A kötelező kvóta nem tartós megoldás a menekültproblémára - mondta az osztrák kancellár egy vasárnapi német lapinterjúban, amelyben arról is beszélt, hogy Ausztria "bevándorlóország", amelyhez az iszlám is hozzátartozik.
Nem lehet kötelező kvóta
Sebastian Kurz a Bild am Sonntag című lapban közölt interjúban kiemelte, hogy csak az Európai Unió (EU) megosztottságának mélyüléséhez vezet, ha rákényszerítik a tagállamokra a menekültek befogadását.
Minden tagállamnak önállóan kell eldöntenie, hogy befogad-e embereket, és ha igen, akkor mennyit. A kvótákról folytatott vita pedig "egyébként is szinte teljesen értelmetlen", mert "az Európába induló migránsok nem Bulgáriában vagy Magyarországon akarnak élni", hanem "Németországban, Ausztriában vagy Svédországban" - mondta a 31 éves kancellár, akinek a pártja, az Osztrák Néppárt (ÖVP) az Osztrák Szabadságpárttal (FPÖ) alakított kormányt a múlt héten.
Egy véleményen Orbánnal?
Arra a kérdésre válaszolva, hogy milyen uniós menekültügyi rendszerre van szükség, úgy vélekedett, hogy "teljesen elmosódott a határ a menedékjog és a gazdasági migráció között". Kifejtette, hogy a rászorulóknak a hazájukban kell segíteni, és ha ez nem lehetséges, akkor a szomszédos államokban. Ha ez sem lehetséges, akkor az adott kontinens biztonságos területein kell segítséget nyújtani. Ezeket a területeket az Európai Uniónak (EU) támogatnia kell, és "talán meg is kell szerveznie és katonailag biztosítania".
Hozzátette: "utolsó lépésként helyben kiválaszthatjuk, hogy kinek szabad Európába jönnie", azt pedig nem lehet tovább folytatni, hogy "mindenkit befogadunk, akinek embercsempész segítséggel sikerül bejutnia az EU-ba illegálisan". Ha hiányzik a "politikai akarat" egy ilyen menekültügyi rendszer kiépítéséhez, "továbbra is milliók fognak útnak indulni", és "sokan meghalnak majd menekülés közben, az embercsempészek pedig sok pénzt keresnek".
Az osztrák kancellár igennel felelt arra a kérdésre, hogy megvan-e a politikai akarat mindehhez, és kiemelte, hogy "európai szinten nagyon sok minden megváltozott a menekültkérdésben". Így már mindenütt felismerték, hogy "helytelen" volt a 2015-ben választott út. Most ennek a felismerésnek "konkrét politikává kell válnia" - mondta Sebastian Kurz.
Változnia kell az EU-nak
Az EU előtt álló feladatokról szólva hangsúlyozta: először is tudomásul kell venni, hogy a belső határok csak akkor lehetnek nyitva, ha a külső határokat "rendesen védik". "Másodszor: a jogállamiság és a demokrácia Európa megkérdőjelezhetetlen alapja", és "itt nem lehetnek kompromisszumok, Lengyelországgal szemben sem".
"Harmadszor: éppen Ausztriában és Németországban erősebben tudatosítani kell, hogy az EU valamennyi tagja azonos értékű és egyenrangú" - mondta Sebastian Kurz, hozzátéve, hogy "Közép-, és Nyugat-Európában még túl gyakran lenézik a fiatalabb keleti tagországokat", ami "negatív érzelmeket szül".
Az osztrák kancellárt kérdezték a többi között az úgynevezett importált antiszemitizmusról, amelyről elmondta, hogy az nagy probléma Ausztriában, mert "a migráció révén sok olyan ember érkezett, akik az antiszemitizmust szinte az anyatejjel szívták magukba". A zsidóellenességnek és az Izrael-ellenességnek Ausztriában "nem lehet helye, számomra ebben a zéró tolerancia érvényesül" - mondta Sebastian Kurz.
Az iszlám ausztriai helyzetéről szólva rámutatott, hogy a muzulmán vallás 1912 óta elismert vallás Ausztriában, és jelenleg 700 ezer híve van. A vallásszabadság fontos vívmány, "de a politikai iszlamizmusnak nincs helye Ausztriában".
Arra a kérdésre, kijelentené-e, hogy az iszlám hozzátartozik Ausztriához, azt mondta, hogy ezt már korábban is kijelentette. "Ki kell mondanunk a valóságot: az iszlám hozzátartozik Ausztriához" - fogalmazott Sebastian Kurz. Hozzátette, hogy az utóbbi években rendre több mint 100 ezer bevándorló érkezett hazájába. "Ausztria bevándorlóország" - mondta
Egyedülálló lehetőséggel bővült a turisztikai szektor finanszírozása a Kisfaludy Turisztikai Hitelközpont (KTH) új akciójában. 
