A tervek szerint április végéig befejezik a munkát, amelyre a mauzóleum építése óta először szánták rá magukat a szakemberek, pedig a több mint 80 éve álló érintetlen Vörös téri építménynél már évekkel ezelőtt igen komoly problémák jelentkeztek. A tudósok már 1963-ban észlelték, hogy a gránit mauzóleum délkeleti, a híres Szpasszkij toronyra néző sarka süllyed. Nem tudni miért, de a szovjet vezetés nem reagált az "egyes számú objektum" állapotának romlására. Mára már odáig fajult a helyzet, hogy meg kell oldani az épület teljes stabilizálását és rendes szigetelést kell készíteni - nyilatkozta az állami televíziónak Szergej Gyevjatov, az orosz állami őrség tanácsadója.
Az ok a Lenin mauzóleum alatti ingoványos talajban keresendő. Az épület helyén valamikor egy 30 méter széles és 13 méter mély árok húzódott. Azután, hogy kiűzték Napóleon seregeit Moszkvából, törmelékkel fedték be az árkot. Az Alekszej Suszev tervezte épületet egy vasbeton födémre helyezték, de az alatta lévő törmelék megsüllyedt. Vele együtt a vasbeton födém is, amelyet azonban nem lehet kiemelni, viszont a problémát orvosolni kell - mondta Olga Galanyicseva, a felújítást végző főépítész.
A mauzóleum mellett Lenin holttestét is karbatartják
Ahogy Lenin bebalzsamozott holttestén is elvégzik a menetrendszerű, másfél évente sorra kerülő karbantartást. A szakemberek a testet egy speciális elegybe mártják, de felmérik annak állapotát is. Az épület felújítása nem érinti a szarkofágot, a mauzóleum gyásztermében megfelelő hőmérsékleten őrzik a holttestet.
A Lenin-mauzóleum ma műemlék, és a világörökség részeként védett zónában van. A fából készült első szarkofág 1924 januárjától csupán az év márciusig állt, majd az újabb, szintén fa mauzóleumot 1924-1930 között váltotta fel a mai formájában látható márványborítású épület, amelyet 1973-ban golyóálló borítással láttak el. 1953-1961 között Sztálin bebalzsamozott holttestét is a Vörös téren álló épületben őrizték.
Nincs szó járványról. 
