyetlen bűne az volt, hogy a szabadságról írt verseket, ezért 17 év várfogságra ítélték. Haraszthy néhány barátjával elfoglalta Európa egyik legjobban őrzött várát, majd kereket oldottak.
Úgy tudta sokáig, hogy kilétükre nem derült fény, ám két hónappal később Bécsből hírt kapott államminiszter nagybátyjától: küszöbön áll a letartóztatása. Ezért álruhát öltött, és nem Törökország felé indult, hanem Bécsen és Hamburgon keresztül Amerikába.
Életének minden részlete legendák és kalandok olyan sorozata, amelyet még Jókai Mór sem tudott volna kitalálni. A valósághoz képest Az aranyember története unalmas valóságshow. Egy dolog biztos: fantasztikus karrierje a tengerentúlon teljesedett ki.
Várost alapít, gőzhajó járatot üzemeltet
A wisconsini Sauk Prairie-ben Haraszthy Ágoston megalapította az állam legrégebbi települését, Haraszthy várost. Ő üzemeltette az első gőzhajót, amely menetrend szerint közlekedett a Mississippi felső szakaszán, és számos fejlesztési tervet hajtott végre a környéken. Bár 1841-ben hazalátogatott Magyarországra, a következő évben ismét visszatért Wisconsinba szüleivel, feleségével és gyermekeivel.
Egészsége azonban romlott, asztma kínozta, ezért orvosa azt tanácsolta, hogy költözzön Floridába. Ez a javaslat nemcsak az életét, hanem Kalifornia borászati történelmét is meghatározta. Haraszthy hamarosan szőlőültetvényeket kezdett telepíteni, miközben más üzleti vállalkozásokba is belevágott, és jelentős üzletemberré vált.
Két év alatt létrehozta Kalifornia legnagyobb szőlőbirtokát. Kivájt két hatalmas pincét, épített egy présházat és egy gyönyörű, antik stílusú villát. Ekkor már méltán nevezték „Kalifornia grófjának”. Az állam első számú szőlősgazdája és bortermelője lett.
Emellett városi elöljárói, majd megyei seriffi tisztséget töltött be, és ő építtette San Diego első városi börtönét. Nem minden vállalkozása sült el jól: például egy megyei adószedési kísérlete helyi indiánok felkeléséhez és hadiállapothoz vezetett San Diegóban.
Haraszthy felesége és fiatalabb gyermekei a keleti partra hajóztak, míg ő Vallejo-ba ment, hogy a helyi államigazgatásban vállaljon szerepet. Nem kérte újraválasztását, és San Franciscóba költözött, ahelyett, hogy visszatért volna San Diegóba. Közben továbbra is tevékenyen folytatta szőlőültetvényeinek telepítését.
Élete azonban továbbra is kalandfilmbe illő eseményekkel volt tele. Amikor San Franciscóban létrejött az új amerikai pénzverde, Pierce elnök Haraszthyt nevezte ki annak felügyelőjévé. Néhány évvel később azonban aranyveszteség miatti aggodalmak Haraszthy lemondásához és esküdtszéki vizsgálathoz vezettek. Az 150 000 dollár eltűnésével kapcsolatos vádak ötnapos tárgyalást eredményeztek, amely végül felmentéssel zárult.
És akkor jött a filoxéra
A birtokát Buena Vista-nak nevezte el, és fiát, Attilát bízta meg a vezetésével. Nemcsak sok-sok hektárnyi szőlőt telepített a család, de új technikákkal is kísérleteztek, például más fajta fát használt hordókhoz, ültetett a hegyoldalakra és kínai munkásokat vett fel.
Ám hamarosan lecsapott a filoxéra, amely a kevésbé ellenálló európai szőlőfajtákra különösen végzetes volt.
A probléma oly komollyá vált, hogy Haraszthy az állami törvényhozás megbízásából Európába utazott, hogy sok-sok szőlőfajta mintáját összegyűjtse és megvásárolja. Meglátogatta Franciaországot, Németországot, Svájcot, Olaszországot és Spanyolországot, és 350 fajte több mint 100 ezer oltványát vitte az Egyesült Államokba. A szakmai elismerések sem maradtak el, megválasztották a Kaliforniai Állami Mezőgazdasági Társaság elnökének. Nagy sikert aratott a Szőlőkultúra, borok és borkészítés című könyve, amely alapmű lett a szakmában.
De nem minden konkurens szakember értékelte érdemeit, sőt 1866-ban Haraszthy innovatív ültetési módszereit okolták a terméskiesésért, olyannyira, hogy cége hamarosan csődöt jelentett.
Bár az Egyesült Álamokban az őslakoson kívül mindenki bevándorló volt., akkor sem fogadtak mindenkit szívesen. Főleg azok a fehérek nem, akik már elértek az ígéret földjére és megkapaszkodtak ott. A kormányzói választásokon Haraszthy a kínai munkaerő Kaliforniában való használatáért küzdött és támogatta a volt rabszolgák szavazati jogát, de sokan nem értettek vele egyet. Azőslakosok sorsa nagyon érdekelte: 1844-es, Pesten kiadott kétkötetes könyvében, az Utazás Éjszakamerikában című munkában külön fejezetet is szentelt nekik.
Irány Nicaragua, ahol eltűnik egy folyóban
Haraszthy izgalmas életpályája ismét új fordulatot vett: fiával, Gézával Nicaraguába utazott, ahol egy hatalmas cukorültetvény kialakításának terveibe fogtak. 1869-ben, egy szerencsétlen napon, Haraszthy Ágoston egyedül indult útnak, hogy megvitassa egy új fűrésztelep építésének előrehaladását.
Soha nem tért vissza, és nyomát sem találták. Úgy tűnt, megpróbált átkelni egy folyón egy kidőlt fa mentén, de elvesztette az egyensúlyát, a ragadozóktól hemzsegő vízbe zuhant, és életét vesztette.
A Buena Vista birtokot 1920-ban egy későbbi tulajdonos 50 ezer dollárért eladta Kalifornia államnak. 1989-ben Haraszthy hajdani otthonát az új tulajdonosok újjáépítették, és egy 500 hektáros magánpark központi elemévé tették. Ma úgy emlékezünk erre a hajdani bácskai magyarra, mint a kaliforniai szőlőkultúra atyjára – még ha nevét sok magyar nem is ismeri.
Egykori családi birtoka ma egy kis wisconsini faluban található. A Napa-völgyben ma gyakorlatilag nincs szőlőtermesztésre alkalmas, parlagon heverő földterület. Minden potenciálisan termő földet már eladtak, betelepítettek, és ha mégis akad eladó ültetvény, az horrorisztikus áron cserél gazdát.